A pandémia megviselte az EU-s tagországokat, az inflációs sokk miatt rohamosan emelkedtek az árak. Ezért a kormány megindította a stoppolitikáját (benzinár-, élelmiszerár-, kamatstop), hogy az embereket megvédje a kedvezőtlen hatásoktól, ha már magát az inflációt nem tudja érdemben csökenteni, hiszen az külső tényezők eredménye. 

A kormány célja a gazdaság minél gyorsabb újraindítása volt: más országokkal ellentétben nem állította le a munkahelyeket teremtő beruházásokat, így a beruházási ráta magas szinten stabilizálódott.

A KSH szerint 2021 végén az államadósság 76,8 százalékra csökkent a 2020-as 79,-ről. A költségvetési deficit 1 százalékot javult: 2020-ban –7,8 százalék, 2021-ben –6,8 százalék volt.

György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára is értékelt.

„Az eredményes gazdaságvédelemnek és újraindításnak köszönhetően – a korábban vártnál is nagyobb mértékben – sikerült csökkenteni az államadósságot” – közölte György László.

A KSH friss adatai alapján 2021 végére 76,8 százalékra csökkent GDP-arányosan az államadósság mértéke, a költségvetési hiány pedig 6,8 százalék lett a korábban várt 7,5 helyett. Ezzel szemben az EU-tagországok átlagában az Európai Bizottság emelkedést vár az államadósság területén: a 2020-as 90,1 százalékról 92,1-re nőhetett a mutató

– tette hozzá.

Az államtitkár szerint „jó döntésnek bizonyult, hogy a gazdaságvédelem időszakában a munkahelyek védelme mellett a beruházásokra helyeztük a hangsúlyt: a 2021-es rekordnövekedésben (7,1 százalék) már látszódott annak a több mint 2 ezer milliárd forintnyi beruházástámogatásnak az eredménye, amelyet a válság alatt és az újraindítás során adtunk a vállalkozásoknak annak érdekében, hogy megelőzzék térségbeli vetélytársaikat”.„A magas növekedés és az előrelátó pénzügyi döntések eredménye, hogy Magyarországon újra javulnak, míg az EU-ban továbbra is romlanak az egyensúlyi mutatók” – összegezte.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.