Európa elereszti a gyengék kezét – makronom.eu
2025. február 8., szombat

Európa elereszti a gyengék kezét

Az afrikai éhezőknek szánt segélyek hirtelen megcsappantak, az európai országok a pénzeket az ukrán menekültek számára csoportosították át.

Szomáliában és a környező régióban (Kenya, Etiópia) az utóbbi évtizedek legbrutálisabb éhínsége tombol. Az elmúlt 40 esztendő legsúlyosabb aszálya már harmadik éve tart, az élelmezési válság pedig akkora, amekkorára nagyon ritkán volt példa még Afrika szomorú éhínség-történetében is. Becslések szerint ezekben a hetekben tízezrek fognak éhen halni. Ennyire súlyos helyzet utoljára 2011-ben alakult ki, amikor 250 ezer ember halt meg az éhínség következtében, az áldozatok fele pedig kisgyerek volt.

Több mint 300 millió ember várja a segítséget a világ legszegényebb és leginkább konfliktusokkal sújtott régióiban. A segélyszervezetek kétségbeesetten próbálkoznak az adományok gyűjtésével, azok mennyisége azonban nem akarja elérni azt a szintet, amellyel hatékonyan lehetne segíteni. Miért?

Mert Európa eddigi legnagyobb segélyező országaiban a donorrendszert megváltoztatta a háború. Ez nem mást jelent, minthogy az eddig globálisan (alapvetően Afrikába) szétosztott összegekből az ukrán menekültek európai ellátását kezdték el megoldani.

Szíria, Etiópia, Venezuela és a Kongói Demokratikus Köztársaság a szükséges segélyek felét sem kapta meg az idén. Szomáliának csaknem egy év kellett ahhoz, hogy a kért támogatás 68 százaléka összegyűljön, ugyanerre az Ukrajnának szánt humanitárius segítség esetében mindössze hat hétre volt szükség.

Afrika csendje

A legnagyobb és legrégebbi európai donorországok az elmúlt hónapokban látványosan átszabták a segélykeretüket, a hazai kiadásokra helyezve a hangsúlyt – ezzel pedig drasztikusan befolyásolták a világ éhező országainak ellátottságát.

Dánia visszafordította a Szíriának szánt 50 millió, a tervezetten Malinak küldendő 70 millió és a Bangladesnek ígért 100 millió koronás összeget. (Egy dán korona közel 54 forint, azaz segélyezett országonként 2,7–5,4 milliárd forint közötti összegekről van szó.) Az ország az utóbbi időben egyre keményebb politikát képviselt bevándorlás-politikájában, ám az ukrán menekültek esetében teljes hátraarcot csinált: Mette Frederiksen miniszterelnök kissé homályos érveléssel úgy fogalmazott: ez azért van, mert mindig is a közeli országok menekültjeinek támogatását tartották elsődleges szempontnak.

Svédország 4 és fél milliárd koronát (161 milliárd forintot) csoportosított át külföldi segélyekből az ukrán menekültek hazai fogadására. Az okok hátterében szintén politikai megfontolások állnak: az új kormányt kívülről a bevándorlásellenes Svéd Demokraták támogatják, amely elérte, hogy több mint 1 milliárd dollárral (közel 380 milliárd forinttal) csökkentsék a nemzetközi segélyezési keretet.

Norvégia talán a legsúlyosabb példája a felvázolt problémának. Az ország olyan rekordnyereséget termelt az olajexporttal a háború kitörése óta, amelyre még nem nagyon volt példa. Ennek ellenére döntött úgy, hogy a bruttó nemzeti jövedelem 1 százalékáról 0,75 százalékra húzza vissza a segélyekre szánt keretet. A Save the Children Norway nevű szervezet szerint a két utolsó költségvetés során a norvég humanitárius segítségnyújtás terén az oktatásra szánt összeg csaknem a felére csökkent, ami 500 ezer gyermeket érintett a rászoruló országokban. A segélyszervezetek annyit tudtak elérni, hogy a kormány ígéretet tett: az olajbevételekből származó összegekből félre fognak annyit tenni, amennyi az említett, GNI 1 százalékát jelentő hozzájárulás eredeti szintjének visszaállításához szükséges.

Az Egyesült Királyságban már 2020-ban elkezdték megnyirbálni a segélyekre vonatkozó költségvetést. Rishi Sunak akkor még pénzügyminiszterként csökkentette 0,7 százalékról 0,5 százalékra a GDP-s összeget, azt ígérve, hogy további mérséklés várható. Az egykori tárcavezető miniszterelnökként tartotta szavát, és tovább variált az elkülönített pénzekkel, annak nagy részét az ukrán menekültekre fordítva.

A segélyköltségek átcsoportosításával és megnyirbálásával szó szerint milliók jövője forog kockán. A fent említett IRC szerint a segélyek csökkentése önmagában is katasztrofális lépés, de az, hogy az államok a megmaradt összegek nagy részét is az ukrán válságra költik, beláthatatlan következményekkel fog járni a világ legrászorultabb területei számára.

Abban minden segélyszervezet egyetért, hogy az ukrán menekültek segítése rendkívül fontos a jelenlegi krízisben – azzal kapcsolatban azonban, hogy mindez a legnagyobb bajban lévő országok kárára történik, többen egyenesen kettős mércét emlegetnek. „Létfontosságú, hogy az ukrajnai menekültek támogatása ne a más, világszerte válságban lévő emberek kárára történjen. A számlát nem állhatják a legszegényebbek” – áll az IRC tájékoztatójában.

Az afrikai segélyek lefaragásának lesz egy olyan következménye is, ami nagyon rosszul fog jönni az egyébként is óriási slamasztikában lévő Európának: az illegális migráció erősödése.

A segélyezési rendszert ugyanis éppen azért vezették be, hogy igyekezzenek azokat az okokat megszüntetni, amelyek miatt a lemaradó országokból milliók kelnének útra Európa felé. De a tételmondatot, amely szerint a problémákat a keletkezésük helyén kell megoldani, mára kék-sárga köd vette körül. Épp csak az orrukig látnak, tovább nem.

Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat