A brexit utáni Nagy-Britanniát sok más országhoz hasonlóan megérintette a háború és az előállt energiaválság. Mindezek után egyik fő célkitűzéssé az energiatermelés növelését tették, viszont ehhez újabb területekre van szükség, így többek között felmerült a Jackdaw gázmező bevonása is.

Korábban a Shell már tett javaslatot a Jackdaw gázmező bevonására, amely azért került az érdeklődés középpontjába, mert ezzel Nagy-Britannia gázkibocsátásának 6,5 százalékát lennének képesek előállítani. A probléma ekkor az volt, hogy a környezetvédelemre hivatkozva elutasították a gázmező bevonását.

Ezt írta most felül a háború, a szankciók és az energiaválság, amit alátámasztott a brit üzleti miniszter is: nyilatkozatába elismerte, hogy ezt megelőzően a megújuló energiák és az atomenergia volt a hangsúlyos, de a háborús helyzet miatt kénytelenek voltak elfogadni a Shell javaslatát, amellyel az eddigieknél több gázt tudnának beszrezni brit vizekről.

Nagy-Britannia: Klímavédelem vagy biztonságos energia?

Éppen ezért a Shell nekilátott az újratervezésnek, amelynek az eredménye, hogy az előzetes tervek alapján 2025 folyamán megkezdhetik a kitermelést a szóban forgó Jackdaw gázmezőn. A Shell nem meglepően pozitívan értékelte a brit kormány megváltozott álláspontját még akkor is, ha azt a háború váltotta ki, hiszen a brit energiabiztonság kritikus állapotba került. Ezen segíthet a Jackdaw bevonása. A Shell úgy számol, hogy az Egyesült Királyság nagyságrendileg félmillió fontot fog költeni havi szinten ennek az új létesítménynek a fejlesztésére. Csak Jackdaw-t nézve annak nagyjából 1,4 millió brit háztartást kellene ellátnia gázzal, a probléma viszont az, hogy ennek a szén-dioxid-kibocsátását tárolásra kell felhasználni, hogy a Shell nagyobb projektje megkaphassa a finanszírozást. A problémát a Greenpeace jelenti, mert szerinte a döntés „pusztító és kétségbeesett”.

Nagy feladat előtt Johnson

Az energiaárak emelkedése indokolta a brit döntést, emellett pedig a brit miniszterelnök, a konzervatív Boris Johnson benyújtotta energiastratégiáját is április elején, amely főként az energiafüggetlenséggel foglalkozik.

De a stratégia nem kizárólag energiafüggetlenséggel foglalkozik: szól a megújuló energiákról, amelyekre továbbra is nagy hangsúlyt fektet a konzervatív brit kormányzat, valamint az atomenergiáról. Nagy a hangsúly az ilyen jellegű projektekbe való befektetéseken is, mint az északi-(tengeri) gázprojektek – ebbe illeszkedik Jacdaw kérdése is. A brit kormányfő szerint azért került ezekre az elemekre a hangsúly, mert jóval kisebb ökológiai lábnyommal jár a hazai vizeken a gáztermelés.

Az ökológiai lábnyomnál maradva: azt tervezik, hogy a csövek szén-dioxid-tartalmát radikálisan csökkentik, oly módon, hogy tengeri csomópontokon engedik ki a felesleget. Ez azzal magyarázható, hogy a metán mint fő alkotóelem egy rendkívül erős üvegházhatású gáz, ráadásul az Egyesült Királyság másik 99 ország mellett vállalta, hogy a következő 10 évben 30 százalékkal csökkenti metángáz-kibocsátását.

Mit jelent a glasgow-i klímacsúcs?

Ki kell térni a 7 hónapja a skót Glasgow-ban lezajlott klímacsúcsra, ahol a világ vezetői próbáltak választ találni az éghajlatváltozás kihívásaira, több-kevesebb sikerrel. Felmerült a Cambo olajmező is, amelyből a Shell korábban kilépett mint kisebbségi partner a vízmélységre és a politikai környezetre hivatkozva. Később viszont, miután bejelentették a 9 milliárd dolláros nyereséget, egyből visszatértek a projektbe.

A Shell pénzügyi igazgatója szerint a Jackdaw-hoz hasonló gázmezők bevonása elengedhetetlen, amennyiben valóban kezelni szeretnék a háború után előállt európai gázhiányt. Igaz, hogy már közel állnak a tényleges üzembehelyezéshez, hisz az infrastruktúra már rendben van, de több projektjét át kellett gondolnia a Shellnek, amelynek több kisebb projektje is fut az Északi-tengeren.

Ez nem oldja meg azonban a teljes problémát, hiszen a cseppfolyós földgáz szállítása nem kompenzálja az orosz energiaveszteséget. A Shell vezérigazgatója szerint csak ebben az évtizedben 25 milliárd fontot tervez befektetni a brit energiaprojektekbe, amelynek a döntő többsége zöldenergiába való befektetés.

Nem véletlen került képbe Jackdaw: közel van a meglévő infrastruktúrához, de tavaly a megnövelt kibocsátásra hivatkozva nem vonták be a gáztermelésbe. Válaszul a Shell fellebbezett, amelynek az eredménye, hogy a tervek alapján a káros kibocsátásokat szén-dioxid tároló, leválasztó üzemekben kötik majd meg. Emellett a tengeri paltoformok gáztüzelését felváltja az áram.

Nagy-Britannia: Kihívások, kihívások hátán

Összességében az orosz–ukrán háború hatására feloldották Jackdaw bekötésének blokkolását, a Shell javaslatát így elfogadva. Ez azonban egy próbatétel is a briteknek: az ipar ezzel tette próbára őket, hogy komolyan gondolják-e az energiabiztonság kezelését. 

Jackdaw ugyanakkor a környezetvédők számára is fontos: kérdés, hogy a britek komolyan veszik-e az éghajlatváltozást. Az energiastratégiában látszik, hogy egyszerre próbálnak eleget tenni a környezetvédelemnek és az energiabiztonságnak.

Borítókép: MTI/EPA/Andy Rain

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalon.