Júliusban 255,7 milliárd forint volt a többlet a magyar költségvetésben.

Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.

A júliusi adatok viszonylag meglepetésként hatnak, hiszen sokan aggódtak az előző hónapban visszamenőlegesen kifizetett egyszeri nyugdíjkompenzáció esetleges kedvezőtlen hatásai miatt. Ennek ellenére júliusban a költségvetés ezzel a visszamenőleges kifizetéssel képes volt megbirkózni, és továbbra is erősek a fundamentumok.

Soha nem volt ekkora költségvetési többlet júliusban

A rekordszintű többletre a július 1. óta hatályos több ezer milliárd forintos adóemeléseknek is nagy hatása volt, egyelőre az energiaválság hatásai nem jelennek meg a költségvetésben. A jövő nagy kérdése lesz, hogy az energiaválság hogyan érezteti a hatását a magyar büdzsében.

Ha jobban visszatekintünk, akkor az idei júliusi többlethez hasonlót nem találunk egyik korábbi júliusban sem. Az elmúlt évek inkább a költségvetési deficitről szóltak. Az alábbi ábra szemlélteti 2002-től az államháztartás egyenlegét a júliusi hónapokban:

Az ábráról leolvasható, hogy a költségvetési egyenleg átlaga –39 milliárd forintot tett ki, de a medián is negatív tartományban helyezkedik el 126,6 milliárd forinttal. Ezekhez képest értelmezhető kiemelkedőnek az idei többlet.

A nyugdíjak sem jelentettek gondot a költségvetésnek

Július végével bezárólag 2636,5 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya. Ezt érdemes részletekre bontani: maga a központi költségvetés 2729,5 milliárdos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárdos szufficitet, végül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárdos deficitet könyvelhettek el.

A szufficit elérése júliusban az orosz–ukrán háború és az erre válaszul hozott európai uniós szankciók ellenére valósult meg úgy, hogy megnövelték a költségvetés kiadásait, de a kormány továbbra is prioritásként kezeli az egyensúlyi mutatók javítását. Az alábbi ábra ezzel kapcsolatban kiválóan szemlélteti az adott éven belül halmozódó államháztartási egyenleg alakulását.

A nyilvánosságra hozott kiadási adatsorok alapján elmondható, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított pénzösszegek meghaladták az egy évvel korábbit. Ez számokban annyit jelent, hogy a nyugellátásokra 2800,4 milliárd, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 1253,7 milliárd forintot szántak. 

Kiadási oldalon viszont nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy júliusban fizették ki a megemelt nyugdíjakat is. Az emelés visszamenőleg fizették ki, 2022 júliusától januárig. A nyugdíjasok, illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülők egyrészt megkapták júliusban az emelt összegű ellátást, másrészt a különbözetet is az első hat hónapra januárig visszamenőleg egy összegben. Mindez 184 milliárd forintos pluszkiadással terhelte a költségvetést.

A jövő költségvetése

Érdemes vizsgálni a költségvetés hosszabb távú teljesítményét is, amire a központi alrendszer egyenlegének 12 havi gördülő átlaga szolgál. Ez látható az alábbi ábrán is. Leolvasható, hogy az utóbbi másfél évben volt hasonló fordulatra példa, mint amilyet jelenleg látunk. A fő kérdés a jelenlegi fordulat kapcsán, hogy mennyire lesz tartós.

A költségvetés eddigi teljesítményét értékelve elmondható, hogy megálltak az év legelején romlásra utaló folyamatok, amit alátámaszt, hogy a kumulált deficit szintje az áprilisi értékre tért vissza. Ez aláhúzza a költségvetés stabilitását, illetve jelzi, hogy jól alakulnak a költségvetési alapfolyamatok: lényegében a bevételek felülteljesítenek, oly mértékben, hogy a júliusi szufficit a nyugdíjasok extra emelésének kiutalása ellenére állhatott elő.

A jövőre tekintettel két dolgon múlik, hogy ez a kedvező fordulat fenntartható-e. Az egyik a gazdaság lassulása, amit a közelmúltbeli adatok alátámasztanak. Ez azért rossz hír, mert a lassulás negatívan hat a bevételi oldalra. A másik a rezsicsökkentés. Erre biztos választ csak az ősz beköszönte után lehet mondani, de az biztos, hogy az év vége felé közeledve lesz effektív az energiamérleg, amikor az állam fizet a rezsicsökkentésért. A rezsicsökkentés módosítására is azért volt szükség, hogy tehermentesítsék a költségvetést a kiadási oldal visszafogásával. A kérdés, hogy az átalakítás mennyire tehermentesíti majd a költségvetést.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.