Magyarországon először a Makronóm írt arról, hogy az infláció növekedése hátterében nagyrészt az extraprofit emelése húzódik, emiatt is indokolt az intézkedés, miszerint ezeknek anagy nyerteseknek is be kell szállniuk a közteherviselésbe.
Az elmúlt hónapokban több jelentés is megemlítette, hogy az infláció szintje több évtizedes csúcsra emelkedett. Elemzők különböző okokat tártak fel, amelyek hozzájárulnak az infláció növekedéséhez. Általában úgy vélik, hogy az infláció növekedésének hátterében a keresleti és kínálati oldal együttes zavara áll. Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a hatások eltérőek lehetnek az egyes régiókban és országokban. Az Egyesült Államokban például a keresleti oldali hatások erőteljesebbek, részben azért, mert a COVID-válság során jelentős mennyiségű „helikopterpénzt” (5000 milliárd dollárt) osztottak szét. Ez a fokozott kereslet hozzájárult az infláció növekedéséhez. Európában viszont főként a kínálati oldalból érkező nyomás dominál. Az áremelkedések okát itt az ellátási láncok megszakadása, töredezettsége jelenti.
A Makronóm azonban már 2021-ben rámutatott egy harmadik, jelentős tényezőre Magyarországon: az ármeghatározó vállalatok haszonkulcsemelésére.
Az elmúlt másfél-két év során ezek a vállalatok extraprofitra tettek szert azáltal, hogy emelték az árrésüket. Kezdetben csak néhány közgazdász és kutatóintézet kezdett el mélyebben foglalkozni az inflációt hajtó extraprofit jelenségével, de most újra áttekintjük ezt a kérdést.
Ahogyan egy friss anyagunkban is rámutattunk, már tavaly novemberben, a Makronóm részletes képet adott arról, amiről nemzetközi szinten is kevesen írtak: hogy a globális „monopolkapitalizmus” üres polcokhoz és elszabaduló árakhoz vezet. Az óriásvállalatok, amelyek az elmúlt évtizedekben megszilárdították piaci pozícióikat és túlzott alkupozíciót szereztek piacaikon, ezzel pedig piaci koncentrációt idéztek elő, olyan előnyös helyzetbe kerültek a járvány és háborús válságok idején, hogy tudatosan vissza tudtak élni a korábban mesterségesen létrehozott szűk keresztmetszetekkel.
Egy válsághelyzet, különösen a járvány idején, lehetőséget teremtett az óriásvállalatok számára, hogy extraprofitra tegyenek szert és áremeléseket hajtsanak végre.
Az infláció emelkedése, a gazdasági nehézségekre és a költségek növekedésére hivatkozva, lehetőséget adott nekik arra, hogy profitjukat növeljék.
Tisztában voltak azzal, hogy a járvány alatt a lakosságnál jelentős megtakarítások halmozódtak fel, és ezeket az összegeket „átcsoportosíthatták” saját tulajdonosaik részére.
Sok elemző csak a hirtelen inflációugrást vette észre, és nem tudtak megfelelő megoldási javaslatokat felajánlani. Az átmeneti árstop, valamint az extraprofitok adóztatása olyan megoldások lehetnének, amelyeket a Makronóm cikkében is megtalálunk (például Oláh Dániel közgazdász 2022. januári elemzésében, amely rámutatott arra, hogy az extraprofitok lehetnek az elszabaduló infláció húzóereje).
Bemutattuk az általános elemzéseket, amelyek az áremeléseket és az extraprofitok kérdéskörét vizsgálják, és most összefoglaljuk azokat az elemzéseket és adatokat, amelyek az extraprofitokat az iparágak szintjén azonosítják. Servaas Storm, a Delfti Műszaki Egyetem munkatársa szerint meg kell vizsgálni, hogy az egyes iparágakban a vállalatok hogyan növelték a haszonkulcsukat, ami az árak emelkedéséhez vezetett.
Storm szerint nem a bérek emelkedése, hanem a profitnövelés húzza felfelé az inflációt.
Ezenkívül rámutat, hogy az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok közül majdnem kétharmaduk nagyobb haszonkulccsal rendelkezik az idén, mint 2019 ugyanezen időszakában, még a világjárvány előtt. Az általánosan növekvő infláció lehetőséget nyújt a vállalatok számára, hogy elrejtsék megnövekedett haszonkulcsukat a fogyasztók elől.
Robert Reich, az Egyesült Államok volt munkaügyi minisztere szerint gazdasági koncentráció zajlik, ami azt jelenti, hogy az amerikai gazdaságban kevés vállalat kkezében összpontosulnak az áremeléshez szükséges eszközök és piaci erő.
Bill Clinton minisztere is megerősíti ezt az állítást, miszerint a cégek az infláció ürügyén emelik az árakat annak érdekében, hogy még nagyobb profitra tegyenek szert.
Matt Stoller amerikai közgazdász számításai szerint az infláció növekedésének 60 százaléka a vállalati profitok megnövekedéséből ered. Stoller úgy véli, hogy egy 6,8 százalékos inflációból 1,8 százalék ered az előzőleg már létező pénzromlásból, 2 százalék az állami gazdaságélénkítő költekezésekből és a legnagyobb rész, 3 százalék, a profitemelésből származik.
Az U.S. Bureau of Economic Analysis számításai szerint az amerikai nem pénzügyi vállalatok adózás előtti profitja 2020-ban rekordmagas szintre emelkedett, amint azt az 1. ábra is mutatja:
Bár az ábra korábbi adatokon alapul, azt jelzi, hogy az amerikai emberek közvetlenül érzik a pénztárcájukon, hogy az óriásvállalatok több mint kétezer dolláros extra kiadást vonnak el tőlük.
1. ábra: Az amerikai nem pénzügyi vállalatok adózás előtti profitjának alakulása 2000 és 2013Q3 között

Az amerikai Brookings Intézet is foglalkozott az extraprofit jelenségének vizsgálatával. A kutatók arra koncentráltak, hogy a koronavírus-járvány alatt hogyan alakult a legismertebb vállalatok fizetési gyakorlata és pénzügyi eredménye. Ezek a vállalatok a kiskereskedelmet, a kiszállítást, a gyorséttermeket, a szállodákat és a szórakoztatóipart képviselik, és több mint 7 millió munkavállalót foglalkoztatnak.
A 22 vizsgált vállalat részvényesei 1500 milliárd dollárral gazdagodtak, míg a 7 millió dolgozójuk fizetése mindössze 27 milliárd dollárral nőtt, ami kevesebb, mint a részvényesek többletjövedelmének (az extraprofitnak) 2 százaléka.
A vizsgált vállalatok közül hét esetében 13 milliárdos alapító és örökös vagyona 160 milliárd dollárral nőtt a világjárvány kezdete óta. Ez több mint 12-szerese annak a többletbérnek, amelyet a 3,4 millió amerikai munkavállalónak fizettek ki a hét vállalat által.
Az általuk megtermelt vagyon nagy része főleg a leggazdagabb háztartásokhoz került.
A vállalatok profitjának növekedésével arányaiban ötször többet költöttek a részvényesek jutalmazására, mint a munkavállalók fizetésének emelésére. Ez azt jelenti, hogy amikor el kellett dönteni, hogy mit kezdenek a váratlanul befolyó extra jövedelmekkel, a cégek szinte teljes egészében a gazdag vezetők és elit réteg gazdagítására fordították azt, gondolkodás nélkül.
Ezzel beigazolódott a Makronóm korábbi feltételezése, miszerint a nemzetközi óriáscégek válság idején globális jövedelemátcsoportosítást indítottak el, és az extra infláció mögött az extra profit áll.
Ráadásul ezt a növekvő terhet a társadalom legszegényebb rétegei viselik, míg a leggazdagabbak profitálnak belőle. [2-3. ábra]
2. ábra: A vizsgált 22 vállalat részvényeseinek gazdagodása

3. ábra: A vagyonnövekedés mértéke a vagyoni helyzet alapján (2020.01-2021.10)

Tekintsünk most részletesebben az extraprofitok ágazati jellegzetességeinek vizsgálatára! Az extraprofit jelensége általában nem a teljes gazdaságra jellemző, inkább csak néhány jól meghatározható ágazatban figyelhető meg. A Financial Times által végzett elemzés szerint a legnagyobb mértékben az energiaszektor vállalatai, az alapanyaggyártók és az ingatlanértékesítők érték el a legmagasabb árbevétel-növekedést az 2021 első negyedéve és 2022 első negyedéve között (átlagosan 20-40 százalékkal). Hasonló megállapításra jutottak a részvényenkénti eredmény (azaz profit) vizsgálatakor is, ahol ugyanezen ágazatokban azonosították a legnagyobb növekedést. [4. ábra]
4. ábra: A legnagyobb profitnövekedést elérő ágazatok 2010Q1 és 2022Q1 között, %

A tengeri szállítmányozással (logisztikával) foglalkozó vállalkozások profitja 2021-ben elérte a soha nem látott szintet: míg a válság előtti öt évben ezeknek a vállalkozásoknak a profitja közelített a nullához (a széles körű verseny miatt), addig 2021-ben meghaladta a 150 milliárd dollárt. Érdemes megemlíteni Nicholas Sly amerikai közgazdász 2016-os számításait is, melyek szerint a tengeri szállítmányozás költségeinek 15 százalékos emelkedése 0,1 százalékponttal növeli az inflációt az USA-ban. [5. ábra]
Az óriási profitok elérése érdekében néhány logisztikai cég szándékosan teremtett óriási káoszt, és ezért nem várható hamarosan a szállítmányozási válság visszaszorulása – erről a Makronóm is elsőként tett említést hazánkban
5. ábra: A tengeri szállítmányozás profitnövekedése 2016 és 2021 között

A legnagyobb gyógyszergyártó cégeknek sem volt okuk panaszra, hiszen a 2021-es év rendkívül sikeresnek bizonyult számukra, különösen azoknak, akik olyan termékekkel is kereskedtek, amelyek a COVID-19 elleni küzdelemben játszottak fontos szerepet. A világ 2021-es bevétele alapján rangsorolt 20 legjobb gyógyszergyártó közül 12 vállalatnak legalább 10 százalékos növekedése volt, közülük öt vállalat pedig legalább 40 százalékos emelkedést tapasztalt az eladások terén. [6. ábra]
6. ábra: A legnagyobb gyógyszergyártók bevételének növekedése 2020 és 2021 között

Az elmúlt évben nemcsak a gyógyszergyártók, hanem a gyógyszerkereskedők is jelentős forgalomnövekedést értek el. Az egyik vezető európai gyógyszerkereskedő, a Phoenix Group, a 2021-es pénzügyi évben (amely 2022. január 31-én zárult) 39,6 milliárd eurós forgalmat ért el, ami 10,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az adózás előtti eredmény is emelkedett, 287,8 millió euróról 334,7 millió euróra, miután kiigazították a jelentős egyszeri hatásokat és összehasonlították az előző évvel.
Az emelkedő olaj- és gázárak jelentős mértékben hozzájárultak a nagy energiavállalatok profitnövekedéséhez,
ez pedig befolyásolta a globális inflációt és a megélhetési költségek emelkedését számos nyugat-európai országban. A FactSet adatai alapján az S&P 500-as vállalatok, köztük olyan energiaóriások, mint a Chevron és az Exxon Mobil, az első negyedévben 12,3 százalékos nettó haszonkulcsot értek el a közölt adatok alapján – ez alacsonyabb az előző évmásodik negyedévi 13,1 százalékos csúcshoz képest, de meghaladja a COVID-19 előtti, 11 százalékos szintet. [7. ábra]
Az energiaiparban is korlátozott a verseny, ezért a vállalatok nem sietnek a termelés növelésével. Az olaj- és gázipari vállalatok az árak emelkedésében látják a nagyobb nyereség lehetőségét, mielőtt növelnék a kitermelést. Egy korábbi Makronóm elemzésből kiderül, hogy miközben az Exxon nyeresége jelentősen emelkedik, a vállalat tervei szerint alacsonyabb béremelést kíván alkalmazni az inflációnál.
Egy jelentés szerint 24 vezető amerikai olaj- és gázipari társaság 174 milliárd dollár profitot ért el az energiaválság közepette, és az Exxon 2017 óta nem látott nyereséget ért el tavaly a harmadik negyedévben. Egyes szervezetek azzal vádolják ezeket a vállalatokat, hogy nyerészkednek a magas árakon, és nem növelik a termelést. Ugyanakkor az alacsony jövedelmű emberek helyzete egyre romlik, és a kormánynak be kellett avatkoznia a stratégiai tartalékok felhasználásával. Több nagy olaj- és gázvállalat kifizette a részvényeseknek a milliárdos összeget, míg mások saját részvényeiket vásárolták vissza. Ez a pénzügyi mutatók felpumpálásával járt, ami ellenérzéseket váltott ki még az energiaügyi miniszterből is, aki szerint a cégek gyorsabban reagálhatnának a növekvő keresletre. „Nem a kormány tiltja meg nekik, hogy többet fúrjanak – fogalmazott Pavel Molchanov, a Raymond James elemzője a CNN-nek –, hanem a részvényeseik felől érkező nyomás” – számolt be a Makronóm 2022. májusi cikkében Oláh Dániel.
7. ábra: S&P500 vállalatainak nettó profitrátája

A pénzügyi szektor is jelentős nyereséget tudhat magáénak:
Az amerikai bankok jelentős nyereséget értek el, az adózott eredményük tavaly 132 milliárd dollárral, azaz 89,7 százalékkal emelkedett, elérve a 279,1 milliárd dollárt. Ez a tartós gazdasági növekedés és a hitelminőség további javulása következtében történt, ami felszabadította a tartalékokat. Az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) 1,23 százalékra emelkedett, míg 2020-ban ez az arány 0,72 százalék volt.
Az ágazati különadók, bár nem olyan mértékben, mint Magyarországon, más gazdaságokban is elterjedtek az elmúlt időszakban, főként az energiaszektorban. Az energiaipari vállalatok a jelenlegi energiaárak mellett világszerte extraprofitot realizálnak, amelyre több gazdaságban bevezettek plusz adót, úgynevezett „windfall tax”-t.
Fontos megjegyezni, hogy a világ többsége továbbra is gyors intézkedéseket hoz és látszatintézkedéseket tesz a megélhetési költségek csökkentése és az extraprofit tartós csökkentése érdekében, szemben a magyar rezsicsökkentési politikával, amely már évtizedek óta stabil keretrendszert nyújt ezen területeken. Az alábbi bemutatott országok jelentős részében a helyzet bonyolult és átmeneti, kis mértékű segítséget nyújtanak, de nem mindig készpénzes formában.

Bár a légitársaságokat erősen érintette a koronavírus-járvány, az elhalasztott utazások és a magas utazási kedv jelentős mértékben növeli a légitársaságok profitját, amely meghaladja a válság előtti szintet, erről tanúskodnak két jelentős légitársaság előzetes adatai is.
WizzAir: A koronavírus-járvány kezdetén, 2020 áprilisában a Wizz Air gépeinek mindössze 3 százaléka repült, azonban ugyanebben az évben augusztusban ez az arány 80 százalékra emelkedett, majd novemberben ismét 10 százalékra csökkent. 2021 nyarán a repülési teljesítményük ismét elérte a 100 százalékot, majd 2022 tavaszára már 140 százalékos szinten teljesítettek a válság előtti szinthez mérten.
Ryanair: A 2022-ben április hava már a második olyan hónap volt a sorban, amikor az utasok száma meghaladta a 2019-es adatokat. Áprilisban a növekedés már 5,5 százalékot ért el a 2019. áprilisi adathoz képest, míg márciusban ugyanezen időszakban a növekedés 2,75 százalék volt.
Az áruházláncok is jelentős mértékben tudták növelni az árbevételeiket.
Amazon: 2021-ben a teljes éves nettó árbevétele 22 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Az 2021-es 21,3 milliárd dolláros nettó eredményt követően 2022-ben már 33,7 milliárd dolláros nettó árbevételt értek el. Érdekes, hogy 2021 első negyedévében az árbevételük éves szinten 44 százalékkal nőtt, míg a profitjuk 220 százalékkal.
Lidl: 2020-ban sikerült 10 százalékkal növelni az árbevételüket az előző évhez képest, elérve a 125,3 milliárd eurót. 2021-ben a növekedés üteme lassult, de az árbevétel tovább növekedett 133,6 milliárd euróra.
Összefoglalva elmondható, hogy a válság és az azt követő inflációs nyomás jelentős előnyt biztosított néhány ágazat számára, legyen szó szándékos vagy akár szándék nélküli előnyökről. Az alábbi ágazatok kiemelkednek nemzetközi közgazdászok és kutatóintézetek szerint:
1. Energiaszektor
2. Alapanyaggyártók
3. Logisztika (különösen a tengeri szállítmányozás)
4. Gyógyszergyártók
5. Pénzügyi szektor
6. Kiskereskedelem
7. Légitársaságok
Az elemzés a makronom.hu és a Makronóm Intézet együttműködésében készült.
Az eredeti cikk ezen a linken megtekinthető.
*
Az elemzésben felhasznált források:
The ECB’s Inflation Problem Is More About Supply Than Demand. https://www.wsj.com/articles/the-ecbs-inflation-problem-is-more-about-supply-than-demand-11646578800
Where $5 Trillion in Pandemic Stimulus Money Went
https://www.nytimes.com/interactive/2022/03/11/us/how-covid-stimulus-money-was-spent.html
Experts on Inflation: Prognosis, Political Fallout and Who’s Really to Blame https://www.ineteconomics.org/perspectives/blog/experts-on-inflation-prognosis-political-fallout-and-whos-really-to-blame
Reich: Inflation is a sign of too much corporate concentration https://minnesotareformer.com/2022/03/01/inflation-is-a-sign-of-too-much-corporate-concentration/
Corporate Profits Drive 60% of Inflation Increases https://mattstoller.substack.com/p/corporate-profits-drive-60-of-inflation?s=r
https://mandiner.hu/hirek/2022/01/makronom-extraprofit-inflacio
Profits and the pandemic: As shareholder wealth soared, workers were left behind. https://www.brookings.edu/research/profits-and-the-pandemic-as-shareholder-wealth-soared-workers-were-left-behind/
War and inflation set to drag on corporate profits despite rising revenues https://www.ft.com/content/e347aae3-8098-4f82-a97a-28d17769fa3e
The top 20 pharma companies by 2021 revenue
https://www.fiercepharma.com/special-reports/top-20-pharma-companies-2021-revenue
Oil giants reap record profits as war rages in Ukraine, energy prices soar: Here’s how much they made https://eu.usatoday.com/story/money/economy/2022/05/07/oil-company-record-profits-2022/9686761002/
Brutálisan nőtt az amerikai bankok profitja tavaly https://privatbankar.hu/cikkek/penzugyi_szektor/brutalisan-nott-az-amerikai-bankok-profitja-tavaly-.html
National policies to shield consumers from rising energy prices https://www.bruegel.org/publications/datasets/national-policies-to-shield-consumers-from-rising-energy-prices/
Rishi Sunak announces £5bn windfall tax on energy firms https://www.theguardian.com/politics/2022/may/26/sunak-announces-windfall-tax-energy-firms
Bulgaria to compensate companies for expensive electricity https://www.euractiv.com/section/politics/short_news/bulgaria-to-compensate-companies-for-expensive-electricity/
Windfall taxes and an ‘anti-Putin shield’: how Europe is tackling energy crisis https://www.theguardian.com/business/2022/may/03/windfall-taxes-price-caps-and-vat-cuts-how-nations-are-addressing-europes-energy-crisis
https://novekedes.hu/hirek/wizz-air-megvannak-az-ukrajnaban-rekedt-gepek
Ryanair’s monthly traffic returns to pre-pandemic levels
https://english.news.cn/europe/20220505/1ae1062a64784c85a31bccd3d6becde8/c.html
Amazon reports 22% increase in full-year net sales for 2021
https://www.retail-insight-network.com/news/amazon-results-2021/
Amazon’s profit soars 220 percent as pandemic drives shopping online.
https://www.nytimes.com/2021/04/29/technology/amazons-profits-triple.html
Lidl, Kaufland Owner Increases Sales To €133.6bn In 2021
https://www.esmmagazine.com/retail/lidl-kaufland-owner-increases-sales-to-e133-6bn-in-2021-174288
Lidl grows by 10 per cent thanks to and despite Covid
https://www.retaildetail.eu/news/food/lidl-grows-10-cent-thanks-and-despite-covid/
Címlapfotó: 123rf.com