A Bloombergnek adott interjújában a német kancellár elmondta: olyan terven dolgoznak, amellyel elkerülhető a kereskedelmi háború kitörése az USA zöld támogatási törvénye után.

A Bloomberg News főszerkesztőjének adott interjúban Olaf Scholz az energiaválságról, az európai ipar jövőjéről, a közös hitelfelvétel lehetőségeiről és a német fegyverzet Ukrajnába küldéséről is részletesen beszélt.

Nem lesz recesszió

Scholz szerint az európai összkép szempontjából kiemelkedő fontosságú német gazdaság kifejezetten jó úton halad, ezért nem számolnak az idei évben sem recesszióval. Mint mondta, Berlin megmutatta, hogyan tud gyorsan és hatékonyan reagálni a váratlan helyzetekre, így sikerült megszüntetnie függőségét az orosz energiától, és villámgyorsan megnövelni az LNG-import kapacitását.

Az energiaellátás biztonságához persze kell az idei enyhe téli időjárás is, a fő feladat pedig a következő télre való felkészülés lesz. Hosszú távon ugyanakkor egy sokkal nagyobb kihívással néz szembe a német kormány: fel kell gyorsítania és sokkal hatékonyabbá kell tennie az átállást a megújuló energiákra, nem csak az energiabiztonság, hanem ipari versenyképességének megőrzése érdekében is.

Függetlenedés minden áron

A kancellár a jövőt az USA és egyéb államok protekcionista törekvései ellenére is a globalizációban látja. Az ellátási láncok biztonságának érdekében a gazdasági függőség leszakadását hangsúlyozta az egyes országokról. Németország esetében a legnagyobb kockázatot és kihívást a Kínától való függetlenedési próbálkozás jelenti, amely alapvetően a stratégiai jelentőségű autóipar területén jelent majd kiemelt rizikót. Scholz mindenesetre optimista. Mint mondta, a háború sok hibájukra világított rá, de tanultak belőle, és soha többé nem fordulhat elő, hogy az energia vagy az ipar területén Németország gyakorlatilag egyetlen országtól (Oroszországtól és Kínától) függjön.

Milyen háború?

Annak ellenére, hogy Macron francia elnök mellett éppen Scholz volt az, aki az USA protekcionista törvényére válaszul egy hasonló elvekre épített EU-s választörvényt követelt, a kancellár meglepően suttogóra fogta az eddigi oroszlánüvöltést.

Scholz határozottan kijelentette, hogy bár óriási a feszültség az Egyesült Államok kirekesztő iparpolitikája és támogatási rendszere miatt, az Európai Unió nem fog hasonlóan protekcionista megoldásokkal élni, ezzel kirobbantva egy mindenki számára katasztrofális eredményekkel járó kereskedelmi háborút.

„Nagyon keményen dolgozunk azért, hogy elkerüljük ezt a helyzetet” – mondta a kereskedelmi háborúról, utalva arra az amerikai-európai munkacsoportra, amelyet Macron elnök washingtoni látogatása után állítottak fel annak érdekében, hogy az európai vállalatok elleni diszkriminációs hatásokat csökkentsék. (Elemzők és jogászok ugyanakkor arra mutatnak rá: a Biden-féle törvényen érdemben már nem fognak változtatni, így a munkacsoport tevékenysége csupán időhúzásra jó.)

Scholz arra is rámutatott, hogy kormánya sok milliárd eurót fog befektetni a német ipar versenyképességének megőrzése érdekében. Ez az a rendkívül vitatott pont a francia-német elképzelésen alapuló, von der Leyen által is megszellőztetett tervben, amely az állami támogatások rugalmasabbá tételéről szól. Az EU piaci törvényei alapból nem engedték a túlzott mértékű állami támogatásokat, helyette a piaci verseny fejlesztéseit preferálták. Az, hogy ezen a válság miatt változtatni akarnak, felerősíti azon országok aggodalmát, amelyek Németország és Franciaország erősödésére, míg a költségvetési lehetőségekkel szűkebben rendelkező országok gazdasági leszakadására, ezzel az egységes piac széttöredezésére mutatnak rá.

Hitelfelvétel? Nein

Végül: Scholz makacsul ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy a zöld támogatások megvalósítására költendő összeget nem lehet egy új uniós hitelfelvételből fedezni. Korábban már többször utalt rá, hogy a legrosszabb ötletnek tartja az EU adósságának növelését, ezért a legfontosabb, hogy a jelenlegi beteg helyzetet mindenekelőtt meglévő forrásokból orvosolják.

Szerinte a kézenfekvő megoldás erre a Covid-járvány hatásainak enyhítésére szolgáló alap lenne, amelyben még mindig rengeteg pénz van, így elsősorban azt az óriási maradványösszeget kell felhasználni a közös EU-s lépésekhez ahelyett, hogy Brüsszel újabb hitelfelvételbe kényszerítené a tagországokat.

Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.