A gazdaságstratégia első pillére szerint Magyarország a jövőben is prioritásként fogja meghatározni a stabil pénzügyi háttér megteremtését.

Mi a közös Máltában és Magyarországban? A válasz, hogy 2011 óta csak Hazánkban és a szigetországban csökkent folyamatosan az államadósság a koronavírus-világjárvány kitöréséig. A vírust követő krízishelyzet megszakította ezt a kivételes trendet: minden országnak hirtelen tovább nőtt az államadóssága, de Magyarország itt is jól teljesített, hiszen az EU és az euróövezet átlagánál kisebb mértékben emelkedett az államadósság itthon.

De nem csak az államadósságra kell fókuszálni: ugyanolyan fontos a devizakitettség mértéke, a tartozások devizaaránya, valamint a külföldiekkel szembeni rövid lejáratú tartozások és devizatartalékok aránya, de a forint értékállósága mellett sem lehet szó nélkül elmenni.

A világgazdaság kihasználására is törekednünk kell azokon a réspiacokon, amelyeken a hazai vállalkozások versenyképesek lehetnek: ez azt jelenti, hogy minimum annyi pénzt hozzanak haza, mint amennyit a külföldi cégek kivisznek tőlünk.

György László korábbi cikkében rámutatott, hogy a kormány azon dolgozik, hogy méréskeljék az orosz-ukrán háború és az európai válság jelentette hatásokat hazánkra. Krízishelyzetekben eddig is segítségünkre volt a híres magyar leleményesség és többek közt erre kell támaszkodnunk most is.

A 2010-es jobboldali fordulat óta volt egy folyamatos sikeres pénzpolitika, ami felértékelődni látszik jelen helyzetben: az elmúlt 40 év legnehezebb tele előtt áll Magyarország és Európa egésze, ez ténykérdés. Ezzel kapcsolatban a magyar kormány folyamatosan hangoztatja, hogy a 7 Oroszország-elleni szankciócsomag nem érte el célját és további szankciók sem lesznek nagyobb hatással az agresszorra.

A feladatunk ilyen vészterhes időkben is egyértelműen körülhatárolt: nem lehetünk sikeresek a pénzügyek rendbentartása nélkül, ami előszobája a gazdasági ütésállóságnak és szuverenitásnak.

Borítókép: MTI/Mónus Márton

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalon.