Megszületett a gabonamegállapodás. Jó hír, hogy Oroszország és Ukrajna török közvetítéssel megállapodott az ukrán gabona exportjáról, de ez önmagában nem jelent megoldást a problémára.

Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.

Az ukrajnai kikötők orosz blokádja miatt több millió tonnányi gabona rekedt Ukrajnában. Már a háború előtt sem működött tökéletesen a világ élelmezése: az ENSZ adataira szerint 2021-ben a földön 830 millió ember éhezett, ami egy év alatt egy 46 millióval növekszik. Ezt a helyzetet a háború csak súlyosbítja. A július végén létrejött gabonamegállapodás ennek a megoldásnak az első lépése lehet, de ez önmagában nem elegendő.

Üde színfolt

A július 22-i megegyezést követően, augusztus 1-jén Odesszából kifutott egy 26 tonnányi kukoricát szállító hajó libanoni úti céllal.

A megállapodás tartalmazza, hogy Ukrajna havonta 5 millió tonnányi élelmiszert exportáljon. A kikötők újranyitása előtt az ukránok a kivitelt kénytelenek voltak szárazföldön, illetve a Dunán vezényelni, amivel csupán 2 millió tonnányi élelmiszert exportáltak. Ez az 5 milliós feltétel előrelépés, de nem elegendő: a háború óta nagyságrendileg 20 millió tonna gabona szorult az ukrán kikötőkbe, ráadásul éppen folyik a betakarítás, ami miatt további 60 millió tonna gabona vár majd exportálásra.

A betakarítással kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a várakozások szerint a betakarított termény mennyiségben el fog maradni az előző években megszokottól, mivel a jelentősebb gabonatermőföldek keleten találhatók, amelyek a háború miatt sok esetben fel vannak perzselve.

Rengeteg ország érintett

A leszakadt vagy a legszegényebb országok búzaimportja 30 százalék körüli arányban függ Ukrajnától és Oroszországtól. Ezt az alábbi ábra is jól szemlélteti.

Forrás: Food and Agriculture Organisation of the United Nations

Az ábrából kitűnik, hogy Dzsibuti a búzaimportjában több mint 50 százalékban függ Ukrajnától. A másik oldalról az orosz búzaimporttól 50 százalék környéki mértékben függ Burundi, Togo, Kamerun, Szenegál, Ruanda, Kongó, Tanzánia, Albánia, Namíbia és Törökország. Kifejezetten veszélyes, amikor egy ország csaknem teljes búzaimportja ettől a két országtól függ: erre Eritrea és Szomália szolgál példával.

Szintén veszélyes, ha bizonyos országok búzaimportjának döntő többsége az oroszoktól függ, hiszen a háborúra hivatkozva az importált búzamennyiségen bármikor változhatnak az oroszok: erre példa Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Mongólia, Örményország és Kirgizisztán.

Óriási a bizonytalanság

Az utóbbi hónapok kedvező fejleménye volt, hogy valamelyest elkezdtek csökkeni az élelmiszerárak. Ez a gabonaexport újraindulásával tovább folytatódhat. Június volt a harmadik egymást követő hónap, amikor csökkent az ENSZ élelmiszerár-indexe, amelynek a fő oka a megnövekedett gabonatermelés volt: Ausztráliában különösen kedvezők voltak a termésviszonyok. De más búzatermelő országoknál is hasonló a helyzet: a búza ára a kedvező termésviszonyok miatt majdnem a háború előtti szintre csökkent.

Mindezen hírek ellenére óriási a bizonytalanság. Egyrészt azért, mert a megállapodás megszületésének ellenére a sikeresség annak függvénye, hogy a két háborúzó fél hajlandó-e betartani azt.

A másik problémát a logisztika jelenti. Az igaz, hogy leghatékonyabban vízi szállító eszközökkel lehet exportálni az Ukrajnában rekedt gabonát, de kérdéses, hogy mekkora kapacitással képesek működni a támadások miatt megsérült ukrán tengeri kikötők. Más hajózási társaságok vonakodnak beavatkozni az újrainduló gabonaexportba. A folyamat azért is megy lassan, mert az ukrán kikötőkből kifutó hajóknak meghatározott útvonalat kell követniük, hiszen aknákat helyeztek el a fekete-tengeri kikötők környékén, hogy ezzel is meghiúsítsák az orosz támadásokat.

A helyzet jelenleg nagyon képlékeny: ha a felek nem tartják magukat a megállapodásokhoz, akkor az élelmiszerárak is ismét emelkedni fognak. A bizonytalanság további kockázatokat von maga után: bár valamelyest csökkentek az élelmiszerárak, az üzemanyag és a műtrágya ellenértéke továbbra is emelkedik.

A gabonaárak emelkedése ugyanakkor annak ellenére sem elképzelhetetlen a jövőben, ha a háborúzó felek betartják a megállapodásukat, hiszen közbeszólhat az aszály: a súlyos hőhullámok a várthoz képest miatt rengeteg termőföldön elmaradt a betakarított gabonamennyiség.

A helyzetet pedig csak fokozza az országok kormányainak válasza: az aszályra feleletül és a gabonakínálat szűkülését megelőzve több ország exportellenőrzéshez, exporttilalomhoz és a készletek felhalmozásához folyamodott: India még májusban betiltotta a búza exportját, aminek a hatására az élelmiszerárak egyből 6 százalékkal emelkedtek. De nem csupán a búzáról van szó: több más ország Indiához hasonlóan exporttilalmat vezetett be többek között a műtrágyára, a napraforgóolajra, a pálmaolajra és egyéb gabonafélékre. Így a háború elhúzódásával egyre nagyobb az esélye annak, hogy probléma lesz az ellátás.

Az exporttilalmat bevezető országok közül érdemes kiemelni Indonéziát, amely bejelentette a pálmaolajexport tilalmát arra hivatkozva, hogy csak ezzel képes biztosítani állampolgárai ellátását. Ez súlyos problémát okoz, hiszen a pálmaolaj nélkülözhetetlen összetevője az élelmiszeripari és a nem élelmiszeripari termékeknek. A számok szintjén: Indonézia adja a világ pálmaolaj-kínálatának mintegy felét.

A zavargások sem segítenek

A világ legszegényebb országai esetében viszont már a háború előtt is probléma volt az élelmezés, így a jelenlegi helyzet nem ismeretlen számukra. A háború az éhezésüket csak súlyosbítja, ráadásul ezen államok többségében gyakoriak a lokális konfliktusok a stabil központi hatalom hiánya miatt.

Jelenleg konfliktusok zajlanak Etiópiában, Szomáliában és Jemenben, amelyek az ukrajnai háború nélkül is fokozzák az éhezést.

Etiópiában a problémát leginkább az jelenti, hogy évtizedek óta a legsúlyosabb aszály pusztít az országban: nagyjából 20 millió ember éhezik.

Szomáliában a zavargások nem újszerűek: az ország nagyjából három évtizede küzd az instabilitással és az anarchiával, hiszen a kormány fennhatósága csak az ország egy részére terjed ki, a többi részt a dzsihadisták irányítják. Szomália a világon az ötödik legszegényebb, valamint nyolcadik legerőszakosabb ország, a születéskor várható élettartam pedig itt a hatodik legalacsonyabb a világon.

Jemenben 2014 augusztusa óta polgárháború dúl. Bár jelenleg fegyverszünet van érvényben, a konfliktus miatt óriási humanitárius válság van kialakulóban, ami az ellátási láncok bizonytalanságával csak fokozódni fog.

Srí Lanka pedig egyenesen a csőd szélére került, korábban már a fizetésképtelenséget is bejelentették. Az előző elnök a zavargások miatt elmenekült az országból és lemondott, amikor a tüntetők bejutottak az elnöki palotába.

Ezeknek az államoknak azonnali segítségre van szükségük, a háborús felek közti megállapodás pedig csak hosszabb távon képes kifejteni jótékony hatását.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.