A vártnál is lassabb a döntéshozatal az amerikai Kongresszusban, holott demokrata irányítás alatt van: a Képviselőház után a Szenátus a párton belüli viták miatt még csak most fogadta el az inflációcsökkentési törvényt. Hónapokig tartó viták végére került ezzel pont.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
A Makronóm már korábban írt arról, hogy Joe Biden klímapolitikai tervei még a saját pártján belül is kemény vitákhoz vezettek, sőt egy régi vágású demokrata szenátor, Joe Manchin elutasítása miatt nem került gyorsan pont az ügy végére. A Build Back Better nevű törvényjavaslat némi módosítását követően már Manchin is elfogadta az időközben inflációcsökkentési törvényjavaslatra átnevezett javaslatot, amely augusztus 12-én elfogadásra került az alsóházban is. Joe Bidennek már csak aláírásával kell szentesíteni a javaslatot ahhoz, hogy a hosszú viták után törvény válhassék belőle.
Klímavédelem: történelmi törvény születendőben
Az elfogadással mindenképp egy történelmi törvény születik, ami az USA történetében is egyedülálló, és még hosszú ideig emlékezni fognak rá. Szó van benne gigantikus beruházásokról, az egészségügyi ellátás és a vényköteles gyógyszerek olcsóbbá tételéről, a klímaváltozás elleni harcról és a gazdagok megadóztatásáról, de még számos lényegi dolog fellelhető benne benne az amerikai szociális háló vonatkozásában is. Éppen ezért érdekes és ugyanakkor megtévesztő az „inflációcsökkentési” törvényjavaslat neve, hiszen az elnök várható szentesítését követően sem lesz hatással az inflációra, mérsékelni pedig végképp nem fogja.
A törvénytervezet tartalma
Tartalmazza egy 15 százalékos társasági adókulcs létrehozását, ami a legalább 1 milliárd dolláros bevétellel rendelkező amerikai vállalatokra vonatkozik. Le kell szögezni, hogy a magánszemélyek és a háztartások adója nem fog emelkedni, de a vállalatok részvényvásárlásait 1 százalékos jövedéki adó fogja terhelni.
A vényköteles gyógyszerek árában is változást eszközöl a tervezet, ugyanis lehetővé teszi a Medicare-nek, hogy alkudjon bizonyos vényköteles gyógyszerek árából, ezzel pedig képes lesz csökkenteni a kedvezményezettek által a gyógyszereikért fizetendő árat. A Medicar-ben részesülők 2025-től 2000 dolláros felső határt kapnak a vényköteles gyógyszerek éves költségeire.
Az IRS (Internal Revenue Service) eddigi alulfinanszírozására is megoldást próbál nyújtani a tervezet, és éppen ezért az elkövetkező 10 évben az adóhivatalokba 80 milliárd dollárt tervez befektetni.
Jelenleg az Affordable Care Act szerinti egészségügyi biztosítási díjakat a szövetségi kormány támogatja, hogy csökkentsék a költségeket. Ezeket a támogatásokat, amelyek az év végeztével lejárnának, 2025-ig meghosszabbítanák. A hosszabbítás nélkül nagyjából 3 millióan veszítenék el az USA-ban egészségbiztosításukat.
A média homlokterébe a törvényjavaslat a klímavédelmi beruházások miatt került. A javaslat tartalmazza a háztartások számára az energiaköltségek ellentételezését szolgáló adójóváírásokat, a tiszta energiatermelésbe történő beruházásokat és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó adójóváírásokat.
Elnöki aláírás az utolsó lépés
Augusztus 7-én a Szenátusban mind a 48 demokrata és a 2 független szenátor is megszavazta a javaslatot, még Manchin is, aki az eredeti tervezetet elutasította, és akkor emiatt nem tudott törvényi szintre emelkedni. A republikánusok, nem véletlenül mind az 50-en ellene szavaztak.
Augusztus 12-én a Képviselőház különösebb probléma nélkül elfogadta az inflációcsökkentési törvény tervezetét, így már csak Joe Biden aláírására van szükség.
Borítókép: MTI/AP/Patrick Semansky
Eredetileg megjelent a Makronom.Maninder.hu oldalon.
