Egyre kevésbé akarja ezt a háborút Európa

Szerző: | 2022. június. 12. | Kiemelt

Növekszik az EU-n belüli társadalmi megosztottság a háború megítélésében.

A háború negyedik hónapjában tíz ország – Lengyelország, Románia, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Finnország és Nagy-Britannia – nyolcezer polgárának bevonásával készített közvélemény-kutatást a European Council on Foreign Relations. A komplex kérdőív kérdései mind az adott tagországból válaszolók Ukrajnával, Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos véleményére vonatkozott. A kutatók feltevése szerint a kutatás idejére (május vége) az európaiak már láthatták és érezhették a háború gazdasági és társadalmi következményeit: az egyre növekvő inflációt, az energia- és élelmiszerválságot.

A fő kérdés az volt, változott-e a közvélemény hangulata azáltal, hogy saját bőrükön érzik többek között a szankciók fájdalmas hatásait, és támogatják-e továbbra is azt a politikát, ami gazdaságilag ennyire súlyosan érinti őket.

Ingadozók csoportja

A válaszokból az derül ki, hogy az Európai Unión belül alapvetően két nagy véleménytábor alakult ki. A „Béke tábor” hívei (a megkérdezettek 35 százaléka) leegyszerűsítve azt akarják, hogy a háború minél hamarabb érjen véget, míg az „Igazság tábor” tagjai (22 százalék) egyértelműen Oroszország megbüntetését helyezik előtérbe, kevésbé foglalkozva a következményekkel egy elhúzódó háború esetén. A Béke tábor Lengyelország kivételével minden országban nagyobb, ami jól jelzi: az európai polgárok a megélhetési válsággal kezdtek el foglalkozni a morális kérdések helyett. A két tábor közötti törésvonalak nagysága így figyelmeztetés is a nemzeti kormányoknak: saját társadalmuk akarata nem feltétlenül esik egybe a közös uniós politikával, ebből pedig komoly problémáik származhatnak a későbbiekben.

Ami igazán figyelemre méltó, az a harmadik nagyobb csoport, az ingadozók tábora, ami nagyjából a megkérdezettek 20 százalékát teszi ki. (A maradék nem tudott vagy nem akart világosan állást foglalni a kérdésekben.) Ők egyik határozott nézetet valló táborba sem tartoznak: bár zömében támogatják az EU egységes politikáját Oroszország ellen és Ukrajna mellett, nagyon is aggódnak az eszkaláció és annak lehetséges következményei miatt.

A kutatás egyik konklúziója szerint ez az a csoport, amelynek a közeljövőben kialakuló markáns véleménye és szavazata valamelyik tábort annyira megerősítheti, hogy az meg is határozhatja az európai egységes politikát a háborúval kapcsolatban.

Oroszország bűne

A legnagyobb egyetértés abban van a válaszadók között, hogy a háború kirobbanásáért Oroszország a felelős, ahogyan abban is, hogy Putyintól függ, mikor lesz vége. Egyedül Olaszországban kiegyensúlyozottabb a véleménykülönbség, itt majdnem annyian vélik úgy, hogy Ukrajna és a Nyugat a békekötés hátráltatói, mint azt, hogy a Kreml a hibás.

A két nagy tábor között inkább abban a kérdésben tapasztalható alapvető véleménykülönbség, hogy törekedjen-e Európa a békekötésre, akár Ukrajna területi csonkítása árán is, vagy vállalva minden konfliktust, beleértve az eszkaláció lehetőségét és az európai gazdasági válság recesszióba fordulását, minden eszközzel igyekezzen megbüntetni Oroszországot, annak végleges vereségéig.

Mitől félünk?

Bár összességében mindhárom csoport támogatja a gazdasági kapcsolatok megszakítását Oroszországgal, a vélemények a pártokon belül is jelentősen megoszlanak. A Béke tábor 50 százaléka áll mellette, 37 százalék pedig nem ért vele egyet. Ugyanez az arány az Igazság táborban már 83 százalék a 11 ellenében, míg a bizonytalanoknál 83-7. A diplomáciai kapcsolatok megszakítását az Igazság tábor 70 százaléka támogatja, 23 nem, az ingadozóknál 60-30 az arány, míg a Béke táborban a legkisebb a különbség az igenek és nemek arányában, 49-30 százalékban.

Az, hogy melyik ország mitől aggódik a legjobban, teljesen megosztotta a válaszadó közösséget is. Portugáliában, Olaszországban és Franciaországban alapvetően a megélhetési válság és az elszabadult energiaárak miatt aggódnak, míg Svédországban, Finnországban, Lengyelországban és Romániában a polgárokat ez a kérdés foglalkoztatja a legkevésbé, ők inkább a konkrét orosz katonai fenyegetéstől tartanak.

Felemás jövőkép

Miután Ukrajna jelen pillanatban kizárólag a Nyugat segítségével tud háborúzni és túlélni a mindennapokat, az Európai Unión belüli hangulat nagyban és sorsdöntően befolyásolja a jövőjét. A közvélemény-kutatás készítői összegzésükben nyíltan hitet tesznek az Igazság tábor mellett, és azt tanácsolják: az EU ne Oroszország törvényszerű vereségeként és Ukrajna győzelmeként kommunikálja a háborút, hanem védekezésként az orosz agresszió ellen, amely könnyen eszkalálódhat.

Másfél hónappal a közvélemény-kutatás indítása után egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a hurráoptimista Igazság párt tábora erősödött volna. Európa több országa kormányválsággal néz szembe, az energiaválság soha nem látott méreteket kezd ölteni, tombol az infláció – miközben Ukrajna egyre távolabb kerül a maga elé kitűzött győzelem győzelmi céltól. Az európai polgárok pedig – ki-ki a saját országa problémájának megfelelően – előbb utóbb egyetlen táborba tömörülnek majd. Akkor lesz vége.

Fotó: MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn