Zavart kelt a klímavédelem az USA-ban I. – makronom.eu
2025. február 9., vasárnap

Zavart kelt a klímavédelem az USA-ban I.

klímavédelem

Mikor Biden hivatalba lépett, nagy tervei voltak a klímavédelem vonatkozásában, de azzal nem számolt, hogy saját pártja fog nehézségeket okozni. 

[et_pb_section fb_built=”1″ admin_label=”section” _builder_version=”4.19.5″ background_enable_color=”off” background_enable_image=”off” background_size=”custom” background_image_width=”40px” background_image_height=”40px” background_position=”top_left” background_horizontal_offset=”10px” background_vertical_offset=”10px” custom_margin=”0px||20px||false|false” custom_padding=”10px|0px|10px|10px|true|false” border_width_all=”1px” border_color_all=”#A39661″ border_color_top=”#A39661″ border_color_bottom=”#A39661″ global_colors_info=”{}”][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”4.20.0″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” width=”100%” max_width=”100%” custom_padding=”0px|0px|0px|0px|false|false” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.20.0″ custom_padding=”0px||0px||false|false” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text admin_label=”Tartalom – ezt változtasd meg!!” _builder_version=”4.20.2″ _module_preset=”default” text_font=”Source Sans Pro|500|on||||||” text_text_color=”#A39661″ text_font_size=”1.3rem” text_line_height=”1.3em” custom_padding=”||||false|false” text_font_size_tablet=”1.3rem” text_font_size_phone=”1.2rem” text_font_size_last_edited=”on|desktop” custom_css_main_element=”line-height:1.1em!important;” global_colors_info=”{}” text_font_size__hover_enabled=”off|desktop”]

Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

Biden, miután 2020-ban megnyerte az elnökválasztást, megszerezte mellé a teljes kongresszus elvi támogatását, hiszen a szenátusban és a képviselőházban is a demokraták szereztek többséget, amelyre 2009 óta nem volt példa. 2020-ban a képviselőház meg tudta tartani a demokrata többséget, és jelenleg a 435 fős alsóházban 220 képviselő demokrata. A szenátusban viszont 50-50 az állás, így az alelnök Kamala Harris dönt. A közelgő november 8-i félidős választáson az lesz a kérdés, hogy mindkét ház feletti irányításukat meg tudják-e tartani a demokraták.

Kílmavédelem: a kőkemény valóság

Joe Bident 2020. január 20-án iktatták be mint az USA elnökét. Biden a kampányban is különösen nagy hangsúlyt fektetett a klímavédelemre. Kiemelt célként határozta meg a nemzetgazdaság szén-dioxid-mentesítését, ráadásul úgy, hogy 2030-ra már a 2005-ös kibocsátási szint 50 százalékára akarták csökkenteni a kibocsátásukat.

De érdekes célkitűzés volt az is, amely szerint 2035-re már az összes villamos energiát szén-dioxid-szennyezés nélkül állítják majd elő. Még tovább haladva az időben: 2050-re nulla kibocsátással számoltak a párizsi megállapodás hőmérsékleti céljával egyetemben.

Jogosan adódik a kérdés, hogy ezeket a kemény vállalásokat vajon miként, milyen módon akarják teljesíteni.

A Biden-adminisztráció válaszai erre: adójóváírások, tiszta energiára és elektromos járművekre fordított támogatások.

A demokraták emellett szerettek volna létrehozni egy tisztán elektromos szabványt. Ennek az állampolgárokat mozgósító funkciója lett volna, hogy az otthonaikat utólag felszereljék. De érdekes ötlet volt a polgári klímahadtest létrehozására való törekvés is, amelynek célja több ezer amerikai foglalkoztatása volt a természetvédelemben.

Viszont mint oly sokszor, Joe Bidennel és adminisztrációjával ezúttal is szembejött a kőkemény valóság, így ezek az ambíciók egyre csak csökkentek. Maguk az elképzelések egy jó célt szolgáltak, viszont jelen körülmények között irreális elvárások voltak. Jelen esetben nem összeegyeztethetők a valóssággal.

A „Bulid Back Better” zavart kelt

Ami érdekes, hogy alapesteben az elnök hátországaként funkcionáló demokraták között is megosztók voltak ezek az ambíciók. Ezt kiválóan példázza a „Bulid Back Better” esete, amikor is akkora volt a zavar a frakción belül, hogy az esélye is elszállni látszott annak, hogy egyáltalán bármiféle klímavédelmi törvényt elfogadjon a tisztán demokrata irányítású kongresszus.

Ennek fő okozója lényegében egyetlen ember volt: Joe Manchin. Róla érdemes tudni, hogy egy centrista demokrata szenátor Nyugat-Virginiából, aki a régi vágású demokraták táborát erősíti. Ami viszont a demokraták számára fájó pont, hogy ő a szenátus Energiaügyi és Természeti Erőforrások Bizottságának elnöke. Így különösen kellemetlen, hogy pont Manchin akadályozza a törvényjavaslat elfogadását.

A szenátusban ráadásul olyan vékony a demokrata többség, hogy egyetlen ember ellenszavazata is számít: ez történik jelen esetben. A 100 fős szenátusban a demokraták 48-an vannak, de 2 független szenátor rendszerint velük együtt szavaz, így vannak meg 50-en mint a republikánusok.

Igaz, így még mindig fennállna a szavazategyenlőség, de a szabályozás szerint ilyen esetben az alelnök voksa dönt. Jelenleg így Manchin ellenszavazata akadályozza a demokratákat a törvényjavaslat elfogadásában. Rajta kívül a republikánusok teljes frakciója egységesen elutasító a javaslattal kapcsolatban.

Érdemes megnézi ennek az előzményeit: a 2020-as elnökválasztáson Joe Biden kampányszlogenje a „Bulid Back Better” volt, ezzel nyertek is. Az átmenet érdekében ezzel a szlogennel nyújtották be a kérdéses törvényjavaslatot is decemberben, amit már Joe Biden is szentesített az aláírásával. Ezt nem szavazta meg a demokrata szenátor, ami eredetileg tartalmazott egy 555 milliárd dolláros ráfordítást az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére hozott intézkedésekre.

Ez a demokratáknak meglehetősen kínos volt, nem véletlen, hogy a felsőházi demokrata többséget vezető Chuck Schumer megbeszéléséket folytatott Joe Manchinnal egy új, immár számára is elfogadható törvényjavaslat kidolgozására. Ez az új elképzelés immár tartalmazna kedvezményeket is a fosszilis tüzelőanyag-ipar számára. Ez nem véletlen, hiszen Manchinnak ehhez az ághoz szoros a kötődése. Az új javaslat pedig elvetné a tiszta elektromosság szabványát is, valamint szerepel egy legalább 300 milliárd dolláros adójóváírás a tiszta energiára vonatkozó projektek támogatása tekintetében.

A „Build Back Better” ilyen módosítása júliusban eredményesnek tűnt, és át is nevezték inflációcsökkentési törvényjavaslattá a kiadások 1,5 milliárd dollárra csökkentett kiadásával, amit Schumer és Manchin is szentesített az aláírásával. Igaz, ezzel még nem történhetett meg a törvényre emelkedés, hiszen a kongresszus alsó és felsőházában is többséget kell szereznie az új törvényjavaslatnak.

[et_pb_section fb_built=”1″ custom_padding_last_edited=”off|desktop” admin_label=”section” _builder_version=”4.19.5″ custom_margin=”0px|0px|20px|10px|false|false” custom_margin_tablet=”20px|0px|20px|0px|false|false” custom_margin_phone=”0px|||10px|false|false” custom_margin_last_edited=”off|desktop” custom_padding=”0px|0px|0px|0px|false|false” custom_padding_tablet=”20px|20px|20px|20px|false|false” custom_padding_phone=”0px|10px|10px||false|false” border_color_all=”#030E6E” global_colors_info=”{}”][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”4.20.0″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” width=”100%” max_width=”100%” custom_padding=”0px|0px|0px|0px|false|false” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.16″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text admin_label=”Tartalom – ezt változtasd meg!!” module_class=”multi-line-highlight” _builder_version=”4.20.2″ _module_preset=”default” text_font=”Source Sans Pro|500|on||||||” text_font_size=”2rem” text_line_height=”1.3em” text_font_size_tablet=”1.8rem” text_font_size_phone=”1.6rem” text_font_size_last_edited=”on|phone” global_colors_info=”{}”]

Időközben augusztus 7-én a szenátuson átmenet a törvényjavaslat, így csupán a képviselőház jóváhagyása, valamint Biden aláírása szükséges ahhoz, hogy törvénybe iktassák. A képviselőház várhatóan augusztus 12-én szavaza törvényjavaslatról. Mivel a képviselőházban az eredeti Build Back Better törvényjavaslat is könnyedén átment, így szinte biztos, hogy pénteken a módosítottat is gond nélkül elfogadják.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

Az új törvényjavaslat: az inflációcsökkentési törvény

A demokraták egyaránt üdvözölték a szenátusi megállapodást, hiszen a becslések szerint ezzel akár 1 milliárd tonnával is képesek lennének csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást. Ezáltal az optimistábbak szerint az Amerikai Egyesült Államok közelebb kerülhetne a párizsi megállapodásban kitűzött célokhoz.

Több szakértő szerint az átdolgozott javaslatban szereplő éghajlati és energiaügyi rendelkezések elegendők lehetnek ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2030-ra mintegy 40 százalékkal csökkentse a kibocsátását.

[et_pb_section fb_built=”1″ custom_padding_last_edited=”off|desktop” admin_label=”section” _builder_version=”4.19.5″ custom_margin=”0px|0px|20px|10px|false|false” custom_margin_tablet=”20px|0px|20px|0px|false|false” custom_margin_phone=”0px|||10px|false|false” custom_margin_last_edited=”off|desktop” custom_padding=”0px|0px|0px|0px|false|false” custom_padding_tablet=”20px|20px|20px|20px|false|false” custom_padding_phone=”0px|10px|10px||false|false” border_color_all=”#030E6E” global_colors_info=”{}”][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”4.20.0″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” width=”100%” max_width=”100%” custom_padding=”0px|0px|0px|0px|false|false” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.16″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text admin_label=”Tartalom – ezt változtasd meg!!” module_class=”multi-line-highlight” _builder_version=”4.20.2″ _module_preset=”default” text_font=”Source Sans Pro|500|on||||||” text_font_size=”2rem” text_line_height=”1.3em” text_font_size_tablet=”1.8rem” text_font_size_phone=”1.6rem” text_font_size_last_edited=”on|phone” global_colors_info=”{}”]

A törvénybe iktatással ez lehetne az eddigi legnagyobb amerikai erőfeszítés a klímavédelem területén.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

Ez segítene abban, hogy az Egyesült Államok megőrizze vezető szerepét a globális klímavédelem terén. A jelenlegi politikai helyzethez képest az inflációcsökkentési törvény a 370 milliárd dolláros energia- és éghajlati kiadással legalább 800 millió és 1 milliárd tonna közötti további szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést eredményezhet 2030-ra.

Az inflációcsökkentési törvény természetesen más, mint az eredeti Bulid Back Better törvény, de gyökeres változtatásokat nem tartalmaz. A becsült 40 százalékos kiadáscsökkentés – a 2005-ös kibocsátási szinthez képest – ugyanakkor elfogadható eredménynek tűnik.

Annak ellenére, hogy ez az előrejelzés szép eredmény volna, így is messze elmarad attól, amekkora csökkentésre szükség lenne ahhoz, hogy ténylegesen megvédjék a bolygót, ráadásul nem éri el a 2015-ös párizsi Megállapodásban vállalt önkéntes célokat sem.

A jelenlegi tendenciák folytatódását feltételezve a 2,7 °C-os veszélyzónába vezethetik a világot, ami jóval az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti.

Az átdolgozott törvényjavaslat tartalmaz néhány fontosabb elemet az éghajlatváltozással kapcsolatban, amit érdemes kiemelni:

[et_pb_section fb_built=”1″ custom_padding_last_edited=”off|desktop” admin_label=”section” _builder_version=”4.19.5″ custom_margin=”0px|0px|20px|10px|false|false” custom_margin_tablet=”20px|0px|20px|0px|false|false” custom_margin_phone=”0px|||10px|false|false” custom_margin_last_edited=”off|desktop” custom_padding=”0px|0px|0px|0px|false|false” custom_padding_tablet=”20px|20px|20px|20px|false|false” custom_padding_phone=”0px|10px|10px||false|false” border_color_all=”#030E6E” global_colors_info=”{}”][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”4.20.0″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” width=”100%” max_width=”100%” custom_padding=”0px|0px|0px|0px|false|false” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.16″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text admin_label=”Tartalom – ezt változtasd meg!!” module_class=”multi-line-highlight” _builder_version=”4.20.2″ _module_preset=”default” text_font=”Source Sans Pro|500|on||||||” text_font_size=”2rem” text_line_height=”1.3em” text_font_size_tablet=”1.8rem” text_font_size_phone=”1.6rem” text_font_size_last_edited=”on|phone” global_colors_info=”{}”]

7500 dolláros adójóváírást kínál azoknak, akik új elektromos járművet vásárolnak és 4000 dollárost azoknak az alacsonyabb és közepes jövedelmű családoknak, amelyek használt elektromos kocsit vesznek.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

Emellett a javaslat tartalmaz egy 60 milliárd dolláros ösztönzőt napelemek, szélturbinák és akkumulátorok amerikai gyártására, valamint a kritikus ásványi anyagok előállításának felgyorsítására.

További adójóváírásokat kínálnának azoknak a fogyasztóknak, akik megújuló energiaforrásokkal bővítik az otthonaikat. Ezek az ösztönzők képesek lennének felgyorsítani a tiszta, elektromos járművekre való átállást, miközben a hozzájuk való megfizethető hozzáférést kiszélesítik, így a hátrányos helyzetű közösségekben is képesek lennének csökkenteni a szennyezést.

Ugyanakkor ez a törvényjavaslat nem elegendő ahhoz, hogy 2030-ra elérjék az 50 százalékos kibocsátáscsökkentést, ehhez a Biden-adminisztrációnak további lépések megtételére lenne szüksége. Az inflációcsökkentési törvényjavaslat csupán az egész folyamat elindításának az alapja lehet.

A csökkentésre a kormányzatnak kínálkozik lehetősége a hatóságokon keresztül is, nem feltétlenül csak szén-dioxidban gondolkozva. Az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége a tradicionális erőművek szennyezőanyagaira – szilárd részecskék, kén-dioxid – vonatkozó hatályos jogszabályokkal tud reagálni, amivel képes egészségesebbé tenni a levegőt, bár az ilyen intézkedésekkel az egyébként is jelentős kihívásokkal küzdő szénenergia-termelést tehetik még kevésbé gazdaságossá.

A környezetvédelmi aktivisták progresszív szárnya ugyanakkor elégedetlen az új törvényjavaslattal. Ezt főleg a javaslat azon rendelkezése okozza, amelynek értelmében meghosszabbítják a fosszilis tüzelőanyagok használatának engedélyezését.

Ráadásul az átdolgozott javaslatnak még a kongresszus egészén át kell mennie. Az elfogadás a demokraták számára azért is lenne fontos, mert ezen múlik a nemzetközi hitelességük a globális klímapolitika területén, és szerintük ez a tervezet adhat remény a tengerentúli partnereiknek is.

A sikerességet innentől kezdve az amerikai belpolitikai viszonyok alakulása határozza meg.

Teljesíthetetlen elemektől hemzseg a javaslat

A csomag elfogadásával is jelentősnek tűnnek a környezeti költségek, ahhoz, hogy teljesítsék az eredetileg 2030-ra vállalt 50 százalékos csökkentési célt, hiszen az USA-nak a cél eléréséhez 4,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték (CO2e) alá kellene csökkentenie a kibocsátását. Az előzetes számítások szerint az Egyesült Államok politikájának érdemi változtatása nélkül 2030-ra mintegy 32 százalékkal fogja túllépni az eredetileg vállalt célt, és 1,3 milliárd tonnával fog többet kibocsátani. Szemben azzal, ha a Build Back Better-javaslatot tavaly elfogadták volna, akkor az 1,3 milliárdos többletkibocsátás 91 százalékával – ami nagyjából 1,2 milliárd tonnát jelent – képesek lettek volna csökkenteni ezt. Az új javaslat ehhez képest csekély jelentőségű, hiszen az az éves kibocsátást csupán a cél 65-75 százalékával tudná csökkenteni, amelynek a mértéke 800 millió és 1 milliárd tonna közé esne, szemben az eredeti javaslat 1,3 milliárd tonnás csökkentésével.

A világ vezető demokráciája adott esetben megkerülné a kongresszust

Biden előtt kevés lehetőség marad a klímapolitika területén, ha a kongresszus nem iktatja törvénybe a klímacsomagját. A klímapolitikát megpróbálhatja átfogóan működtetni végrehajtói rendeletek útján, viszont a hatályos törvények korlátoznák az eredeti ambíciókat. A másik opció a klímapolitikai ambíciók érvényesítésére a rengeteg szabvány és előírás, viszont ezek hatásfoka jóval alacsonyabb. Ismerős lehet a jelen helyzet a demokraták számára, hiszen Barack Obama hasonló helyzetben találta magát, amikor a kongresszus nem léptette életbe a klímaprogramját: a konkrét precedens a 2009-es Waxman–Markey-törvényjavaslat volt, amely eredeti célja szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó korlátozási és kereskedelmi rendszert hozott volna létre.

Az elnök által kinevezett környezetvédelmi ügynökségek eddig nem bocsátották ki a legszigorúbb szabályokat, de Biden már ígéretet is tett arra vonatkozóan, hogy fel fogja használni a végrehajtó hatalmat a klímaválság leküzdésére –amennyiben a javaslatot nem sikerül törvénybe iktatni –, amely szerinte egyértelmű és valós veszélyt jelent. Egyes radikálisabban gondolkodó környezetvédelmi aktivisták elvárták volna az elnöktől, hogy kihirdesse az országos környezetvédelmi vészhelyzetet, amivel lehetővé vált volna bizonyos olajfúrási projektek törlése és megújuló energiaprojektek azonnali megvalósítása.

De mik lehetnek a környezetvédelmi ügynökségek szigorúbb szabályai? Itt olyanokra kell gondolnunk, amelyek alacsonyabb szennyezési határértéket írnak elő háztartási gépekre, személygépkocsikra, teherautókra és erőművekre. Az elméleti lehetőség arra is ott van a Biden-adminisztráció számára, hogy fokozatosan szüntesse meg a bérelt szövetségi földek olaj- és gázfúrási programját is. Viszont ez utóbbi nagyon szélsőséges lehetőség, hiszen az elmúlt két hónapban rohamosan próbálták az ilyen földeket bővíteni, mert nyilvánvalóvá vált a benzinár-emelkedés rendkívül magas politikai költsége. Tehát a másik oldalon ott áll az a politikai nyomás, hogy az olajkitermelés volumenét bővíteni szükséges.

Borítókép: MTI/EPA/AFP pool/Jim Watson

Korábban megjelent a makronom.mandiner.hu oldalon.

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat