Tajvan pénzügyminisztere elkötelezett a Kína-függőség csökkentése iránt.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Tajvan pénzügyminisztere a diverzifikációt jelölte meg országa egyik legfontosabb feladatának – ezt a kijelentését pedig a Zero Covid jelentette bizonytalanságokra, valamint az Egyesült Államok és Kína között kiújuló geopolitikai feszültségekre alapozta. A diverzifikáció ez esetben új piacok, új kereskedelmi partnerek felkutatását jelenti.
Ennek két oka van
A közelmúltban az USA kivetett szankciói Kínára növelték a piac bizonytalanságát, ezért fordul Tajvan a diverzifikáció irányába.
A másik ok, hogy Tajvan kereskedelmére nyomást gyakorolt a kereslet csökkenése, ami azért nagy probléma, mert gazdaságuk alapvetően exportfüggő. A tengerentúli szállítások először 2020-ban csökkentek, majd az exportmegrendelések az idei évben már harmadik alkalommal csökkentek. A döntő többség ezt a visszaesést Kínának tulajdonítja, a szigorú járványügyi intézkedések fenntartása miatt.
Egyre feszültebb geopolitikai légkör
A fokozódó geopolitikai feszültségek sem segítettek, továbbá az amerikai szankció megrendítette a globális félvezetőipart is. Ám miután az USA bejelentette, hogy innentől kezdve szigorúbban fogják ellenőrizni a Tajvanról Kínába irányuló chipexportot, a Taiwan Semiconductor Maniuacturing Co. részvényei az elmúlt 28 évben a legnagyobb esést produkálták. Ez a tajvani cég ugyanis chipeket gyárt olyan cégek számára, amelyeknek üzleti tevékenységük nagyobb része a kínai piacra támaszkodik, miközben saját bevételeinek mintegy 10 százaléka kínai vevőktől származik.
Tajvan Kínába és Hongkongba irányuló exportja tehát csökkent az amerikai-kínai viták, valamint a Zero Covid miatt: a szigetország teljes exportjának 40 százaléka alá esett a Kínába irányuló kivitel részesedése. A tajvani vállalkozások egy része így megkezdte a gyárak áttelepítését Dél-Koreába. Viszont döntően nem a félvezetőiparban, hanem inkább a gépiparhoz hasonló, munkaigényes ágazatokban. Kitelepülési célpontként pedig nem csak Dél-Koreát, hanem Thaiföldet és Vietnamot is kiszemelték.
Túl nagy a kiszolgáltatottság
Tajvan vezetése már az elmúlt évben is azon dolgozott, hogy csökkentse a Kínától való függőségét: megerősítették a befektetéseket és a kereskedelmi kapcsolatokat Délkelet-Ázsia, India, Új-Zéland és Ausztrália irányába. Tajpej kérelmezte csatlakozását az ázsiai-csendes-óceáni térség egyik legnagyobb kereskedelmi megállapodásához a CPTPP-hez (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership).
A CPTPP-t 11 ország írta alá: Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam. Ezek az országok összességében a világ GDP-jének 13 százalékát teszik ki.
Gondok a pénzügy terén
Tajvan küzd a pénzügyi stabilitás megtartásával is, hiszen az ország hivatalos fizetőeszköze gyengült idén, a Taiex index csökkenése mellett. Ebben az évben 47 milliárd dollárnyi (mintegy 19 ezer milliárd forintnyi) tőkét vontak ki a helyi részvényekből, így Tajvan az elmúlt két évtized legnagyobb éves kiáramlásával szembesül. A tajvani pénzügyi szabályozó megerősítette a shortolási szabályokat ekkora tőkekivonási hullám mellett. Ettől most a részvénypiac stabilizálását várják a döntéshozók. Szeptember vége óta azonban ez már a harmadik ilyen jellegű intézkedés, melyeket az irányadó Taiex index mintegy 30 százalékos esése indokolt. Ezzel az eséssel a tajpeji tőzsde a világ legrosszabbul teljesítő piacai közé került.
Borítókép: 123rf
Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.
