EU-csúcs után: közös szándék, közös megoldások?

Szerző: | 2022. október. 8. | Világgazdaság, Zöldenergia, Zöldgazdaság

Prágában az uniós országok vezetői megegyeztek abban, hogy majd valamiben meg fognak egyezni. Magyarországnak viszont sikerült megvédeni az érdekeit.

Felemásra sikeredett a prágai informális EU-csúcs. Ahogyan várni lehetett, a két fő téma az energiaellátás biztonsága és Németország váratlan húzása, a 200 milliárd eurós hitelfelvétele volt, amellyel „kivásárolná” magát a válságból.

A találkozó a legfontosabb kérdésekben tulajdonképpen eredménytelenül zárult, így a vezetők abban állapodtak meg, hogy majd később megállapodnak. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mégis eredményesnek nevezte a csúcsot: mint mondta, legalább kiderült, mennyire eltérőek a vélemények az energiaválság kezelése kapcsán. „Közös a szándék a közös megoldásokra” – hangsúlyozta, de az már nem derült ki, melyek azok.

Plafonmélység

Az eltérő vélemények egyetlen lényeges, nagyon egyszerű alapra vezethetők vissza: az EU-s tagállamok egymáshoz képest merőben más energiaforrásoktól, államoktól és exportőröktől függnek, így az, hogy milyen energiahordozót és honnan vásárolnak, alapvetően határozza meg viszonyukat más országok elképzeléseihez. A legvitatottabb terv az ársapka bevezetése az importgázra, ezt azonban több ország (köztük Németország és Magyarország is) élből elutasítja, mondván: egy ilyen lépés az energiaellátás biztonságát csökkentené.

Szóba került egy közös európai hitelfelvétel lehetősége is, amellyel valahogy kompenzálni tudnák az energiaköltségek folyamatos emelését a fogyasztók felé, ám Németország azonnal nemet mondott erre a verzióra is. Olaf Scholz kancellár rámutatott: a Covid-járvány idején létrehozott óriási helyreállítási alapban még mindig rengeteg, fel nem használt pénz van, így ha az EU plusz forrást szeretne, ott megtalálja.

Németország egyébként is több tagállamnál kicsapta a biztosítékot azzal, amikor a napokban bejelentette: 200 milliárd eurós hitelt fog felvenni a saját energiabiztonsága és gazdasága megmentésének érdekében. Érthető egyes tagállamok felháborodása, amikor arról beszélnek, hogy nemzeti megmentő tervek helyett közös, európai elgondolásokra van szükség, a németek mellett ugyanis nem sokan engedhetik maguknak, hogy ilyen horribilis kölcsönt vegyenek fel.

Mint mondják, azzal, hogy Berlin ekkora összeget öl bele abba, hogy kivásárolja magát a válságból – és állami hátszéllel szerez előnyt vállalatainak – a közös piac alapelveit és értékeit veszi semmibe, szélesítve az amúgy is tátongó szakadékot a gazdag és a nem annyira tehetős országok között.

A német kancellár hiába érvelt azzal, hogy a 200 milliárdos mentőcsomag idén, jövőre és 2024-ben oszlik szét, indoklása lepergett a résztvevőkről. A házigazda Petr Fiala cseh miniszterelnök az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat hangoztatta, majd kiemelte: ezt a válságot nem lehet kizárólag nemzeti megoldásokkal kezelni, csak közös, az egész Uniót átölelő tervek segíthetnek. Ez azonban a kancellárt nem hatotta meg, így a patthelyzetet sem tudták feloldani.

Díszcsomagolás

A megoldatlan problémák mellett volt némi eredmény is a csúcson, már ha az újabb, immár nyolcadik szankciós csomag elfogadását annak lehet tekinteni. A szankciós politika mostani lépésének egyértelmű nyertese Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnök csúcstalálkozó utáni értékelése szerint az energiaszankciók területén Magyarország mentesült az érdekeit és energiabiztonságát érintő kitételek alól.

A csomag így nem vonatkozik sem Magyarország orosz gázimportjára, sem a nukleáris erőművekből származó energiára, tehát azt is lehetővé teszi, hogy Magyarország továbbra is zavartalanul építhesse Paks 2-t.

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn