Slágertéma a forint további esése az euróval szemben, hiszen már 417-nél is járt a magyar deviza. Az MNB lépése nem is meglepő: az irányadó kamat emelése, csupán annak mértéke volt kérdés, ami végül az eddigi 7,75 százalékról 9,75-re emelkedett.

Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.

A jegybank a mai ülésén 200 bázisponttal emelt az irányadó kamaton, ami így már 9,75 százalék. Ezzel igyekeztek volna megállítani a forint drámai esését, de úgy tűnik, ez nem vált be, csupán mértéskelni tudta az esést. A forint gyengülése ezzel a régiónkban is egyedi eset, mivel összes vezető devizával (dollár, euró) szemben esik, igaz, az euró is gyengül a dollárral szemben.

A nemzetközi befektetők hangulata pedig változatlanul borús: a dollár és a jüan viszont azért ennyire erős és képes a további erősödésre, mert a befektetők inkább ezekbe fektetnek, ezekbe menekítik a pénzüket. Ez pedig a többi deviza gyengülésében mutatkozik meg. Igaz, önmagában ez nem ad magyarázatot a forint ekkora beesésére.

A jegybank a figyelem középpontjában

A jegybank semmiképp sem jön ki jól a forint drámai eséséből, hiszen például előző héten szüntették meg az eddigi kettős kamatpolitikát, ami azt jelenti, hogy múlt hét óta összeolvadt a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti kamat. Valamint világossá tették, hogy a helyzet függvényében továbbra is készek a szigorításra, amennyiben azt szükségesnek tartják. A mostani helyzetet így értékelték. A Monetáris Tanács következő ülése július 26-án lesz, ahol valószínűleg a jegybanki alapkamat is követni fogja az egyhetes betéti kamatot. Ez viszont attól is függ, hogy az addig eltelt időszakban szükségessé válik-e az egyhetes betéti kamat további emelése. Ez pedig attól függ, hogy megáll-e a forint gyengülése az elkövetkező hetekben.

A jelenlegi állás szerint nem volt érdemi hatása a szigorításnak, de érdemes figyelemmel kísérni a forint útját az elkövetkező időszakban. A szigorítással viszont emelkedett a várakozás is a kamatpálya vonatkozásában, és könnyen elképzelhető a 12 százalékos kamatszint is.

A jegybank ezzel megerősítette, hogy a régióban változatlanul Magyarországon a legmagasabb az irányadó ráta szintje, utánunk a csehek, majd a lengyelek következnek, ígaz reális esély van arra, hogy Lengyelországban 75 bázispontos emeléshez folyamodik a központi bank. Igaz, ez azon nem változtatna, hogy az irányadó ráta Magyarországon a legmagasabb a régióban.

Mi okozza a forint gyengülését?

A forint ilyen mértékű visszaesésének szerteágazó okai vannak. A hazai fizetőeszköz a sokkokra rendkívül érzékeny, de ez önmagában nem magyarázza az ekkora gyengülést. Az okok között szerepel a szomszédunkban egyre inkább elhúzódó háború, ami növelte a bizonytalanságot és a recessziótól való félelmet a befektetők körében. Ehhez kapcsolódik a felfutó infláció is: ebben a vonatkozásban Magyarország az ársapkák bevezetése miatt viszonylag jól teljesít a konfliktushoz közel eső többi országhoz képest, de ez nem tartható a végtelenségig. Ezzel kapcsolatban érdemes lesz figyelni holnap a Makronómot, hiszen a következő nap teszi közzé az MNB a júniusra vonatkozó inflációs statisztikát, amiről be fogunk számolni.

A forint gyengülése mindenképp mérséklődne, ha a kormánynak sikerülne megállapodnia az Európai Unióval a Helyreállítási Alapról, hiszen ez a nem kis összeg egyelőre hiányzik az államkasszából. Az egész Európai Unióban csak Magyarországgal nem sikerült eddig a megállapodás.

A hazai jegybank ugyanakkor jól reagált a forintgyengülésre. A monetáris politikáért elsősorban a nemzeti bank felel, de a magyar deviza esése bőven túlmutat a monetáris politikán, ezért a jegybank nem okolható azért, hogy nem mérséklődik a gyengülés.

A visszaesésben elévülhetetlen szerepe van a folyó fizetési mérleg magas hiányának. Igaz, ez megint visszavezet a háborúhoz, hiszen a magas energiaárak fűtik ezt a komoly hiányt. Mindez pedig, karöltve az Európai Unióval való megállapodás hiányával, növeli Magyarország sérülékenységét.

Ezenkívül a befektetőket kedvezőtlenül érintette az extraprofitra kivetett adó, ami szintén fűti a forint drámai gyengülését. A jegybank a monetáris politika szigorításával igyekszik elébe menni, és mérsékelni a visszaesést, de az egyre nagyobb emelések és a mind magasabb kamatszint képes visszavetni a korábbi magas gazdasági növekedést, ami szintén nem erősíti a forintot. Gyors és a reálgazdaságot kímélő döntés így az unióval való megegyezés lenne.

A mai kormányinfón is szóba került a drámai forintgyengülés. Kedvező fejlemény, hogy a kabinet úgy tűnik, elfogadja az Európai Bizottság javaslatait a helyreállítási alap vonatkozásában. Ugyanakkor a fentebbi okokon túl a régiós országok összevetésében nagy az államadósságunk és magas az ország energiakitettsége is, és ezek szintén hozzájárulnak a forint eséséhez. Az energiakitettség azért, mert az unió a szankciós politikát az energetika területére is kiterjesztette. A költségvetésben viszont az előzetes híresztelések ellenére továbbra sincs probléma, hiszen a kormány még mindig tartja a 4,9 százalékos hiánycélt.

Prioritás a békekötés

Összességében, mivel az okok többségét a háború fűti (energiaárak, infláció, szankciók, folyó fizetési mérleg), ezért Magyarország továbbra is elkötelezett a minél előbbi béketárgyalások megkezdése iránt. Viszont a jövőben kénytelenek leszünk megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a hazai fizetőeszköz magasabb szinten fog stabilizálódni, ráadásul a mostani forint elleni spekulációs támadások a jövőben sem zárhatók ki. Ugyanakkor a kormányinfón elhangzottak hatására a piac mintha kezdene megnyugodni, ugyanis a forint euróval szembeni árfolyama ismét 411 környékén jár.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.