Arról az afgán alapról van szó, amelynek pénzmaradványairól az egyes tagországok önállóan dönthetnek. Ukrajna észrevette a kínálkozó lehetőséget.

Zelenszkij legújabb ötlete az úgynevezett afgán alap összegét célozta meg. Ez nem más, mint az Afgán Nemzeti Hadsereg Vagyonkezelő Alapja, amely a NATO-tagországok által felajánlott összegekből támogatta az afgán kormány védelmi erejének fejlesztését – egészen a tavalyi tálib hatalomátvételig, akkor ugyanis villámgyorsan fagyasztották az egész finanszírozást, az alapban pedig azóta is ott hevernek a maradványpénzek.

Mintegy 3,4 milliárd dollár vár a sorsára, Ukrajna pedig úgy véli, megtalálta a megoldást az összeg hatékony elköltésére, és arra kéri a NATO-államokat, hogy fontolják meg a pénz átcsoportosítását Kijevnek.

Vissza a feladónak

A probléma az, hogy a NATO éppen egy hónapja döntött a pénz sorsáról. A legegyszerűbb megoldást választották, vagyis azt, hogy a szervezet minden országnak szépen visszautalja az általa befizetett, de feleslegessé vált összeget, így a nemzetek maguk dönthetnek saját pénzük további felhasználásáról és arról, hogy azt a saját hadseregükre fordítják vagy – dacára a gazdasági káosznak – Ukrajnának küldik tovább.

A történet két dolog miatt érdekes igazán. Egyfelől nem fordult még elő, hogy az ukrán támogatás egy már rendelkezésre álló, de teljesen másra elkülönített háborús NATO-számláról jusson el Kijevbe, még akkor is, ha csak közvetett módon történik. Másfelől az USA nincs benne az afgán alap adományozói körében, így kivételesen nem mondhatja meg, hogy a tagállamok hogyan és milyen módon költsék el az összeget.

Fegyverekre nem!

A tervek szerint az afgán alapból származó összegeket a NATO Ukrajnának 2016-ban létrehozott átfogó segítségnyújtási csomagjába tolnák be, amely alapvetően humanitárius és infrastrukturális projekteket finanszíroz, de – nyomokban – katonai segélyt is tartalmaz. A csomag mintegy 100 millió dollár értékben biztosít üzemanyagot, orvosi felszerelést és generátorokat Ukrajna számára, vagyis alaptétel, hogy a pénzt nem fegyverekre költik.

A visszautalt pénzek valóban remek lehetőséget biztosítanak azon országok számára, amelyek folyamatosan növelni akarják az Ukrajnának küldött támogatásokat. Több tagállam máris lelkesen üdvözölte az alap összegeinek átcsoportosítását. Hollandia eredetileg 134 millió dollárral szállt be az afgán kormányerők büdzséjébe, jelenleg azt tervezi, hogy a visszakapott pénz jelentős részét Ukrajnának adja át.

Norvégia 115 millió dollárt tolt be az afgán alapba, míg az ukrán segítségnyújtási csomagban eddig 30 millió dollárja hever. A védelmi minisztérium szerint törvényi kötelezettségük, hogy előbb a nemzeti költségvetésbe utaltassák vissza a pénzt, mielőtt átcsoportosíthatnák a Kijevnek szánt számlára, de Litvánia is jelezte, hogy a saját 2,8 millió dolláros részét Ukrajnára fogja fordítani, nem fegyveres felszerelések, illetve közvetlen pénztámogatás formájában.

Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter kissé visszafogottabb volt. Mint mondta, Finnország messzemenőkig elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, jelenleg éppen a tizenegyedik fegyvercsomagot állítják össze Kijev számára, de a 19 millió dolláros afgán alapba juttatott pénzről egyelőre még nincs döntés.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mindenesetre Bidennel karöltve továbbra is a fegyverek és a pénz hosszú távú biztosítását szorgalmazza Ukrajna felé, folyamatosan azt ismételgetve, hogy Putyint csak így lehet legyőzni. Immár majdnem tíz hónapja.

Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.