A földgázimport kiváltásának hazai lehetőségei

Szerző: | 2022. október. 26. | Hazai, Kiemelt, Zöldenergia, Zöldgazdaság

Másfél milliárd helyett mindössze 80 millió köbméter biogázt állít elő Magyarország évente. A földgázfüggőség csökkentése érdekében most ezen is változtat a kormány.

A biogáz hazai előállításával és felhasználhatóságával kapcsolatban a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője, Toldi Ottó és Bera Péter, az intézet körforgásos gazdaság szakértője foglalkozott részletesebben, többek között azt is nagyító alá véve, miért nem élt Magyarország eddig ezzel az energia-előállítási lehetőséggel.

Írásukban rámutattak: a Nemzeti Energiastratégia eredetileg – 2030-ra – a hazai biogáz-termelés felhasználásával földgázfogyasztásunk 1 százalékának kiváltására adott reális lehetőséget, ami évi 85 millió köbmétert jelent. A biogáz-termelésben azonban ettől sokkal nagyobb potenciál van, a termelés felfuttatásával a fosszilis földgázimportunk akár 25 százaléka is kiváltható.

A biogáz megújuló energiaforrás, szerves anyagok bomlásakor keletkezik oxigénmentes körülmények között, mikrobák közreműködésével. A biogáz tisztításával és CO2 tartalmának leválasztásával biometánt kapunk, ami kémiailag és fűtőértékében semmiben sem különbözik a fosszilis földgázban levő metántól, tehát a földgázt részben kiváltva minden olyan célra hasznosítható, amire ma fosszilis földgázt használunk.

Zöld és bárhol használható lenne

A Klímapolitikai Intézet elemzése arra is rámutat, hogy a biogáz a földgázhálózattal nem rendelkező vagy a meglévő hálózatot nagyon alacsony szinten kihasználó települések költséghatékony, helyi erőforrásokra alapozott és klímasemleges energiaellátását is képes biztosítani.

Jelenleg 38 biogáz üzem működik az országban. A hulladékanyag-tárolókat és szennyvíziszapot hasznosító, valamint a nagyobb állattartó telepekhez kapcsolódó biogáz üzemek jelenleg is hasznosítják a rendelkezésre álló potenciál jelentős részét. A mezőgazdasági hulladékokra és a szilárd települési hulladékok szerves részére épülő üzemek üzemeltetési költsége azonban magasabb, ezért a megoldást ezen a területen kell kezdeni.

Fullasztó problémák

Az ágazati szereplők több okot is említettek, amiért nem fektettek be a hasonló üzemek létesítésébe. Ezek közül kiemelkedik a változó jövedelmezőség, vagyis az alapanyagok és a végtermék árának ingadozása, ami bizonytalanságot teremt a kockázatmérlegelés szempontjából. A megfelelő minőségű és mennyiségű olcsó alapanyag hiánya is ezt erősíti. Több, alapanyag szempontjából nem önellátó üzem felszámolásához ez a tény vezetett.

Súlyos szempont a „kapcsolt” működés hiánya is. Ez egyszerűen tervezési feladat lenne, a hazai üzemek jelentős részét ugyanis nem úgy tervezték, hogy a villamos áram mellett a termelt hőenergiát is teljes egészében hasznosítani lehessen.

Kiemelkedik a hátráltató tényezők közül a körülményes és drága engedélyeztetési eljárás.

Abszurd tény: egy biogáz üzem létrehozásához nagyjából 25 engedélyre van szüksége a tulajdonosoknak, a zöldáram termelése és hálózatba táplálása miatt pedig külön szerződni kell a Magyar Energia és Közüzemi Hivatallal.

A szerződésben ráadásul előre megadott betáplálási tervet kell rögzíteni – az attól való eltérést viszont bünteti a hivatal.

Mit fog tenni a kormány?

A Klímapolitikai Intézet elemzői szerint lehetővé kell tenni, hogy a hulladék alapú biogáz termelése jövedelmező és kiszámítható iparággá váljon. 2020-ban a Magyarországon keletkezett hulladékok/ipari szerves melléktermékek összes mennyisége több mint 10 millió tonna volt.

Ebből mindössze 1 millió tonnát adtak át energetikai hasznosításra, és 4 millió tonna került lerakásra – vagyis négyszer annyi, mint amennyit fel lehetett volna használni.

Olyan állami támogatási rendszerre van szükség – írják –, amely a biogázüzemeket a zöld áram termeléstől eltereli a biometán termelés irányába. Támogatási prémiumban kell részesíteni azokat a biogáz üzemeket, amelyek kommunális és mezőgazdasági szerves hulladékot, melléktermék biomasszát dolgoznak fel, az ilyen hulladékok égetéssel vagy komposztálással való hasznosítását pedig vissza kell szorítani.

A legfontosabb, egyben első lépés, hogy a kormány elismeri a biogázt, mint az import földgázt kiváltó eszközt a körforgásos gazdaságba illeszkedő technológiaként. Az orosz-ukrán háború egész Európában – természetesen Magyarországon is – felpörgeti az átállást az alternatív és megújuló energiaforrásokra.

Fotó: 123rf
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn