Musk szénája jelenleg nem áll a legjobban Kínában, ezért is meglepő, hogy éppen az amerikai munkavállalókba rúg bele: a Financial Timesnak adott interjújában nemes egyszerűséggel munkakerülőknek nevezte őket.
Édes-savanyú
A Tesla nagyjából 100 000 munkavállalót alkalmaz világszerte. Elon Musk vállalatának kínai kirendeltsége pedig kiemelt jelentőséggel bír a piacon, a gyártási kapacitás mellett Kína az autók értékesítésének szegmensében is az élmezőnybe tartozik. Más kérdés, mekkora rizikót jelent ez annak fényében, hogy az USA és Kína közötti barátságtalan gazdasági viszony egyértelműen egy globális átrendeződéssel járó új konfliktust jelez, így hosszú távon lehetnek hátulütői Musk terveinek. Az európai piac ellátását talán éppen ezért igyekszik majd megoldani a pár hete megnyitott, Berlin melletti gyár.
Nem lehet mondani, hogy Kína nem ölelte keblére a milliárdost. Túl a helyi alacsony bér- és alkatrészgyártási költségen, a Teslának megadták azt, amit soha előtte külföldi autógyártónak nem: teljes tulajdonjogot a helyi összeszerelő-üzemre, azaz a vállalkozásba nem szálltak be kínai partnercégek, ahogyan tették azt más vállalatok esetében.
A mintegy másfél milliárd dollárt, amit Musk a sanghaji telep építésére vett fel a kínai bankoktól, olyan egyedi feltételekkel kapta meg, amelyről más cég csak álmodozhat.
Az elemzők szerint e mögött az a nem titkolt cél állt, hogy a helyi elektromosjármű-gyártókat versenybe kényszerítsék Musk és csúcstechnológiája kínai piacra engedésével. Ha valóban ez volt a terv, az fényesen bevált. A kínai típusok, mint a BYD, a SAIC és a NIO szárnyalni kezdtek, ennél azonban sokkal érzékenyebben érinthette Muskot, hogy bár beharangozta – és ígérete szerint 2024-re már piacra is fogja dobni – a Tesla robotaxi verzióját, a kínaiak csúnyán megelőzték.
Kis zűr a nagy Kínában
Ez a kudarc persze csak apró szellő a Tesla-vezér világában, az azonban, hogy Kínában idén április elején teljes leállást és kijárási tilalmat vezettek be a COVID-fertőzöttek számának emelkedése miatt, gyakorlatilag megállítva az életet Sanghajban, kisebb hurrikánnal ért fel a számára.
Musk 2020-ban már Amerikában is rendesen nekiesett a járvány alatt a korlátozásoknak. 2020 májusában őrjöngőrohamot kapott attól, hogy a kaliforniai lezárások a Tesla-gyárat is érintették, és kijelentette, hogy márpedig ő akkor is folytatja a termelést. A nagyszerű ötlet eredményeképpen félezer dolgozó kapta el a fertőzést. Sejthető, mit érzett hát, amikor a sanghaji termelést le kellett állítania. Kínában ráadásul nem is fenyegetőzhetett perrel, mint tette azt az USA-ban.
A jelenlegi kínai helyzet katasztrofálisnak mondható: míg a járvány után vissza tudták emelni a kapacitást napi 1200 autó összeszerelésére, a múlt héten már a kétszázat sem érte el a teljesítmény, egyes források szerint mára már a teljes leállással kell számolni. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az autóeladások száma is mintegy a felére esett vissza Kínában. A Tesla árfolyama az idei évben 25 százalékot zuhant, így valahol érthető Elon Musk idegessége.
A szervezeti kultúra magányossága
Az már kevésbé, ahogyan a munkásaival bánik. Kínában persze más jogok illetik meg a munkavállalókat, mint Amerikában, az azonban sokaknak bántotta a szemét, hogy Musk a zárás feloldása után gyakorlatilag nem engedte haza az embereit, arra kényszerítve őket, hogy a gyárban egyenek és aludjanak, 12 órás műszakokban dolgozva heti hat napot. Musknak nem esik nehezére a végsőkig kizsigerelni alkalmazottait.
A Tesla arról is híres, hogy az egyetlen olyan autógyártó Amerikában, amelynek nincs szakszervezete. Amikor a dolgozók megpróbáltak szervezkedni ez ügyben, a vezetőség nemes egyszerűséggel megfenyegette őket. A dolog odáig fajult, hogy Marty Walsh, az USA munkaügyi minisztere személyesen próbált a lelkére beszélni Musknak, aki ígéretet tett a helyzet felülvizsgálásra.
A világ egyik leggazdagabb embere láthatóan remekül szórakozik, és már nem is nagyon akar jó fej főnöknek tűnni. Néhány napja a Financial Timesnak adott interjújában a kínai és az amerikai munkavállalókat hasonlította össze. Mint mondta: a kínai elektromosjármű-gyártás azért lesz annyira sikeres, mert az országban hihetetlenül erős a munkamorál, ami az USA-ban tulajdonképpen nem is létezik. Kínában a tehetség és a szorgalom mellé a gyártásba vetett hit is betársul, az ottani munkások, ha kell, hajnalig nem állnak le a gyárban a munkával, annyira átérzik, miért is dolgoznak.
Ezzel szemben az amerikaiak egyenesen munkakerülők – tett rá egy lapáttal Musk, azt azonban nem említette, hogy a kínaiak lelkesedése mellett az ő utasítása is ott áll a 12 órás, gyárban éjszakázós munkanapok hátterében.
MTI/EPA/Justin Lane
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
