A drágulás kérdése ma közel sem csak a közgazdászokat foglalkoztatja. Szerencsére azonban az élelmiszerár-növekedési ütem jelentős mérséklődésének egyre több jele van, év végére pedig a pénzromlás üteme egy számjegyűre is mérséklődhet. 

Nem is kérdés, hogy mindenki a saját bőrén és a pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Viszont az utóbbi hetekben végre megfordult a trend az egyik legfontosabb termékkör, az élelmiszerek hazai piacán. Február második hetében akadt olyan üzlet, amely közölte: érdemben olcsóbbak lesznek a boltjaiban a tejtermékek, így például 20 százalékkal csökkenti a kínálatában a legkeresettebb vajak árát – írtuk meg korábban. E jelzésértékű lépés valószínűleg csak egy lehet a sorban, amely az élelmiszerárak mérséklődésének irányába hat.

A Makronóm Intézet január 21-én közzétett elemzésében pontól pontra vette végig, milyen folyamatok felelősek az évtizedek óta nem látott inflációért. Tévhitek és cáfolatok címmel megjelent elemzésükben rámutattak arra is, mely intézkedések segítették a családokat az Európa-szerte emelkedő árakkal szemben itthon. Ennek bizonyítéka, hogy 2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül egyedül Magyarországon növekedtek a reálbérek. 

Túl a csúcson

Várhatóan az infláció tetőzésén már túl vagyunk, a Makronóm Intézet legújabb számításai szerint az év végére egy számjegyűre is csökkenhet a pénzromlás hó/hó mutatója. 

Miközben az infláció igen magas, egyes kereskedők vagy a terméket az üzletbe beszállító gyártó talán túlságosan is mohó módon, az indokoltnál jobban növelhette az árakat. Erre utal az alábbi ábra is.

1. ábra

Forrás: Makronóm Intézet, 2023

„A gyorsított ágazati vizsgálat során szakembereink elsősorban azt elemzik, hogy az ágazat egy részében miért volt tapasztalható kiugró áremelkedés: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, a nyersanyagkínálat okozza, vagy esetleg a részt vevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje” 

– tudta meg a Makronóm a Gazdasági Versenyhivataltól. 

A GVH éppen folyó vizsgálata kiterjed az érintett piacok teljes forgalmazási láncolataira és versenyviszonyaira, hogy a versenyhivatal feltérképezhesse, torzulhatott vagy korlátozódhatott-e a verseny akár az érintett termékkörök kiskereskedelmi piacain, akár az értéklánc bármely más szintjén.

A GVH-nál hozzátették: a vizsgálatot az indokolja, hogy a versenyhivatal rendelkezésére álló információk szerint a hazai tej- és tejtermékek körében a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése volt észlelhető számos termék esetében a közelmúltban, és ez az  áremelkedés a mai napig folyamatosan tart.

Ezzel párhuzamosan, a hivatalhoz érkezett jelzések alapján a tejipari ágazatban termelő- és feldolgozótevékenységet végző hazai piaci szereplők beszállítói pozíciói gyengülő tendenciát mutatnak.

„Az elmúlt év során tapasztalt, a koronavírus-világjárvány, illetve az orosz–ukrán háború következtében kibontakozó globális és európai agrárgazdasági tendenciák, az inputköltségek növekedése, a hazai élelmiszerpiaci árakra közvetlenül kiható jogszabályi változások mind olyan tényező, amely a tej- és tejtermékágazat valamennyi szereplőjére és a fogyasztókra is közvetlenül és érzékelhető mértékben kihatott” – olvasható a versenyhivatal vizsgálatokról szóló végzésében.

A hivatal indoklása kiemeli azt is, hogy „ezek a tényezők az értéklánc különböző szintjein eltérő mértékben fejthették ki hatásukat, indokolt ugyanakkor vizsgálni azt is, hogy mennyiben járulhattak hozzá az ágazatban tapasztalt, fent ismertetett folyamatokhoz (nagymértékű áremelkedések; piaci szereplők között fennálló viszonyrendszer átrendeződése; termékkategórián belüli koncentráció alakulása, ideértve a saját márkás termékek arányának alakulását) a szabad piaci versenyt akadályozó magatartások, körülmények”.  

A hatóság most – többek között – a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket. A vizsgálat során a GVH alkalmazhat helyszíni kutatást (rajtaütést) is, amely természetesen a bíróság előzetes engedélyéhez van kötve.

A profit húzta infláció

Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban, amióta az infláció a fejlett gazdaságokban gyorsulásnak indult, a vállalatok jövedelmezősége érdemben emelkedett. Vagyis a cégek a költségeik növekedésénél jóval nagyobb mértékű áremeléseket hajtottak végre egyes szektorokban. Ezt a jelenséget nevezte Virág Barnabás profit húzta inflációnak. Az áremelkedést okozó tényezők letörése itt egyrészről a cégek közötti verseny fokozásával és a versenyszabályozáson keresztül lehetséges. Épp a napokban mutattunk rá, hogy az inflációt eredendően húzó energiaszektorban milyen profitrátákkal zárták a 2022-es évet a nagyvállalatok.

