A technológiaváltó program nagy lehetőséget kínál

Szerző: | 2022. február. 6. | Hazai, Technológia, Zöldenergia, Zöldgazdaság

A 2021-ben útjára indított Technológiaváltó támogatási program nagy népszerűségnek örvend a magyar cégek körében. Abból az okból indította útjára az ITM, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitálizációval megerősödve induljanak neki a pandémiát követő időszaknak, amival fokozható a termlékenység is.

A pályázat keretében lehetőség van digitális, valamint szervezeti megújulást elősegítő programok megvalósítására. Nem várt sikert aratott a Technológiaváltó támogatási program: a magyar vállalkozások nagy érdeklődése közepette a kormánynak meg kellett dupláznia a keretet, 100 milliárd forintról 200 milliárdra.

Maga a program összetett és több szakaszra különül el:

A legelső az előző év júliusában indult el, a következő év végén, a harmadik és egyben utolsó szakasz pedig 2022 elején zárult.

A program célcsoportjai a magyar vállalkozások voltak, ezen belül is azok, amelyeknek legalább három alkalmazottjuk volt, valamint egy lezárt teljes üzleti évük. Ezenfelül pályázhattak azok a gazdadsági társaságok, egyéni vállalkozók és cégek, amelyek kettős könyvvitelt vezettek, valamint nem álltak a kata hatálya alatt.

A program egyik legnagyobb vonzerejét az jelenti, hogy nagyon sok technológiai fejlesztéshez igényelhető a pályázat, legyen szó szolgáltatási vagy termelési fejlesztésről, infrastrukturális beruházásról, vagy éppen valamilyen eszközbeszerzéshez, vagy megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházásról.

A pandémiát követő gazdasági helyzetben kiemelten profitáltak a hazai cégek a Technológiaváltó programból, amely beleillett a kormány válságkezelő gazdaságpolitikájába, ami kiemelten fókuszált a munkahelyek megvédésére, a munkahelyteremtésre, valamint a beruházások ösztönzésére.

A Technológiaváltó támogatási programról interjút is adott György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára tavaly júliusban, ahol elmondta, hogy nem annak köszönheti a program a népszerűségét, hogy mintegy „ingyenpénzt” nyújtana. Már csak azért sem, mert ez az „ingyenpénz” is szigorú feltételekhez kötött.

A pályázóknak vállalniuk kell, hogy legalább dupla olyan gyorsan bővülnek, mint a GDP-növekedés üteme, technológiai beruházásokat kell végrehajtaniuk, hiszen így tudnak lényegében húzóerőt képezni a gazdaságban. A feltételek nem teljesítése esetén kötelesek visszafizetni az elnyert összeget, mivel feltételesen vissza nem térítendő támogatásról szól a pályázat. Így szűrhetők ki a rendszerből a „kettes tanulók”, és tud a rendszer optimálisan működni.

A program támogatási rendszere azért is lett ennyire széles körű, mert voltak olyan cégek a szolgáltató szektorban, amelyek a korábbi pályázati támogatási körökből kimaradtak, ráadásul egy főre vetítve jelentős hozzáadott értéket termelnek, így szükséges a támogatásuk. Mindemellett vannak olyan ágazatok is, amelyek jobban ki voltak téve a koronavírus-válság hatásainak, nekik ezért volt megkerülhetetlen a támogatásuk.

A cégeknek akkor jár a támogatás, ha az ágazatukra és a méretükre jellemző alapvető digitalizációs, technológiaváltó, robotizációs, automatizációs, ipar 4.0- vagy adatgazdálkodási beruházásokat végrehajtják. A kimagasló növekedésen felül pedig meg vannak határozva azok a területek, amelyek hivatottak megalapozni a gyors teljesítményjavulást. Mindezekkel biztosítható, hogy a hazai cégek is megérkezzenek a 21. századba. 

A hatalmas érdeklődés a program iránt a kormány járványkezelési stratégiájának is nagyban köszönhető, hiszen Magyarország az elsők között kezdte meg a gazdaság újraindítását Európában, ebből kifolyólag a hazai vállalkozásoknak is exponenciálisan növekedett a beruházási kedvük.

Ez a program is hozzásegíti a hazai vállalkozásokat, hogy a járványt követően megnyíló piacokon intenzív terjeszkedésbe kezdjenek, felkészülve a kanyarban előzésre.

A felhívásra 4353 vállalkozás nyújtott be pályázatot, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások mernek a jövőbe fektetni, és tudják, hogy a munkavállalók képzése és a technológiafejlesztés szükséges ahhoz, hogy ne csak megvédjük a 2010 óta teremtett 1 millió új munkahelyet, de közös erővel a 2020-as évtized nyertesei is legyünk. 

Így mehet Magyarország előre, nem hátra! – fogalmazott Facebook-oldalán György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalon

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn