Az Európai Unió országai januártól szeptemberig 12,5 milliárd euróért vásároltak LNG-t Oroszországtól. Ötször annyit, mint tavaly.
Nagy mellénnyel
Még a szankciós politika leghangosabb és leglelkesebb követői arcáról is lehervad a mosoly, amikor az orosz LNG szóba kerül. Miközben az Oroszország elleni gazdasági büntetőhadjárat éppen az azt elindítók hátán csattan a legjobban, a földgáz-kereskedelem úgy dübörög, mint Ursula von der Leyen a pulpitusnál, amikor újabb gazdasági csapásokat lenget be.
Egyetlen év alatt ugyanis az Oroszországból szállított cseppfolyósított földgáz importja 40 százalékkal nőtt. Január és szeptember között az EU – rekordot döntve – 12,5 milliárd eurót költött orosz LNG-re, megötszörözve ezzel a tavalyi forgalmat.
A legnagyobb importőrök az Unióban Franciaország, Belgium, Hollandia és Spanyolország voltak. Csak ennek a négyesnek az LNG-igénye akkora volt, hogy Oroszországot idén a világ második legnagyobb exportőrévé tette, lemaradva ugyan az USA mögött, de megelőzve Katart, amely most éppen a kezét dörzsöli a Németországgal kötött, számára rendkívül előnyös LNG-üzlet miatt. Az európai országok közül egyedül Nagy-Britannia és a balti államok léptek vissza az orosz LNG-vásárlásától, Németország pedig nem is tudna venni, Moszkva ugyanis egyszerűen tiltólistára tette.
Megjött a tél, megy az üzlet
Tény, hogy az orosz földgázra soha nem vonatkoztak a központi szankciók: jelenleg az orosz gáz az EU ellátásának 10 százalékát biztosítja, de ez a 10 százalék így is akkora mennyiség, hogy le is fedi az orosz export mintegy felét.
Franciaország, amely importját 60 százalékkal növelte eddig az idén, a hosszú távú szerződéseken túl a vállalati együttműködésekben is érdekelt. A TotalEnergies energiacég 20 százalékos részesedéssel rendelkezik Oroszország legnagyobb ilyen jellegű vegyesvállalatában, a Yamal LNG-ben, de a kitermelést vezető Novatekbe is beszállt 19 százalékkal. A cég leállította ugyan a további oroszországi befektetéseit, de a jelenlegieket addig aknázza ki, ameddig csak lehet. Mint mondta, azért marad továbbra is az orosz piacon, hogy segítse Európa gázellátását – ameddig a szankciók ezt lehetővé teszik.
Elégedett vásárlók
Hogy a jelenlegi, Oroszország szempontjából kecsegtető bevétellel bíró kereskedelem hogyan hat az orosz háborús költségvetésre, azt nem nehéz kitalálni, főleg úgy, hogy Moszkva kemény extraprofitadót vet ki az exportőr vállalatokra. Természetesen Európa felett ott lebeg a szállítmányok leállításának réme is: a Kreml a vezetékes gáz esetében már megmutatta, hogy nem a levegőbe beszél, amikor ellenlépéseket emleget. Az LNG terén azonban olyan kiegyensúlyozott az együttműködés, mintha a boldog békeidőkben lennénk, így nem valószínű, hogy a jövőben változás történik.
Európának a piacok szűkössége miatt esze ágában sincs elengedni az orosz gázt.
Szankciók ide, Zelenszkij oda, a tomboló energiaválság által generált megélhetési krízis a legtöbb uniós tagállam szempontrendszerét felülírta, amelyben az energiabiztonság lett a prioritás.
Fotó: MTI/EPA/AFP/Gerard Julien
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
