A KSH alapján 2010 óta több, mint 800 ezer munkahely jött létre, amivel látótávolságon belülre került a kormány által vállalt egymillió munkahely megteremtése. Ez annak eredménye, hogy az állam sokkal kevesebbet vesz el a fizetésekből.

Míg 2009-ben 10 ezer forintnyi béremelésből csak 2800 forint maradt a munkavállalónál, addig 2022-ben már 6400 forint.

– írta György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

 „2010 óta közel egymillió új munkahely jött létre Magyarországon, és a bérek vásárlóereje közel 70 százalékkal növekedett. Hogyan sikerült ezt elérni?” – szögezte le.

„Segély helyett munka” gazdaságfilozófia. Ha munka van, minden van, ezért munka- és tudásalapú társadalom és gazdaság felépítésén dolgozunk. A jobboldali gazdaságpolitika 2010 után felismerte, hogy nem segélyt, hanem munkahelyeket kell biztosítani a magyarok számára boldogulásuk elősegítése érdekében, mert ez biztosítja, hogy mindenki minden évben lépni tudjon egyet előre” – fogalmazott György László.

„A munkát terhelő adók csökkentése. A 2010 előtti adórendszer nem hogy nem ösztönözte, de éppen hogy visszafogta a foglalkoztatás bővülését. Miért? Mert olyan magasan tartotta a bérekre rakódó adókat, hogy a vállalatoknak 4 egységnyi költségébe került, hogy a munkavállalók nettó bérét 1 egységgel meg tudják emelni. Ekkora költséget sok esetben a legversenyképesebb vállalatok sem tudtak tisztességesen kigazdálkodni, ami egyrészt alacsony, másrészt bújtatott foglalkoztatáshoz vezetett. A Kormány ezt felismerve: a korábbi kétkulcsos (36% és 18%) személyi jövedelemadó rendszer helyébe egykulcsos (15%) családi személyi jövedelemadó rendszert vezetett be. A munkáltatói adókat fokozatosan 33,5 százalékról 13 százalékra csökkentette. A Családi adókedvezmény rendszerét teljesen megújította és kiterjesztette (2022-ben már 980 milliárd forintot szán a Kormány erre a célra, szemben a 2009-es 12 milliárd forinttal).” – részletezte.

A munkahelyteremtő beruházások támogatása. Az egymillió új munkahely létrehozásában meghatározó szerepet játszott az a beruházásösztönző gazdaságpolitika, amely úgy a külföldi működőtőke bevonzásában, mint a magyar tulajdonú vállalati szektor beruházásainak támogatásában eredményesen teljesített.

– tette hozzá  az államtitkár.

A jelennel kapcsolatban kiemelte, hogy „2020 elejére jelentős előrelépést értünk el a foglalkoztatás területén, azonban a COVID-válság komoly veszélyt jelentett a munkahelyekre, ezért határoztuk meg a Gazdaságvédelmi Akcióterv legfontosabb céljaként a munkahelyek védelmét és a munkahelyteremtést. A gazdaságvédelmi és -újraindítási intézkedések eredményesnek bizonyultak: már 2021 nyarán többen dolgoztak Magyarországon, mint a rendszerváltoztatás óta valaha.”

„Ma a munkahelyekre és a bérek vásárlóerejére a külföldről begyűrűző infláció jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért vezettük be a 4 STOP politikáját: RezsiSTOP, ÜzemanyagárSTOP, ÉlelmiszerárSTOP, KamatSTOP” – folytatta.„A célunk, hogy tovább növeljük a foglalkoztatást és a bérek vásárlóerejét. Ehhez következetesen folytatnunk kell a megkezdett munkát adócsökkentésekkel és a magas béreket biztosítani képes vállalati beruházások támogatásával, és nem szabad visszatérnünk a 2010 előtti elhibázott, segélyalapú gazdaságpolitikához” – zárta posztját az államtitkár.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.