Blősz Dalma írása.

Az egyensúly a titok nyitja

A Harvard Egyetem nemzetközi politikai gazdaságtan professzora, Dani Rodrik szerint a közgazdászoknak általában szélsőséges elképzeléseik vannak a gazdaságpolitika szerepéről. 

Ha jól megy a gazdaság, akkor úgy gondolják, hogy egyáltalán nincs szükség állami beavatkozásra, megközelítésük szélsőségesen piacpártivá, neoliberálissá válik. A szabadjára engedett nemzetgazdaságban azonban a külföldi vállalatok visszaélhetnek az erőfölényükkel. Persze amint válság alakul ki, ugyanezen közgazdászok a megoldást a kormánytól várják, már-már szélsőségesen állampárti, marxista hozzáállással. Erre példa, hogy a koronavírus-járvány alatt számos, korábban minimális állami részvételt sürgető közgazdász szólalt fel az állami segélyek kiterjesztése mellett.

Az egyensúly, mondja György László, a kettő között van, amikor az állam csak annyira avatkozik be a gazdaságba, amennyire az a társadalom jólétéhez és a gazdaság versenyképességéhez szükséges, és annyi piacot enged, amennyi csak lehetséges. A közgazdász értelmezésében az egyensúlyt a gazdaságpolitikában a patriotizmus képes biztosítani.

Az IMF is felfigyelt

A 2008-as gazdasági válság az egész világot megrengette, amelynek kezelésére minden ország más utat választott. A 2010-ben hivatalba lépő kormány intézkedéseinek legfontosabb eleme az volt, hogy megőrizze a nemzeti tulajdont, védje a hazai vállalkozásokat és gondoskodjon a családok, valamint a nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok biztonságáról. Röviden: elköteleződtek a munka- és tudásalapú társadalom mellett.

Ez azt jelentette, az állam az igazságosabb elosztás érdekében beavatkozott. A korlátozott versenypiacokon működő, a válság előtt és alatt jelentős profitot realizáló, monopolhelyzetben lévő szereplőkre (távközlés, kereskedelem, pénzügyi szektor) különadókat vetett ki, hogy az ebből keletkezett jövedelmet visszaforgassa a gazdaságba, a hazai munkahelyek megóvása érdekében. Míg kezdetben a kormányt nemzetközi támadások érték intézkedései miatt, addig azóta az IMF és a Világbank közgazdászai is elismerik.

A patrióta gazdaság (2010–2020)

A pénzügyi válság óta a magyar gazdaság a saját lábára állt. A különadókkal párhuzamosan megkezdődött a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése. Ennek hatására a 2010-es 54 százalékhoz képest mára az adóterhek 34, a marginális adók 64 százalékról 42, valamint 3 gyermekes szülők esetén 20 százalékra csökkentek. Mindez nemzetközi összehasonlításban versenyelőnyt jelent.

A munka- és tudásalapú társadalom tehát egyfelől ösztönzi a munkát az adó- és támogatási rendszeren keresztül, másrészt ösztönzi a tanulást. Az elmúlt 650 év legnagyobb felsőoktatási fejlesztési programját fogadta el a kormány, amely során 1500 milliárd forintot költenek az egyetemek infrastruktúrájának és eszközeinek fejlesztésére, tudományos és innovációs parkok létrehozására, illetve a szakképzési rendszer fejlesztésére. Mindezek célja a hazai egyetemek versenyképességének növelése.

A járvány sem volt akadály

A statisztikák azt mutatják, hogy a pandémia alatt a magyar munkaerőpiac nem került válságba, csak átrendeződött. Mivel a járványhelyzet a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást érintette leginkább, a legtöbb munkaerő ezekről a területekről vándorolt el, miközben a szakmai-tudományos területen, az IT-szektorban és az építőiparban foglalkoztatottak köre bővült.

A hatékonyság javulását szintén elősegítette, hogy rengeteg vállalat állt át digitális módszerekre, döntött a folyamatok automatizálása és új technológiák bevezetése mellett. Egyre több cégnél lett elfogadott az otthoni munkavégzés. A digitális fejlődéshez hozzájárult az állam által biztosított 8 hetes ingyenes informatikai képzés is, ami egész Európában egyedülálló program. A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként indított programozói képzésre több mint 60 ezren jelentkeztek.

A Makronóm Intézet 1000 iparvállalatot keres meg, hogy megkérdezze, milyen gazdaságpolitikai eszközök segítenék a sikeres működésüket. Az eddig kapott válaszok egybecsengtek, a legtöbben a képzett munkaerő hiányáról számoltak be.

Mivel ez leggyorsabban automatizációval és robotizációval orvosolható, meghirdettük a technológiaváltó támogatási programot. A felhívás a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését, valamint technológiai és szervezeti megújulását célozza. A 100 milliárd forintos keretösszeg nagyon gyorsan kimerült a hatalmas érdeklődés miatt, ami azt jelenti, hogy a vállalatok bíznak a jövőben

A vissza nem térítendő támogatásnak két feltétele volt, hogy a források a nemzetgazdaság egészének gyarapodását szolgálják: a támogatást igénylő vállalkozásnak a gazdasági növekedést kétszeresen meghaladó ütemben kell bővülnie és végre kell hajtania az alapvető digitalizációs beruházásokat. 

Más is patrióta?

Statisztikai adatok szerint a világ 600 legnagyobb cége uralja a világpiac 80 százalékát, amelyek ráadásul egyre kevesebben és egyre nagyobbak lesznek. Ebben a piaci helyzetben rendkívül nehéz a hazai kisvállalkozásoknak talpon maradni.

Természetesen a források jelentős szerepet játszanak a vállalatok növekedésében. Éppen ezért a kormány megújította és a gazdasági újraindítás szolgálatába állította a Széchenyi Kártya Program kedvezményes hiteleit. Emellett indulnak a 2021–27-es uniós időszak forrásai, köztük a technológiaváltást szolgáló felhívás mellett a nagy növekedési potenciállal kecsegtető vállalkozásoknak szóló szintlépést segítő programok is (Magyar Multi Program, Zöld Nemzeti Bajnokok).

Emellett a kormány támogatja a tudásátadást. Az egyik ilyen a vállalkozóknak létrehozott információs portál, a Vali, ahol kézzelfogható, személyre szabott információkat találhatnak az érdeklődők. 

Ezt segíti a Modern Mintaüzem Program is. Ennek keretében 100 olyan vállalatot kerestek meg, amely példaként járhat a magyar cégek előtt. A szerződött vállalatok listájában szerepel többek között a Bosch Kft., a Continental Automotive Hungary Kft., a Szarvasi Mozzarella Kft. vagy az Evosoft Hungary Kft., amelyek mind alkalmazzák a jövő technológiáit. A mintaüzemekbe a fejlődni kívánó cégek bejelentkezhetnek, és személyesen tekinthetik meg a mesterséges intelligencia, az automatizáció, a gyártásszervezés legmodernebb megoldásait.

Borítókép: György László Facebook oldala.

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.