A koronavírus növelte a globális különbségeket

A koronavírus egy kevesebbet emlegetett következménye a globális egyenlőtlenségek növekedése.

[et_pb_section fb_built=”1″ admin_label=”section” _builder_version=”4.19.5″ background_enable_color=”off” background_enable_image=”off” background_size=”custom” background_image_width=”40px” background_image_height=”40px” background_position=”top_left” background_horizontal_offset=”10px” background_vertical_offset=”10px” custom_margin=”0px||20px||false|false” custom_padding=”10px|0px|10px|10px|true|false” border_width_all=”1px” border_color_all=”#A39661″ border_color_top=”#A39661″ border_color_bottom=”#A39661″ global_colors_info=”{}”][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”4.20.0″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” width=”100%” max_width=”100%” custom_padding=”0px|0px|0px|0px|false|false” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.20.0″ custom_padding=”0px||0px||false|false” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text admin_label=”Tartalom – ezt változtasd meg!!” _builder_version=”4.20.2″ _module_preset=”default” text_font=”Source Sans Pro|500|on||||||” text_text_color=”#A39661″ text_font_size=”1.3rem” text_line_height=”1.3em” custom_padding=”||||false|false” text_font_size_tablet=”1.3rem” text_font_size_phone=”1.2rem” text_font_size_last_edited=”on|desktop” custom_css_main_element=”line-height:1.1em!important;” global_colors_info=”{}” text_font_size__hover_enabled=”off|desktop”]

Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

Mindeddig háttérbe szorult a pandémia egy fontos hatása: nevezetesen, hogy a járvány növeli a globális egyenlőtlenségeket, ami főként a társadalmak szegényebb rétegeit érintette. A kezdetekkor 2020-ban a fejlett világban elsősorban az egy főre jutó GDP nagymértékű csökkenése volt tapasztalható hiszen ezekben az országokban a társadalmak legszegényebb rétegeit különböző gazdaságélénkítő csomagokkal védték, nem véletlenül. Mivel a szegényebb országok ezt nem engedhették meg maguknak, ott a GDP csökkenése kisebb méreteket öltött. Ahogy azonban a járvány elhúzódott, és egymást követték az újabb hullámok, a globális egyenlőtlenségek tekintetében is újabb változások voltak érezhetőek. A koronavírus elleni oltóanyagok elérhetővé válása után a gazdagabb államok sokkal könnyebben hozzáfértek ezekhez, mint a szegényebbek, és emellett sokkal inkább képesek voltak finanszírozni az olyan programokat, amelyek célja a bevételek, valamit a koronavírusból való felépülés ösztönzése volt. Ezek a különbségek idővel annyira markánssá váltak, hogy az országok közti egyenlőtlenségek a 2010-es évek eleji szintre emelkedtek.

A vírus egy 30 éves periódust akasztott meg

A pandémia így kicsivel több mint három évtizedes fejlődést akasztott meg, hiszen az 1990-es évek óta folyamatosan csökkenő pályán volt a globális egyenlőtlenség szintje. A pandémia alatt az országok között ismét nőni kezdett az különbség, hiszen a szegényebb országoknak szűkebb pénzügyi mozgásterük miatt tovább tart kilábalni a pandémiából.

Globális egyenlőtlenségek tekintetében viszont egyszerre két dolgot kell figyelni: az országokon belüli és az országok közötti szakadékok alakulását.

Az 1980-as és a 2000-es évek közt többnyire az országokon belüli egyenlőtlenségek növekedtek, beleértve a feltörekvő gazdaságokat is. A fejlődés üteme az egyes országokban, az eltérő vagyoni helyzet miatt értelemszerűen különböző volt. Viszont a szegényebb országok gyorsabban voltak képesek növekedni, egyszerűen azért, mert egy alacsonyabb fejlettségi szintről egyszerűbb megugorni egy közepes fejlettségi szintet, mint egy eredendően magas fejlettségi szintet még tovább növelni. A szegényebb gazdaságok közül Kína és India látványos fejlődési pályát írt le. A szegényebb gazdaságok gyorsabb fejlődése az akkori világgazdasági nettó hatásokkal párosulva a globális egyenlőtlenségek meredek csökkenését eredményezte.

