A magyar kormány prioritásként és nemzetstratégiai célkitűzésként kezeli a Vodafone hazai tulajdonba vételét, éppen ezért kérte fel a Corvinus Zrt.-t a kisebbségi 49 százalékos részvénycsomag felvásárlására. Ez azért nagy szó, mert a második legnagyobb hazai távközlési vállalatról van szó.

A nemzetstratégiai célkitűzések

Ez a lépés illeszkedik a kormány nemzetstratégiai céljaihoz, hiszen a nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített ágazatokban cél a magyar tulajdon arányának jelentős növelése. Már volt ilyenre precedens a bank-, az energia-, a médiaszektorban és most elkezdődött a távközlési szektorban is. Itt a lehetőség Magyarország számára, hogy komolyan vehető szereplővé nője ki magát egy a távközlési piacon immár hazai többségi tulajdonú vállalat. Ez a felvásárlás lényegében átrendezné a magyar távközlési piacot. A becslések is kedvezők, hiszen a szinergiák nettó jelenértéke 150 milliárd forint feletti értéket jeleznek előre.

De nem is kell olyan messzire visszamenni, csupán 2021 végére, mikor egy hasonlóan nemzetstratégiainak minősített felvásárlás szintén óriási port kavart: a Digi 4iG általi felvásárlása.

Folytatódik a sor

Érdemes még korábbra, 2010 előttre is visszamenni: a Matáv privatizációjáig. Mivel az akvizíciót követően a létrejött vállalatcsoporté lehet a legjelentősebb hazai infrastruktúra, képes lesz meghatározó szereplővé válni. Ez a felvásárlás az elmúlt harminc év legjelentősebbjei közé sorolható, ami felér a Matáv privatizációjával. Ha a számokat nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy a hazai piac második legnagyobb szereplője a Vodafone a 3,8 milliós lakossági és üzleti előfizetővel, amely lényegében idén júliusban 5 millió, bevételt biztosító előfizetést jelentett. Az akvizícióval létrejövő csoport ezt a számot lenne képes növelni 7,6 millióra az idei év végére. Ez a digitális infrastruktúra a hazai vezetékes hang-, internet-, kábeltévé- és mobilszolgáltatók között első helyre emelheti a 4iG Nyrt.-t, hiszen a társaság üzleti megoldásai lényegében korszerű és széles körű digitális megoldásokat lennének képesek biztosítani a nagyvállalati, valamint a kormányzati szféra számára. De ha a Vodafone előző üzleti éves számait megnézzük, akkor sem elhanyagolható döntési szempontot találunk: a 2021–2022-es üzleti évet figyelembe véve az éves árbevétel 278 milliárd forintot tett ki amellett, hogy a vállalat mintegy háromezer főt foglalkoztat.

Más szektorokba is bevásárolt az állam az elmúlt években

Nem csak a Digit és a Vodafone-t vásárolta fel a magyar állam. Az energiaszektor vonatkozásában hasonlóan nagy port kavart idén áprilisban az E.ON ügye is. A Magyar Közlönyben jelent meg egy rendelet, amely lényegében megnyitotta a lehetőséget az áramszolgáltató felvásárlása előtt. A rendelet érdekességét az jelentette, hogy az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatalnak nem kell vizsgálnia. Az E.ON ügye szintén stratégiai jelentőségű, hiszen a tranzakciót követően joggal beszélhetnénk arról, hogy az MVM-csoport végezné a teljes egyetemes földgáz-, valamint villamosenergia-szolgáltatást Magyarországon. 

A nemzetstratégiai felvásárlások sorában a bankszektor volt az elsődleges célpont. Ezen belül külön érdekes az MKB felvásárlása, ami hajaz a közelmúltbeli E.ON-ügyre. Az MKB 2014-es felvásárlását hasonlóan nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány. A felvásárlással akkor a kabinet célja az volt, hogy az MKB Bank Zrt.-ben a magyar állam részesedés szerzésével a munkahelyek megőrzését, a fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítését, összességben a pénzügyi ellátás biztonságának megerősítését segítse elő.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán 2022. augusztus 25-én.