Mindenkor nyitottnak kell maradnunk a külföldi jó gyakorlatok felé, azokat részben vagy egészen adaptálva és saját előnyt kovácsolva azokból.
Aranyszabály, hogy nem szabad elutasítani a legjobbaktól való folyamatos tanulást. Éppen ezért, hogy Magyarországon folytatódni tudjon a tudásvezérelt gazdasági növekedés, az egyetemcentrikus innovációs ökoszisztémák létrehozása kulcskérdés. Mindezeket a legkiválóbb holland, finn, brit, amerikai és izraeli példákra alapozva.
A hazai gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2018 és 2020 közti két évben végbement a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszereink struktúraváltása. Ki kell emelni, hogy létrejött az ELKH, vagyis az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely teljes függetlenséget élvez mind a kormánytól, mindpedig az MTA-tól, ugyanakkor elszámolással tartozik az Országgyűlés felé.
Az Orbán-kormányok prioritásként határozták meg olyan magyar vállalkozások létrehozását, amelyek nemzetközi szinten versenyképesek tudnak lenni, ennek a célnak az elérése érdekében pedig jelentősen növelték a kutatás-fejlesztési, valamint az innovációs kiadásokat. Ez számokban is megmutatkozik: 2010-ben a GDP 1,1 százalékát tette ki a kutatás-fejlesztésre való ráfordítás, ami mára elérte az 1,6 százalékot, 2030-ra pedig el szeretnék érni a 3 GDP-arányos 3 százalékot.
A célok eléréséhez szükség volt az egyetemek működésének, illetve finanszírozásának az átalakítására is.
Ez 2020 és 2021 között meg is történt az egyetemek modellváltásával: az egyes egyetemek fenntartói jogait a kormányzattól független közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át az államtól, így biztosítva a hosszútávú stabilitást. Ezzel a modellváltással az egyetemek képesek közelebb kerülni a társadalmi környezetükhöz, a vállalatokhoz, amelyek képzik a hazai utánpótlást.
Az egyetemek modellváltása mellett mindenképp meg kell említeni, hogy döntés született az elmúlt 654 év legnagyobb egyetemfejlesztési programjáról, melynek keretében az egyetemek számára a 2700 milliárd forintos fejlesztési igényeikhez biztosítják a forrásokat az elkövetkezendő években. Ha végzünk egy gyors összehasonlítást,azt is elmondhatjuk, hogy már 2021-ben is többet fordítottak erre az EU-átlagnál, 2022-ben pedig megduplázták az állami támogatást a felsőoktatásban.
Növekedett a hatékonyság is, mivel olyan infrastruktúrák épülnek, amelyek segítik az egyetemeket a kutatóhálózatokkal együtt abban, hogy az eddigieknél közelebb tudjanak kerülni a gazdasághoz, valamint a vállalkozásokhoz. A gyakorlatban ezt azzal segítették elő, hogy elindították tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium megépítését, amelyek a 21. szézad legnagyobb kihívásaira keresik a választ. Ezen kívül tizenöt tudományos és innovációs parkot hoznak létre az egyetemek köré, valamint megalapítják, ösztönözve az összekapcsolást az egyetemi és vállalati világ között, a Védelmi Innovációs Kutató Intézetet.
Egyetemeink viszont nem lehetnek sikeresek országhatárokon átnyúló kapcsolatrendszerek nélkül. Erre kiemelten fókuszálnak a magyar felsőoktatási intézmények és elkezdték bővítEni a már meglévő országhatárokon átnyúló egyetemi kapcsolatrendszereket, elindítva ezzel együtt világszínvonalú projekteket is. Ennek jele, hogy Magyarországon egyre több külföldi hallgató van jelen jeles külföldi egyetemekkel együtt. Többek között jelen van Hazánkban a világ legjobb egyeteme a MIT, azaz a Massachusetts Institute of Technology is.
A fejlesztések folyamatosak. Átadták például az Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source (ELI-ALPS) lézeres kutatóközpontját, Vagy éppen a Zala Zone tesztpályát, amely a jövő járművei, valamint kommunikációs technológiáinak tesztelésére, fejlesztésük előmozdításának céljával épült.
Mindezekkel párhuzamosan elkezdődött a kiváló magyar kutatók hazavonzása. Ezek a magyar kutatók ott voltak eddig szerte a világon, hiszen Magyarorszának jelenleg mintegy harminchét országgal van kétoldalú kormányközi tudományos, valamint technológiai együttműködési megállapodása.
Az eredeti cikk a makronom.madiner.hu oldalon jelent meg.
Nyitókép: 123rf.com
