A tavalyi aszály egész Európában pusztított. Hazánk is megszenvedte a csapadék hiányát, ami nemcsak a magyar gazdaság teljesítményét fogta vissza, de az élelmiszer-inflációt is érezhetően növelte. Ezentúl 2022-ben Brüsszel pénzvisszatartó politikája jelentősen gyengítette a forintot.
Az inflációs hatásokat elemző cikksorozatunkban most az 2022. évi aszály súlyos hatásait vizsgáljuk meg. De álljon itt először mind a hat fontos tényező, amely hatást gyakorol a magyar inflációra.
A 6 tényező, ami az árak emelkedésére hat, és amelyekről korábbi cikkeinkben is írtunk, illetve a további írásainkban is foglalkozunk majd:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam
6. Agresszív árazás
és a 7. pontban megnézzük majd: a kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatását
Vannak tehát specifikus tényezők is, amik hozzájárultak a magyar kiugró áremelkedéshez.
Ezek közül a legfontosabbak az aszály, az árfolyam és a kiskereskedelmi szereplők agresszív árrésnövelése (ez utóbbiról következő cikkünkben lesz szó – a szerk.).
Az alábbi ábrán látható, hogy a magyar agráriumot erőteljesebben érintette az aszály, mint más uniós országok gazdáit.
- ábra
Reményre ad okot ugyanakkor, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint
ilyen súlyosságú aszályok csak 20-50 évente következnek be Magyarországon,
tehát 2023-ban minden valószínűség szerint kedvezőbb helyzetben lesznek a magyar gazdák. Ez pedig hozzá fog járulni ahhoz a kormányzati célhoz, hogy 2023 végére egy számjegyűre csökkenjen az infláció.
Brüsszel szerepe sem kétséges a forint gyengülésében
Az inflációs hatásokat elemző cikksorozatunkban most ötödikként a forint 2022. évi árfolyammozgásainak inflációra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Mint ismert, a forint az elmúlt hónapokban, gyakorlatilag a háború kitörése óta mind az euróval, mint a dollárral szemben érdemben gyengült, amiben a háború okozta bizonytalanság, a gazdasági válság réme, illetve az uniós viták is közrejátszottak. Igaz, az utóbbi hetekben a Brüsszellel való megállapodás hírére újra erősödni kezdett a forint.
Ám az árfolyam gyengülésének van egy öngerjesztő aspektusa is.
Magyarország földrajzi adottságai miatt energiát importál, míg az energiaár korábban ismertetett okok miatti emelkedése növeli a folyó fizetési mérleg hiányát.
Ez a gyakorlatban úgy csapódik le, hogy az importőrök többlet deviza kereslete tovább gyengíti az árfolyamot, még inkább növelve a folyó fizetési mérleg deficitjét, még drágábbá téve az energia beszerzését. Ezt a folyamatot a pénzügyi befektetők is igyekeztek kihasználni, és short pozíciókat építettek ki a forint ellen, annak leértékelődésére számítva.
2. ábra
A régiós árfolyamok alakulása az euróval szemben (2019. december=100, havi, 2022 decemberétől heti átlag)
Forrás: Eurostat
Látható, hogy összetett folyamatról van szó. A forint árfolyama a koronavírus-járvány elején még együtt mozgott a lengyel zlotyval vagy a cseh koronával. A korona árfolyama ugyanakkor 2020 végétől elszakadt a másik két V4-es országétól, és erősödésnek indult az euróval szemben.
A zloty és a forint viszont egészen a háború kitöréséig együtt változott. Az első reakció mindkét deviza és a korona esetében is a gyengülés volt, azonban amíg a zloty és a korona esetében ez csak átmenetinek bizonyult, a forint esetében tartós trendről beszélhetünk.
A forint régiós, kedvezőtlenebb teljesítményéhez több tényező is hozzájárult. Egyrészt az uniós forrásokkal kapcsolatos viták, amelyekből Csehország teljes egészében, Lengyelország pedig jelentős részben júniustól kezdődően kimaradt.
Másrészt, szerepet játszott benne az érintett országok eltérő monetáris politikája is:
a magyar jegybank folyamatosan és egyértelműen kiállt a lebegő árfolyam alkalmazása mellett, míg a cseh és a lengyel jegybank beavatkozott a piaci folyamatokba, megakadályozva ezzel árfolyamuk leértékelődését.
A forint esetében a múlt év végi megnyugvást egyrészről az MNB októberi lépései (energiaimportőrök devizakeresletének fedezése, rövid távú kamatok emelése), valamint az uniós megállapodás hozta el.
(Elemzéseink a makronom.hu honlapon 2023. január 30-án jelentek meg.)
Címlapfotó:123rf.com