Az alábbi ábra is azt mutatja meg, hogy Magyarországon a tulajdonosi jövedelmek a nominális GDP-nél gyorsabb ütemben növekedtek az elmúlt egy év során. Azaz idehaza nemcsak egyes szektorokban, hanem aggregáltan is nagyobb mértékben emelték a jövedelmeiket a vállalatok, mint azt a költségemelkedés indokolta volna. Az EU átlagában, vagy a régióból Csehországban és Szlovákiában ellenben a céges jövedelmek részaránya az energiaválság során mérséklődött a GDP-n belül. 

2. ábra

Ez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban ne lenne jellemző a profit húzta infláció, csak azt, hogy ez a jelenség csupán a szektorok egy részére koncentrálódik. A jegybank Csehországban is az infláció mögött meghúzódó tényezők közül a vállalatok által a belföldi fogyasztásra alkalmazott, a korábbi években jellemzőnél magasabb haszonkulcsot emeli ki. Amennyiben a cégek az exportált termékeik esetén nem alkalmaznak magasabb haszonkulcsot – fenntartva ezzel a versenyképességüket, amelyet az árfolyam stabilitása sem enged számukra –, ez eredményezheti azt, hogy aggregált szinten nem jelenik meg Csehországban a profit húzta infláció jelensége.

A kormány az extraprofitot is megadóztatja

Természetesen az áremelkedésben szerepe lehet egyes, a piaci szereplők által továbbhárított kormányzati intézkedéseknek, mint például az egészségtelen termékekre és a vállalati extraprofitokra kivetett adók (népegészségügyi termékadó, jövedéki, kiskereskedelmi adó) nyár közepi emelésének, a teljes képet érdemes nézni.

E szerint 

a kormányzati intézkedések összességében több és jelentősebb pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságra és a családok vásárlóerejére, mint amennyi negatív befolyásuk van az extraprofitokra kivetett adóknak az inflációra. 

Hogy konkrét példákat is említsünk: a jövedéki vagy a népegészségügyi termékadó (NETA, ismertebb nevén csipszadó) elsősorban olyan termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek társadalmilag károsak lehetnek, mert a túlzott fogyasztásuk ronthatja fogyasztóinak egészségügyi állapotát. 

Ezzel szemben a garantált legalacsonyabb fizetések jelentős év eleji emelése elősegítette, hogy a harmadik negyedévre az EU-ban csak Magyarországon maradjon fenn a reálbér-emelkedés, ami a fogyasztásnak is támaszt jelentett.

3. ábra

A költségvetés egytizedét kapják a családok és rászorulók 

Számszerűen is megvizsgálva a támogató intézkedéseket, látható, hogy 2022-ben 

– a családoknak érkező adó-visszatérítés összességében 685 milliárd forint,
– míg a nyugellátásban részesülők számára a 13. havi nyugdíj kifizetése 371,3 milliárd forint többletforrást jelentett számukra. 

Ezen túl
– emelkedett a gyermekek otthongondozási díja, valamint
– a korábban bejelentett orvosi, pedagógusi, óvodai és szociális területen dolgozók bér-, illetőleg illetményemelése 717,4 milliárd forintot juttatott az érintetteknek, illetve
– a gyodban részesülő anyáknak. 

– adócsökkentések révén további 423,5 milliárd jutott el a munkavállalókhoz, míg
– a hathavi fegyverpénz kifizetése 91 milliárdos forrást jelentett a rendvédelmi szerveknél dolgozóknak. 

– a rászorulók részére a szociális tűzifaprogramot 2022-ben is 5 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a kormány. 

– a munkahelyvédelem céljából fontos volt az energiaválság által leginkább érintett vállalkozások számára juttatott 317,5 milliárd forint is.

A fentieket átfogóan mutatja be az alábbi a 4. ábra:

4. ábra

Összegzésül érdemes kiemelni, hogy a fenti tételek a 2022. évi költségvetés összes kiadásának a 10,2 százalékát adták, vagyis

az államháztartás kiadásának egytizede a családok és a rászorulók támogatását célozta. 

Ezenfelül értendő a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartása, amely átlagosan havi 181 ezer forintot hagy a családoknál. 

A rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartása 2022-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján 2 246,3 milliárd forint támogatást jelentett a családoknak, ami az államkassza kiadásainak 8,8 százaléka. 

Így a 2022. évi költségvetés 19 százalékát, vagyis közel ötödét olyan intézkedés megvalósítására fordította a kormány, amelyet azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szemben. 

(Elemzéseink a makronom.hu honlapon 2023. február 4-én és 15-én jelentek meg.)

Címlapfotó:123rf.com