Nem csak a covid játszik

A szegényebb országok fejlődésének mérséklődését nem csak a világjárvány berobbanása okozta. Már a pandémia berobbanása előtti évtizedben is lelassult a fejlődés üteme. Ez nem okozott negatív fordulatot a globális nettó egyenlőtlenség csökkenésében, hiszen az országokon belüli jövedelemelosztásban bekövetkezett eltolódások ezt már nem fűtötték: ezek az országok addigra már elértek egy bizonyos fejlettségi szintet. Ez pozitív, ám az országok közti jövedelmi különbségek felszámolása nehezebben haladt előre.

Egy jó példa: a 2000-es években a globális jövedelemelosztás harmincadik százalékában lévő gazdaságok egy főre jutó GDP tekintetében átlagosan 2 százalékponttal nőttek gyorsabban, mint az USA. Ez nem volt igaz a 2010-es években: a globális jövedelemelosztás harmincadik százalékában lévő gazdaságokat egy főre jutó GDP tekintetében meghaladta az USA. Így 2014-től a pandémiáig a globális egyenlőtlenségek csak minimális mértékben voltak képesek csökkenni.

A járvány következtében az oltóanyagokhoz való hozzáférés és a fejlett gazdaságok ösztönzése egyre növelte a különbségeket. A szegényebb országokban problémákat jelentett még, hogy a jövedelemkiesés terhe aránytalanul a jövedelmi spektrum alján lévőkre hárult. Mindezek eredménye kettős, hiszen egyrészt nőtt a globális egyenlőtlenség a gazdagabb és a szegényebb országok között, másrészt nőtt az egyenlőtlenség a szegényebb gazdaságokon belül.

Mire készüljünk?

A fejlődő országok gazdasági kilátásai így még rosszabbak lettek: a pandémia következményei elhúzódnak, ami a gazdasági növekedésüket is korlátok közé helyzei. Az iskoláztatás, a befektetések elmaradása, az adósságterhek és az orosz-ukrán háború jelentette problémákat együttesen érzékelik.

Jelenleg a globális egyenlőtlenségek azon okoknál fogva növekednek, mint amelyek miatt a pandémiáig csökkentek: a feltörekvő gazdaságok az 1980-as évektől kezdve teret hódítottak a gazdag országokban, a globális egyenlőtlenségek csökkenését nagyrészt Kína és India gyors gazdasági növekedése fűtötte.

Jelenleg Kína az egy főre jutó GDP tekintetében nagyjából a világ átlagát teljesíti, India pedig az előrejelzések szerint a 2030-as évekre rekordot állíthat fel. Ha Kínában és Indiában is átlépik a jövedelmek a küszöbértéket, onnantól kezdve a növekedésük ösztönözni fogja a globális egyenlőtlenségek növekedését is az elmúlt évtizeddel szemben.

Kína és India a világ népességének több mint egyharmadának ad otthont, és bár önmagában pozitív az egyedülálló gazdasági növekedésük, de ez együtt jár a jövedelemeloszlás alsóbb rétegeinek nehezebb felzárkózásával.

Nem kizárható az sem, hogy éppen a szankciók járulnak majd hozzá a globális egyenlőtlenségek újbóli csökkenéséhez.

Miért?

Részben a járvány miatt a fejlett világ inkább profitál a szegényebb gazdaságok kárára, viszont a szankciókat a fejlett gazdaságok követik– USA, EU, Egyesült Királyság –, amelyek korlátok közé szorítják saját gazdasági növekedésüket. A korlátozott gazdasági növekedéssel ugyanakkor lehetőség nyílna a pandémia elhúzódó hatásaitól szenvedő fejlődő világnak a felzárkózásra, így pedig a különbségek csökkentésére.

Borítókép: MTI/EPA/EFE/Alberto Valdes

Korábban megjelent a makronom.mandiner.hu oldalon.