A Fed szeptember 20-án tartja soron következő ülését, amelynek fő kérdése borítékolhatóan az lesz, hogy kell-e folytatni a szigorítást, miközben az USA-ban újabban csökkent az infláció. Igaz, a pénzromlás üteme korántsem enyhült oly mértékben, mint azt előzetesen várták.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Az amerikai jegybank ülését megelőzően vannak, akik most nem folytatnák a szigorítást és vannak, akik nem enyhítenének a szigorításon. Legutóbb július végén került sor szigorításra, amikor a Fed 75 bázisponttal megemelte az irányadó dollárkamat sávját.
Fed: akik szünetet tartanának…
A szigorítás elleni érveket érdemes áttekinteni.
Mivel enyhült az infláció, a Fednek tanácsos lenne szünetet tartania a szigorításban, ami segítene elkerülni többek között a mostaninál magasabb munkanélküliségi ráta kialakulását.
Itt azonban érdemes egy megjegyzést tenni: csupán az infláció kezdett enyhülni, ami pedig az energiaárak nagyságrendileg 10 százalékos enyhülése miatt következett be, ezeken kívül számos más tétel ára, különösen az élelmiszereké, tovább emelkedett.
A másik érv a monetáris szigorítás mellett, hogy már az eddigi kamatemelések is eléggé lelassították az USA nemzetgazdaságát, különösen a lakásszektort. Egyébként is a monetáris politikára jellemző, hogy a gazdasági teljesítmény csak késéssel tudja befolyásolni, ami halmozottan jelentkezik ilyen törékeny makrogazdasági környezetben.
Jelen helyzetben a geopolitika, a pénzügy és a gazdaság területén is egyszerre tapasztalható a hatalmas bizonytalanság.
Mindezek rávilágítanak arra, hogy a jegybank számára tanácsos lenne, ha szünetet tartana a monetáris szigorításban. Az enyhülést az alábbi ábra szemlélteti, a 12 havi inflációs ráta alakulásával.
Forrás: Statista
Az infláció korábbi emelkedése, ami globálisan is érvényesült, a kínálati problémák növekedésének tulajdonítható, igaz, a keresleti oldalon is voltak és vannak gondok. A júliusi és az augusztusi havi alapú infláció az USA-ban viszont nulla volt.
A mostani enyhülés fő okaként az nevezhető meg, hogy bizonyos mértékben enyhülés mutatkozott a kínálati problémákban, igaz, a keresleti oldali gondok változatlanok.
Érdemes idehozni a New York-i Fed globális ellátási lánc nyomásindexét, ami a 2021. őszi csúcsról meredeken esett, és bár a szállítási költségek tekintetében elmondható, hogy azok továbbra is meghaladják a járvány előtti szintet, az előző év őszi csúcsához mérten 50 százalékkal alacsonyabbak, és további csökkenésük is valószínű.
De összességében a pandémia és a háború kitörése után több árucikk ára visszaesett a járvány előtti szintre, így például a balti szárazáruindex (például szén, vasérc, gabona) jelenleg a 2019-es átlagszint alatt van.
Korábban nagy aggodalmakat jelentett az autógyártás számára a globális félvezetőhiány, és bár a Fed saját ipari termelési indexére alapozva
júliusban a gépjárművek termelése már meghaladta a járvány előtti szintet, továbbra is probléma a félvezetőhiány.
Nem csoda, hogy nagy az aggodalom Tajvannal kapcsolatban, amely a világ legnagyobb félvezetőgyártója.
A pénzromlásra visszakanyarodva érdemes megemlíteni, hogy az inflációs várakozások is mérséklődtek, amit alátámaszt mind a Michigani Egyetem fogyasztói hangulatindexe, mind a Fed fogyasztói várakozásokról készített felmérése.
A Fed azzal indokolja általában a szigorítását, hogy elémennek az önbeteljesítő várakozásoknak, miszerint a vállalkozások a munkavállalókkal egyetemben magasabb inflációt várnak, és ezek alapján alakítják az árakat, valamint a béreket.
Fed: akik folytatnák…
A másik álláspont ezzel szemben biztatná az amerikai jegybankot a további szigorításra, mivel bár az éves infláció augusztusban 8,3 százalékra mérséklődött, a maginfláció 0,6 százalékpontos növekedést mutatott. A befektetők ráadásul az energiaárak ingadozása miatt éppen hogy a maginflációra összpontosítanak. Ez nem véletlen, hisz összességében nézve a folyamatokat a maginfláció nőtt, de a teljes pénzromlás csökkent (az energiaárak némi csökkenése miatt), ami végeredményben az alapinflációs folyamatok emelkedését jelenti.
Azonban ha az augusztusi adatokat megnézzük, akkor jól láthatjuk, hogy a havi infláció csökkenéséből 0,5 százalékponttal az energia vette ki a részét, a többi tétel, mint az élelmiszerek, az áruk és a szolgáltatások, áremelkedése gyorsult. A szigorítást e szerint folytatni kellene, hiszen
ha azzal számolunk, hogy az augusztusi maginfláció fennmarad egész évben, akkor az 7,4 százalékos éves inflációs rátát jelentene, ami köszönőviszonyban sincs a Fed 2 százalékos céljával.
A befektetők is a szigorítás háromnegyed százalékpontos folytatásával számolnak, ami így az elmúlt négy évtized legagresszívabb szigorítása lenne, de nem lehet kizárni az egy teljes százalékpontos emelést sem. Kritikus tényező a magas infláció fennmaradásában a feszes munkaerőpiac.
Jelenleg az Egyesült Államokban nagyjából egy munkanélkülire két állás jut, ami azt jelenti, hogy rendkívül erős a munkavállalók alkupozíciója, ami nagyarányú bérnövekedést eredményez. A munkanélküliségi ráta alakulását az Egyesült Államokban az alábbi ábra szemlélteti.
Forrás: Statista
Viszont ha az infláció mérséklése a cél, akkor könnyen lehet, hogy agresszív jegybanki szigorításra, ezáltal a munkanélküliség növekedésére és így a bérnyomás mérséklésére van szükség.
A döntés a Fed-nél, feszült várakozások
Összességében kétségtelen, hogy a Fed kezében a döntés, hogy a szeptember 20–21-i ülésén folytatja vagy szünetelteti-e a szigorítást.
Borítókép: MTI/EPA/Michael Reynolds
Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalon.
