A zöld átmenet feketesége

Szerző: | 2022. augusztus. 1. | Klímaváltozás

Kihozta legújabb jelentését a Nemzetközi Energia Ügynökség a klímacélok elérésének valószínűségéről. Bár a finanszírozási adatok kifejezetten biztatóak, a háttérben mintha minden összeesküdött volna az átmenet ellen.

Zöld szemüvegen át

Tizenkét százalékos emelkedést prognosztizál globálisan 2022-re a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a globális tiszta energiára fordított összegek terén, amely így eléri az 1400 milliárd dollárt.

Az elektromos járművek eladási mutatói soha nem látott magasságokba emelkedtek, a megújuló energia megszerzésére és tárolására fordított összegek köröket vernek a fosszilis energia büdzsékeretére, sőt, még az igen költséges zöld hidrogén előállításának területe is folyamatos fejlődést mutat.

Fekete zaj

Mielőtt a teljes katarzis állapotába kerülnénk, le kell hűteni a kedélyeket. A bődületes összeg fele ugyanis nem beruházási vagy fejlesztési költség, hanem az ellátási láncok tragikus akadozásának, az alapanyaghiánynak és a tomboló inflációnak köszönhető, keserű szájízt hagyó kiadás.

Az amúgy is jelenlévő kereslet-kínálati gond és a finomítók kapacitásának problémája az olajpiacokon az orosz-ukrán háborúval drámai méreteket öltött, az orosz kőolaj nyugati szankcionálása pedig csak rontott az amúgy is tragikus helyzeten.

A gázpiacon még elkeserítőbb a helyzet, hiszen éppen ez az a terület, ahol teljesen abszurd fordulatot vettek a dolgok: miközben Európa országai (legalábbis azok, amelyek földrajzi és gazdasági adottságaik révén megtehetik) kétségbeesetten próbálják kiépíteni a cseppfolyósított földgáz szállítási és tárolási feltételeit az egyre csökkenő orosz szállítmányok ellensúlyozására, az átmenet időszakában újraindítják a szénerőműveiket. Ez egyrészt óriási visszalépés a klímaküzdelemben, másrészt a bányászati beruházások szisztematikus leépítése miatt hatalmas gondot okoz az alapanyag-ellátás területén. A szén iránti kereslet arra sarkallta a fosszilis energia nagyhatalmait, hogy felpörgessék termelésüket, így a szénipari beruházási összegek idei növekedése 10 százalékkal fog nőni. Ennek főszereplői nem csak az európai országok, hanem a két nagy szénzabáló, Kína és India, amelyekből csak az előbbi a tavalyi második félévben 350 millió tonnával tolta feljebb kapacitását.

Piros pecsenye

A helyzet mégsem tragikus. Az jól látszik, hogy a klímaegyezményekhez csatlakozó országok még a jelenlegi globális válság közepette sem engedik el azok döntéseinek megvalósítását.

Az átállást persze számos tényező hátráltatja. Az ellátási láncok akadozása mellett az elektromos járművek területén az akkumulátorok ásványi anyagellátása miatt néznek maguk elé üveges tekintettel a gyártók. A kereslet óriási, a költség pedig egyenesen arányos vele. Az IEA jelentése szerint az akkumulátorok ásványi anyag költségei a 2010-es évek 5 százalékáról napjainkra 20-ra emelkedett. Az IEA közlése szerint csak a lítiumra vadászó vállalatok tavaly 50 százalékkal növelték kiadásaikat.

Rózsaszín jövő?

Az akarattal nincs hiba, ám a regionális egyenlőtlenségek akadályozhatják a tiszta célok határidős elérését.

Tulajdonképpen három nagy terület, Kína, az USA és Európa fedi le a klímacélok megvalósítását. Elég szembeötlő példája ennek, hogy az összes elektromos jármű-értékesítés 80 százaléka Kínában és Európában, az infrastruktúrájukra fordított kiadások 90 százaléka pedig szintén ezen a két területen, plusz az Egyesült Államokban történik. A feltörekvő országok piacain már korántsem ennyire rózsás a helyzet, ezek az államok a tiszta technológiára fordított kiadásaikat évente nagyjából 3 százalékkal növelik, ami a nettó zéró kibocsátás határidős eléréséhez édeskevés, ahhoz ugyanis legalább 25 százalék kellene.

Az IEA szerint így nehezen lesz kivitelezhető a kitűzött cél elérése, ugyanakkor hozzáteszi: tisztában van vele, hogy a fejlődő gazdaságok a jelen helyzetben nagyon nehezen tudják az átmenetet finanszírozni.

A jelentés következtetése tehát meglehetősen bizonytalan. Az elkötelezettség változatlan a klímacélok elérése érdekében, de a háború és az energiaválság miatt évek munkája megy kárba a fosszilis erőművek újbóli beindításával és az elsődleges szempontok megváltozásával. Jonas Coppel, az IEA energiabefektetési részlegének vezetője mindezt úgy foglalta össze: „Hogy elérjük a célt, az biztos. A kérdés már csak az, hogyan jutunk el addig, és le kell-e állnunk menet közben”.

Fotó: 123RF
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn