Blöff a köbön: alig vonultak ki EU-s cégek Oroszországból

Szerző: | 2023. január. 28. | Háború

Egy új tanulmány lesújtó adatokat közölt a harcias európai elszántságról, amely térdre kényszeríti Moszkvát: az EU-s vállalatok jól érzik magukat Oroszországban. Főleg a németek.

Az ukrán propagandaoldalak sportot űznek abból, hogy páros lábbal szállnak bele azokba a külföldi vállalatokba, amelyek nem számolták fel oroszországi érdekeltségeiket, és nem hajítottak ki az ablakon több millió dollárnyi/eurónyi bevételt azért, mert úgy nem érheti őket a „Putyin háborús gépezetének kiszolgálója” vád. A minap a Procter&Gamble-t találták meg, leszedve róla a keresztvizet is, mert igaz ugyan, hogy bőségesen adakozik Ukrajnának, ám valójában egy rossz, gonosz, profitéhes cég, amely az Oroszországban maradással ki akarja használni a konkurens vállalatok kivonulása miatt magát tálcán kínáló piaci rést.

Az ukrán igyekezetet, amely az Oroszországban továbbra is működő nyugati vállalatok befeketítésére irányul, lobogó fanatizmussal szolgálja ki a Yale Egyetem projektje, amelyben folyamatosan frissítve listázzák és szégyenlistázzák az országból kivonult, illetve ott maradó vállalatokat, büszkén hirdetve, hogy remélik, munkájukkal hozzájárulhatnak a makacskodó cégek megtöréséhez és oroszországi érdekeltségeik felszámolásához.

Nem megyünk mi innen el

Hogy a dolog és az erősnek gondolt nyomás mégsem akar működni, arra a mainstream kívánalmaknál a kelleténél jobban világít rá egy – a nyugati vállalatok befektetéseiről szóló – napokban közzétett tanulmány, amelyet a világ legjobb menedzsmentképzője címet viselő St. Gallen-i Egyetem kutatói készítettek. A tanulmány – többek között éppen az említett Yale Egyetem által szorgalmasan körmölt listák adatai alapján – arra a következtetésre jutott, hogy tavaly az Ukrajna megtámadása előtt Oroszországban jelen lévő EU-s, valamint G7-es multik és vállalatok mindössze 8,3 százaléka hagyott fel tevékenységével, és vonult ki az orosz piacról, miközben a nyugati országok szankciós politikája egyre perverzebbé válik – mérhető eredmény nélkül.

A tanulmány szerzői, az egyetem professzorai kissé cinikusan jegyzik meg összegzőjükben: az eredmények erősen megkérdőjelezik a nyugati cégek hajlandóságát arra, hogy elszakadjanak egy olyan gazdaságtól, amelyet kormányaik egyébként minden eszközzel tönkre akarnak tenni.

Ami azt illeti, a világ más részeiről sem nagyon kapcsoltak extra fokozatba a vállalatok, hogy kitolassanak Oroszországból, de arányaiban még mindig „jobban” állnak, mint európai riválisaik: az USA cégeinek közel 18, míg a japánok 15 százaléka fordított hátat Moszkvának. (Kínának esze ágában sincs beszállni a szankcionálásba, éppen ellenkezőleg: zsinórban használja ki és köszöni szépen a hirtelen feltáruló lehetőségeket.) Az exodus látványossága tehát alapvetően nem a kivonuló cégek számának, hanem inkább annak köszönhető, hogy a legismertebb, legnagyobb multik közül is többen választották pénz helyett a szolidaritás magasztos elvét, ez pedig hírértéke miatt hamis illúziókat keltett a nyugati világ oroszgyűlölő, Moszkvát romokban látni akaró részében.

Hogy a vicc végén poén is legyen: a tanulmányból az is kiderült, hogy az Oroszországban a mai napig prosperáló vállalatok nagy többsége német. Úgy tűnik, a legendás Zeitenwende bizonyos területeken a 360 fokos fordulatot jelenti.

A csalán verése

Egyre több vállalatban merülnek fel kérdőjelek azzal kapcsolatban, meddig tudja a nemzetközi üzleti szféra kikapcsolni Moszkvát a vérkeringésből, mialatt türelmetlenül keres új piacokat a kiközösített óriás helyett. Különösen érzékenyen érinti ez azokat, akik pontosan tisztában vannak vele, hogy – „a szankciók működnek!” csatakiáltás visszhangzó dübörgése ellenére – Oroszország gyakorlatilag megtanult a szankciók terhe alatt is biztonságosan kereskedni, alternatív megoldásokat találva mind az export, mind az import vetületében.

A riadalmat éppen az kelti az üzleti élet Oroszországgal kapcsolatot megszakító szereplőiben, hogy Moszkva sikeres B-terve, amellyel a nyugati befektetéseket és kereskedelmi hiányosságokat pótolni tudja, hosszú távon is megváltoztatja a jól jövedelmező üzleti rendszert, a szankcionáló országok és vállalatok pedig óriási bevételtől, egyben a globális piac tortájának egy igen szép szeletétől esnek el.

Az idei év végérvényesen el fogja dönteni azt a kérdést, hogy a szankciós politika térdre kényszerítheti-e Moszkvát. Brüsszel már a tizedik büntetőcsomagot állítja össze, és orosz összeomlásról beszél, miközben az EU-s gazdaságot és ipart kell lassan lélegeztetőgépre kell kapcsolni. Mindeközben – a Leopard 2 harckocsik morgásától jó messze – az oroszok és kivonulni nem kívánó külföldi partnereik bólintva koccintanak egy kupica vodkával, elnéző mosollyal intve dászvidányát a távozóknak, majd leülnek áttekinteni, hogyan hozzák ki mindenféle értelemben a lehető legtöbbet a megváltozott körülményekből.

Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/pool/Orosz elnöki sajtószolgálat
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn