Törökország a háború kezdete óta fokozatosan előnyös helyzetbe hozta saját magát, és mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol, miközben a szankciókat egyes cégek a törökökön keresztül kerülik ki.

A háború kezdete óta 60 százalékkal nőtt Törökország Oroszországba irányuló exportja. Ráadásul a török monetáris politika Oroszország malmára hajtja a vizet.

Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.

A háború óta a nyugati országok különböző szankciókkal igyekeznek leválasztani Oroszországot a világgazdaságról több-kevesebb sikerrel, de összehangolt exportellenőrzési rendszerrel is próbálkoznak. Törökország kivétel ebben a tekintetben, hiszen mindkét féllel igyekszik fenntartani a jó kapcsolatokat, sőt az ukrán gabonaexport újraindítása török közvetítéssel mehetett végbe 

Az Oroszországba irányuló kereskedelem kulcskérdés a törökök számára, éppen ezért fordulhatott elő az, hogy a háború kezdete óta 60 százalékkal nőtt Törökország Oroszországba irányuló exportja. Ebben a nyugati – többnyire exportra berendezkedő – cégek is szerepet játszanak, hiszen Törökországon, mint közvetítőn keresztül igyekeznek kikerülni a szankciókat. 

Törökország azért is tökéletes lehetőség ezeknek a cégeknek, mert részese egy vámuniónak az EU-val, mellyel kiváltságos hozzáférése van annak piacaihoz. Ám van egy másik tényező is: a török monetáris politika. Törökországban júliusban az infláció kis híján elérte a 80 százalékot. A fogyasztói árindex éves változási üteme az alábbi ábrán látható.

Forrás: TurkStat

A közgazdaságtani logikával ellentétben a török jegybank nem emelte, hanem csökkentette a kamatlábat. Emögött Erdogan szándéka áll, aki az elnökválasztásra készülve a hitelfelvételi költségek csökkentésében érdekelt. Ezzel szeretné felpörgetni a gazdaságot, viszont a török fizetőeszköz gyengélkedik. A gyengülő líra fűti az inflációt, ami pedig növeli az import költségeit. Törökországnak lírára van szüksége, hogy támogassa a valuta értékét anélkül, hogy belenyúlna az árfolyamba. 

Itt jön a képbe Oroszország. Oroszország is igyekszik kikerülni a szankciókat, de Törökország nincs olyan helyzetben, hogy csökkentse vagy beszüntesse az oroszországi exportot, hiszen az innen beáramló külföldi valutából líráért tud vásárolni. Oroszország ezzel egy időben pedig ellátja a törököket keményvalutával a szénhidrogén-export miatt. Így tökéletes partner, hiszen a beáramló külföldi valuta megerősíti a tartalékokat. A szankciókat alkalmazó nyugati országok számára nem kedvez a Törökország által felvett stratégiai pozíció, hiszen így sokkal nehezebbé válik az oroszok leválasztása a világgazdaságról.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.