Több év után meredeken emelkedik a menedékkérők száma, nem zárható ki egy újabb migrációs hullám. 2016 szeptembere óta nem volt ilyen magas az első alkalommal menedékkérelmet benyújtók száma.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Az európai uniós országokba összesen több mint 77500 menedékkérelem érkezett augusztusban. Ezek olyan menedékkérelmek, amelyeket első alkalommal nyújtottak be nemzetközi védelemre. Ez mintegy 11 ezer kérelemmel haladta meg az előző havi számot. 2016 szeptembere óta nem regisztráltak ilyen magas számot.
Ezt az alábbi ábra szemlélteti.
Forrás: Eurostat. Saját szerkesztés.
Ha a számokat nézzük, akkor az augusztusban regisztrált adat 17 százalékkal haladja meg az előző havi, 54 százalékkal pedig az előző év azonos időszakában regisztrált adatot.
Már nem az orosz-ukrán háborúból menekültekről van szó
Érdekes az etnikai csoportosítás: a menekültek körében a szíreké a legnagyobb csoport (11860), majd az afgánoké (10675), a törököké (4105) végül a Venezuelából érkezetteké (3565).
Ezt szemlélteti az alábbi két ábra:
Forrás: Eurostat. Saját szerkesztés.
Forrás: Eurostat. Saját szerkesztés.
A célországok is tartogatnak érdekességeket:
Az első alkalommal menedékkérelmet benyújtók legnagyobb arányban Németországot célozták meg: augusztusban 16950 menedékkérelem érkezett az illetékes hatóságokhoz, ami az összes beérkezett kérelmek 22 százalékát teszi ki. MIndezek az országok összességben az első alkalommal beérkezett kérelmek 74 százalékát teszik ki a statisztikák szerint.
Ausztriába érkezett a második legtöbb kérelem: 14030 kérelem érkezett, ami a kérelmek 18 százaléka, Franciaországba 11900 kérelem érkezett, ami a kérelmek 15 százaléka, Spanyolországba 8650 kérelem érkezett, ami a kérelmek 11 százaléka, végül Olaszországba 5985 kérelem érkezett, ami a kérelmek 8 százalékát jelenti.
Másik megközelítési mód, ha az adott ország népességéhez viszonyítva nézzük a beérkezett kérelmeket. Ha ezt vesszük, akkor Ausztria vezet, ahol egymillió lakosra 1563 kérelmező jutott.
Ezt követi Ciprus (1482) és szomszédunk, Horvátország (351). Hazánkban volt a legalacsonyabb az arány a déli határvédelemnek és a felhúzott kerítésnek köszönhetően.
Az ukrán háborús menekültek
A fenti ábrákon is jól látható, hogy az orosz invázió kezdetén tetőzött, a februári 2370-ről a március 12890-re az első alkalommal benyújtott ukrán menedékkérők kérelmeinek száma, de ez jelentősen lecsökkent (áprilisban 1510, augusztusban 915 kérelem), nagyrészt azért, mert az elmenekült ukránok átmeneti védelemben részesülnek, és nem kérnek menedékjogot.
Idén szeptemberben a rendelkezésre álló adatok szerint az európai uniós tagállamok közül Lengyelország adta a legtöbb átmeneti védelmet az invázió következtében elmenekült ukránok számára. A lengyeleket Németország, Románia, Spanyolország és Írország követte. Az augusztusi adatokkal összevetve 18 európai uniós tagállamban csökkent az átmeneti védelemben részesülő ukránok száma.
A legnagyobb mértékben Lengyelországban (13735) volt megfigyelhető csökkenés, őket követi Németország (10160) és Franciaország (2830). A másik oldalon pedig: az átmeneti védelemben részesülő ukránok számának a növekedése a legnagyobb Írországban (900), Dániában (345) és Cipruson (105) volt. Kisebb mértékben növekedett ez a szám augusztushoz viszonyítva Luxemburgban, Romániában és Máltán, míg Bulgáriában nem volt számottevő változás.
Szeptember végén egyébként Lengyelországban volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülő ukránok száma – mintegy 1,4 millió –, amelyet Németország (813,7 ezer fő), Spanyolország (145,8 ezer fő) és Bulgária (134,8 ezer fő) követ.
Újabb migrációs hullám?
A számok további emelkedése és az a tény, hogy az első alkalommal kérelmet benyújtók már nem ukránok, hanem inkább szírek és afgánok, jól jelzi egy újabb migrációs hullám közeledtét.
Borítókép: 123rf
Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.
