c

A kormány bemutatta új csomagját: ez a gazdaságvédelmi akcióterv, amely egy átfogó összehasonlítást követően kiderült, hogy kiemelkedik az EU-ban az egyes országok által bemutatott gazdaságélénkítő intézkedések közül. 

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a gazdaságvédelmi akcióterv méreteiben, léptékében és hosszú távú hatásaiban is a nagy gazdasági tartalékkal büszkélkedő európai országok intézkedéseihez hasonlítható. A Makronóm viszont azt is vizsgálta, hogy mely ismert hazai közgazdászok illetik mindezek ellenére éles kritikával a hazai válságkezelést.

Többnyire 2010 előtt pozícióban lévő közgazdászok éltek kritikával, szerintük a helyzetkép: tragikus hitelezési moratórium, problémás bankszektor, hiányzó adóemelések.

Uniós pénz hiányában is prioritás a gazdaságvédelem: ezt szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv

Az elmúlt hetek számos érdekességet hoztak magukkal, többek között azért is, mert mindegyik uniós tagállam bemutatta a koronavírus-világjárvány elleni intézkedéseit.

A magyar kormány elég korán, majdnem először mutatta be az első gazdasági mentőcsomagot március 18-án, majd április 7-én ez kiegészült egy gazdaságélénkítő programmal.

Ez az akcióterv – ha a GDP-t vesszük figyelembe – 18-20 százalékot jelent, ami forintosítva mintegy 9000 milliárdot utal a nemzetgazdaság védelmébe. Nem túlzás azt állítani, hogy 

Ezt az teszi rendkívülivé, hogy mindezt úgy képes a kormány megtenni, hogy az EU-tól egyelőre nem érkezett semmiféle támogatás, amit a pandémia elleni védekezésre tudnának fordítani. Ezt a magyar pénzügyminiszter, Varga Mihály is megerősített.

A gazdaságvédelmi akcióterv a maga 9200 milliárd forintjával nem növeli meg hazánk kitettségét, nem növeli a sérülékenységét, de még csak nem is külső segítségre fókuszál, mint volt az a 2010 előtti nyolc évben.

Megsegíti a vállalkozásokat, ezen keresztül megvédi a munkahelyeket és a szinte már elért teljes foglalkoztatottságot, amivel az emberek jövedelmének védelme is biztosítható.

A célzott gazdaságvédelmi intézkedésekkel a kormány célja a 2010 óta elért eredmények megvédése, így hazánk saját erejéből, eladósodás és adóemelés nélkül lesz képes a krízishelyzet kezelésére.

Gazdaságvédelmi akcióterv: Mit mondanak a „kritikus” közgazdászok?

Érdemes áttekinteni a többségében a hazai ellenzékkel szimpatizáló, esetenként 2002 és 2008 között pozícióban lévő közgazdászok kritikáit.

Az Index is írt ezeknek a közgazdászoknak a közös közleményéről, és finoman szólva is találkozhatunk megalapozatlan nyilatkozatokkal, mint például, hogy a kormány

a válság súlyosságát, ezért

Mindezt úgy nyilatkozták, hogy közben együttműködést és szolidaritást szorgalmaznak, amely ilyen szerénytelen technokrata hangnemben nehéz.

Vértes András és Bod Péter Ákos

Az egyik kritikus közgazdász az időről időre felbukkanó Vértes András, aki a kommunista utódpárt MSZP-hez áll közel, annak színeiben miniszterelnök-jelölt is volt 2009-ben.

Vértes ismert a sajátos gazdasági előrejelzéseiről, az elmúlt évek kiemelkedő magyar gazdasági növekedését például úgy kommentálta, hogy

Ő jelenleg a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, amely folyamatosan alábecsülte a magyar gazdasági növekedést. Abból látszik, hogy a méréseit nem objektíven készítik el, hogy a 2010 előtti balliberális időszak alatt az intézet a magyar gazdasági növekedést rendre túlbecsülte. 2012-es állítása sem igazolódott be, amikor azt mondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nélkül Magyarország talpraállása kétséges. Vértes azonban a hibáikat nem tagadta, mint mondta

A következő bejelentkező Bod Péter Ákos, aki váltig állítja, hogy a kormány elkésett az intézkedésekkel és különben sem költ eleget, itt viszont ellentmondásba keveredik, hiszen szerinte nyugaton

Bod Péter Ákos korábban egyébként a magyar gazdasági növekedést sem ismerte el: azzal mentegetőzött, hogy a GDP egyébként is csupán csak egy mutatószám, és különben sem írható le vele a magyar gazdaság helyzete.

Király Júlia és Mellár Tamás

Király Júlia egykori MNB-alelnök sem rejtette véka alá nemtetszését, igaz, az ő megjegyzéseit érdemes a helyén kezelni, hiszen utólag a saját maga 2008-ban elhangzott állításait minősítette nonszensznek, másrészt ő maga mondta a saját jegybanki időszaka alatt, hogy

Mellár Tamásra is érdemes kitérni, aki ma is parlamenti képviselő. Ő ugyan elismerte az elmúlt időszak gazdasági növekedését, de szerinte a kormány mesterségesen tartotta a növekedést 4-5 százalék környékén.

Petsching Mária Zita és Prinz Dániel

A közös nyilatkozatot aláírta Petsching Mária Zita is, aki szintén ellentmondásba keveredett saját magával az infláció kapcsán.

Petsching a nyolcéves szocialista kormányzás alatt nem látott problémát az inflációban, ami akkor 4-5 százalék környékén volt, egész pontosan úgy fogalmazott, hogy

Az ellentmondás 2010 után fedezhető fel, mert amikor a jobboldal került kormányzati pozícióba akkor már az inflációt súlyos problémaként értékelte, holott az elmúlt években 3,8 százalék körül mozgott, ami alacsonyabb a szocialista időkben lévő 4-5 százalék körüli szintnél.

A fiatalabb generációt sem kell félteni a nagyot mondásoktól, hiszen a Momentum szakpolitikusa, Prinz Dániel aggodalmát fejezte ki a kormány intézkedéseivel kapcsolatban, mert szerinte óriási terheket jelentenek a bankrendszer számára.

Ebben egyezik a korábban említett Király Júliával, aki azt találta mondani a hitelmoratóriumról, hogy

és káros, holott számos magyar családnak óriási segítség. Mint kiderült, a baloldalon a szolidaritásnak egész más a definíciója, mint a jobboldalon.

Surányi György és Bajnai Gordon

Surányi György például a válságot adóemeléssel kezelné a tehercsökkentéssel szemben, szerinte az új, ötszázalékos adónem mint megszorítási intézkedés lényegében „szolidaritási” adó. Ezt az adót pedig ráterhelné a többségében magyar tulajdonban lévő kisebb vállalkozásokra, amelyek képes voltak túlélni a nehéz időszakot. Ez az ötlet egyébként elnyerte a tetszését a 2005–2009 között hivatalban lévő szocialista pénzügyminiszternek, Veres Jánosnak is.

Talán az exkormányfő Bajnai Gordon állt elő a legmeredekebb ötlettel, az állami eladósodással. Talán ez az ötlet nem is meglepő Bajnaitól, aki korábban azt is mondta, hogy ezt az adósságot a magyar gazdaság „jó esetben” amúgy is kinőné. 2010 után az egykori kormányfő annak sem örült, hogy hazánk korán visszafizette az IMF-től felvett hitelt.

Összességében tehát a 2010 előtti időszak gazdasági döntéshozói nem álltak elő reális és részletezett javaslatokkal a válságkezelés tekintetében, igaz, a legtöbb esetben a hitelességük is megkérdőjelezhető.

A gazdaságvédelmi akcióterv az egyik legnagyobb az unióban

Visszatéve a Századvég elemzéséhez, nemzetközi összehasonlításban Magyarország egy rendkívül nagyvonalú javaslatcsomagot jelentett be a fiskális és a monetáris intézkedések tekintetében. Az egész EU-ban mindössze hat olyan állam van, amely a 2019-es saját GDP-értékének több mint 16 százalékának megfelelő összeget fordít a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.

Olaszország és Spanyolország

Olaszország és Spanyolország, a vírus okozta gazdasági visszaesés által leginkább sújtott országok esetében nem meglepő a grandiózus programok bejelentése, a spanyol miniszterelnök 200 milliárd eurós (20 százalékos), az olasz pedig 425 milliárd eurós (20,4 százalékos) csomaggal igyekszik támogatásukról biztosítani a hazai vállalkozásokat és munkavállalókat.

Egyesült Királyság és Németország

Hasonlóképp forgatókönyvszerű az Egyesült Királyság és Németország, a kontinens vezető gazdaságainak reakciója is a lezárások okozta gazdasági válság kezelésére. A német szövetségi kormány a 2019-es német GDP 30 százaléknak megfelelő, 1100 milliárd eurós csomaggal, a brit pedig a monetáris és fiskális eszközöket együttesen, 570 milliárd fonttal, azaz a GDP 24,6 százalékával egyenértékű forrással támogatja a brexit miatt egyébként is meggyengült szigetországi gazdaságot.

Magyarország és Csehország

Ugyanakkor a két kisebb közép-európai tagállam, Magyarország 19-20, valamint Csehország 18 százalékos bejelentése mindenképpen kiemelésre érdemes kontinentális összehasonlításban.

A cseh kormány 100 milliárd cseh korona (3,7 milliárd euró, a GDP 2 százaléka) értékű fiskális intézkedéscsomagot jelentett be, ezenkívül 10 milliárd koronás hitelkeretet biztosított a vállalatok számára a fejlesztési bank, valamint ígéretet tett a csomag legerősebb intézkedéseként egy további 900 milliárd korona (33,3 milliárd euró, GDP 16 százaléka) értékű hitelgaranciára – derült ki a Századvég Gazdaságkutató elemzéséből.

A magyar csomag olyan elemeket is tartalmaz, mint a Németországban már bevezetett csökkentett munkaidős bértámogatás. Ez is egy olyan eszköz, amelynek az a célja, hogy azoknál a vállalkozásoknál se szűnjenek meg a munkahelyek, ahol most kevesebb a munka, ezért a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak rövidített munkaidőben.

Amennyiben a cég megrendelésállománya 15 és 50 százalék közötti mennyiségre csökkent, az állam a teljes és a rövidített munkaidős bér közötti különbséget 70 százalékban kipótolja. Az így kieső időt a munkavállaló pedig saját képzésére, ismereteinek a mélyítésére, új tudás megszerzésére tudja fordítani.

Fontos cél ugyanis a magyar megközelítésben a munkahelyek megőrzése és a fenntartható, segély helyett munkára és tanulásra ösztönző válságkezelés, erről itt írtunk bővebben.

Itt pedig György Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárával készült interjúnk olvasható, aki szerint a magyarok kemény munkával törtek ki a 2010 előtti segélyalapú gazdaság összeomlásából, és a jövőben sem lesznek versenyképesek azok az országok, amelyek a válsághelyzetben az inaktivitást finanszírozzák.

• Járvány Elleni Védekezési Alapot,

• Gazdaságvédelmi Alapot,

• egy az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapot. Ebben az alapban lesz feltüntetve az Európai Unió által, a jövőben érkező célzott források értéke.

A Védekezési Alap

A Gazdaságvédelmi Alap

A Gazdaságvédelmi Alapot 1345 milliárd forinttal tölti fel a kormány. Ezt az összeget a magyar munkahelyekre, a gazdaság védelmére és újraindítására, vagyis a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtására fordítják.

A jegybank is segít

Magyar Nemzeti Bank által biztosított 3000 milliárdos új forrás is a hazai vállalkozások fennmaradását, a válság legyőzését, így az emberek munkáját hivatott biztosítani. Ezenfelül a Magyar Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe a védekezés többletforrásaként.

Az öt fő terület

A három pillérből álló gazdaságvédelmi akcióterv most elindított szakasza öt fő területet ölel fel:

• Munkahelymegőrzés.

• Munkahelyteremtés. Képzési és oktatási támogatások indulnak.

• Kiemelt nemzetgazdasági ágazatok megerősítése: turizmus, egészségipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, építőipar, logisztika, közlekedés, film- és kreatív ipar.

• Vállalkozások finanszírozása. Vállalati likviditást segítő hitel-, garancia- és tőkeprogramok indulnak, közel 2500 milliárd forint értékben.

• Családok és a nyugdíjasok védelme. Visszaépül a 13. havi nyugdíj.

• felgyorsítják az áfa-visszaigényléseket,

• a fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg,

• a munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra több száz milliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok,

• az informatikai képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam,

• az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak,

• az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek,

• többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, Magyarországon nagy hagyományokkal büszkélkedő ágazatok. Ennek megfelelően az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar és az élelmiszeripar beruházási és fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap. A turizmus támogatására 600 milliárd forint jut,

• az idegenforgalmi adót a kormány az év végéig felfüggeszti, június végéig a SZÉP-kártya után a szociális hozzájárulási adó 2 százalékra csökken és megemelkedik a hozzá tartozó összeghatár is,

• támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, munkájukat az Egészségipari Innovációs Ügynökség fogja koordinálni,

• a munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett,

• meghosszabbodnak a gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra. A tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság családi pótlékra. Kedvezően módosulnak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások szabályai és határideje is.

Méretes mentőcsomag született

A vírus terjedésével összefüggő korlátozások elhúzódásával párhuzamosan folyamatosan várhatók újabb és újabb bejelentések, az egyes csomagok méretét bővítő rendelkezések.

A Századvég kutatása is bizonyítja, hogy ha megnézzük az európai országok által kihirdetett gazdasági mentőcsomagok GDP-arányos méretét, megállapíthatjuk, hogy európai összevetésben Magyarország gazdaságfejlesztési programja nagyságrendjét tekintve a legjelentősebbek közé tartozik.

Ez világos üzenet a magyar vállalkozások és munkavállalók részére a kormány elszántságáról a munkahelyek és a gazdaság védelme érdekében – írja a Századvég Gazdaságkutató.

Borítókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Korábban megjelent a makronom.mandiner.hu oldalon