Magyarországon kiemelkedően csökkent a devizaadósság szintje. Nagyjából 800 millió dollár – azaz 250 milliárd forint –értékben vásárolt vissza Magyarország a január végén lejáró dollárkötvényekből 2019 őszén. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország a 2010-es 45 százalékos devizaadósságot 2020-ra 18 százalékra csökkentette, miután a lakossági devizaadósságot gyakorlatilag már korábban lenullázta.
Oláh Dániel közgazdász írása a Makronómon.
Magyarország: csökkent az adósság szintje
2020-ban úgy áll a helyzet, hogy a 741 milliárd forint értékben kell devizát törlesztenie, melyből 534 milliárd forint lejáró devizakötvény, de ezeken felül lejár 131 milliárd forint belföldi devizakötvény is. A teljes képhez hozzátartozik, hogy vannak még nemzetközi fejlesztési intézményektől felvett kölcsönök, valamint egyéb hitelek összesen 76 milliárd forint értékben. – ahogy a Portfolio is megjegyezte.
Az ÁKK szerint 2019-ben mintegy 270 milliárd forintnyi devizakötvényt vásárolt vissza Magyarország. Ezekről a visszavásárlásokról érdemes tudni, hogy ezek nem a forintkötvényekhez hasonló aukciós rendszerekben történnek, hanem évközben csendes tranzakciók keretében.
Ez örömhír, hiszen ez azt jelenti, hogy ezekkel a visszavásárlásokkal gyorsabban csökkenhet a deviza részaránya a teljes adósságon belül, mint azt a természetes folyamatok indokolnák.
Ez annak köszönhető, hogy több devizakötvény kerül ki az adósságból, mint ami lejárt, mindezt úgy, hogy közben ezeket a visszavásárlásokat többnyire az ÁKK forintforrásból finanszírozza. Részben ennek köszönhető, hogy 2019 őszén már 18 százalék alatt volt a deviza részaránya az adósságon belül, egy év alatt két százalékponttal csökkenve.
Miért jó Magyarország számára, hogy csökkent az adósság?
Mindezekne köszönhetően tovább csökkent Magyarország pénzügyi sebezhetősége: míg 2010 előtt az elhibázott 8 éves balliberális kormányok gazdaságpolitikájának köszönhetően óriási növekménnyel 45 százalék környékére ugrott a hazai államadósságon belül a deviza részaránya, addig az azóta eltelt 10 év alatt azt 18 százalék környékére csökkentették az Orbán-kormányok (2010-2020).
Magyarország példásan gazdálkodik
Itt mutatkozik meg a KESZ, azaz a Kincstári Egységes Számla létjogosultsága, amely pont arra szolgál, hogy a magyar állam képes legyen devizakötvényeket visszavásárolni, vagy hasonló műveleteket végrehajtani. A KESZ-t a Magyar Nemzeti Bankkal közösen vezetik, ennek köszönhető, hogy az államnak volt 250 milliárd forintja, hogy devizakötvényeket vásároljon vissza.
A KESZ-ről érdemes tudni, hogy lényegében erre a számlára folyik be szinte minden bevétel, legyen szó kötvénykiadásokról, uniós forrásokról. Mindemellett innen fizetik ki hónapról hónapra a kiadásokat. Mindez ugyanakkor erős koordinációt, és főleg folyamatos likviditásmenedzsmentet igényel.
Ezek a lépések ékes bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az Orbán-kormányok lényegében jól gazdálkodnak az MNB-ben lévő betétjeikkel. Érdemes egy pillantást vetni a 2019-es év kesz-állományának alakulására: nyár végén (augusztusban) 2,5 éves csúcson volt 2000 milliárd forint környékén, és innen tudott ősz első két hónapjára mintegy fél milliárd forinttal csökkenni, amiből arra a következtetésre juthatunk, hogy erre az időszakra esett a több mint 600 millió dolláros kötvényvisszavásárlás.
Mi a csökkentés lényege?
Januárban le fog járni egy kétmilliárd dolláros kötvény futamideje, amit egy hónappal később februárban egy újabb egymilliárd eurós kötvény futamidejének lejárta követ. Felmerülhet a kérdés, hogy ezt a magyar álla, hogyan, milyen módon, illetve formában fogja, kívánja rendezni.
A válasz röviden: forintban, a szuperállampapírból. A hosszabb válasz: az állam mindezt forintban fogja rendezni, amit döntő többségében a szuperállampapírból befolyt 3000 milliárd forintból fog fedezni.
Mindezek azt vetítik előre, hogy hazánk forintosítani kívánja és fogja is az adósságát, ezt az adósságot ezzel a magyar háztartások kezébe helyezi. Ennek alapvető előnye, hogy sokkal alacsonyabb az árfolyamkockázat.
Másfelől nem külföldnek, hanem önmagunknak tartozunk anélkül, hogy a tőkejövedelmek elhagynák az országunkat, hanem gyarapítanak minden magyar családot. Ez például nincs és nem volt így 2010 előtt sok esetben a külföldi tulajdonban lévő vállalatok profitja vonatkozásában.
A Kincstári Egységes Számláról
A kincstár megalakulását megelőzően az állam több helyen vezette a számláit. A költségvetési szervek és fejezetek számláit közvetlenül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezette. Az állam számlái átláthatatlanok és széttöredezettek voltak, a beszámolás – akár napi, havi vagy a zárszámadás szintjén – nehézkes és lassú volt. A kincstár 1996. január 1-jén alakult meg az MNB, a Pénzügyminisztérium és az Állami Fejlesztési Intézet Rt. (ÁFI Rt.) részlegeinek összevonásából. Átvette a költségvetés és államadósság kezelését az MNB-től, az ÁFI Rt.-től a beruházási finanszírozási feladatokat és a Pénzügyminisztérium forgóalap-kezelését. A megalakulásakor kiemelt cél volt, hogy az állami kiadásokat alacsony pénzkészlettel, és így az államadósság lehető legalacsonyabb szintje mellett lehessen menedzselni. E célt szolgálta a valamennyi központi alrendszert érintő kifizetés lebonyolítására szolgáló Kincstári Egységes Számla (KESZ) létrehozása, amely az állami likvid pénzkészlet kezelésére szolgáló, az MNB-ben vezetett kincstári forintszámla. A költségvetés valamennyi pénzmozgása ezen a számlán keresztül valósul meg, ide érkeznek a költségvetést megillető bevételek, és erről a számláról teljesítik a kiadásokat.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]A KESZ előnyei:
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]- biztosítja a hatékony ellenőrzést a költségvetési pénzeszközök felett;
- gyorsabb és teljesebb információbiztosítást tesz lehetővé;
- csökkenti a finanszírozási igényt;
- hatékonyabb államadósság kezelési lehetőségeket biztosít;
- javul általa a költségvetési adatok minősége>
Magyarországon a KESZ-hez tartoznak:
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]- a központi költségvetési intézmények és fejezetek számlái;
- a társadalombiztosítási alapok és elkülönített állami pénzalapok számlái;
- a központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó számlák;
- a finanszírozáshoz kapcsolódó számlák;
- a térségi fejlesztési tanácsok;
- a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok hivatalainak számlái;
- a közalapítványok számlái;
- az állami többségi tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok;
- egyéb államháztartási törvényben meghatározott szervezetek (például NMHH, MTVA,
MNV Zrt.) számlái.
Nem foglalja magában:
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]- az önkormányzatok és intézményeik számláit (kivéve a megyei önkormányzatokat);
- az állami tulajdonú cégek, vállalkozások számláit;
- magánszemélyek (például közszférában foglalkoztatottak) számláit.
Az államháztartási törvény úgy rendelkezik, hogy az ÁKK Zrt. és a kincstár feladatmegosztásban, szoros együttműködési kötelezettséggel biztosítsa az állam fizetőképességét. A kincstár feladata az állam napi pénzigényének előrejelzése, tekintettel a várható bevételekre és a költségvetési kiadásokra, míg az ÁKK felel a KESZ napi pénzkészletének egy optimális sávban tartásához szükséges pénzpiaci műveletekért. Ha a kincstár előrejelzése alapján a nap végi várható pénzkészlet meghaladná a sáv felső szélét, az ÁKK befekteti a felesleget, ha kevesebb, akkor rövid futamidejű pénzpiaci műveletekkel biztosítja a szükséges többletforrást.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section](Eredetileg megjelent: A költségvetés végrehajtásának elmélete és gyakorlata című kötetben.)
Borítókép: MTI Fotó: Bruzák Noémi
Korábban megjelent a makronom.mandiner.hu oldalon.
