Írjunk új himnuszt minden nemzetnek! – makronom.eu
2025. július 14., hétfő

Írjunk új himnuszt minden nemzetnek!

Vérfürdők, tömeggyilkosságok és egyéb rémtettek. A világ nemzeteinek himnuszai ezekről szólnak – ez a brit Economist cikkírójának véleménye. Miért nem írjuk újra az összes himnuszt, hogy az a világ szép, megnyerő, életigenlő és szerethető oldaláról szóljon! Magyarán töröljük el a múltat.

Az Economist brit hetilap cikke szerint  „majd’ mindegyik nemzeti himnusz gyomorforgató undormány: felszólítás gyilkolászásra, borzalmas rémtettek elkövetésére, őrjöngő vérfürdőkre”. Ezekkel azonosítják magukat a világ nemzetei? 

Az egykori The Daily Advertiser napilap szerint, amikor 1745-ben először felhangzott a britek himnusza, azt a közönség szűnni nem akaró vastapssal és felharsanó hurrá-kiáltásokkal fogadta. Az Economist cikkírója szerint a brit himnusz még nem is számít a nemzetek repertoárjában különösen vérgőzösnek, de azért itt is előkerül, hogy különböző, válogatott módszerekkel el kell pusztítani az ellenséget, meg kell hiúsítani a cselszövést. 

Civilizált emberek vagy vadállatok

A nemzeti himnuszok zömében a XIX. században keletkeztek, amikor a népek önmagára ébredése volt divatban. De a XXI. századi ember merőben más – szögezte le a cikkíró, aki fel is tette a kérdést: miért kell egy meghaladott kor jelképeit használni magunkra? Miért nem a haza szépségéről, az ott lakó emberek kedvességéről, vendégszeretetéről szól a nemzeti dal? A szerző megérti, hogy nem az emberi egyenlőség eszméje viszi a prímet, a különbözőségeket sem dicsőítik ezek az énekek, de miért nem tudnak jobb képet sugározni a nemzetről? 

Mintha állandó küzdelemből és véres csatákból állt volna a múlt. Mert bizonyos himnuszokból úgy tűnik, mintha a földlakók nem civilizált emberi lények, hanem barlangjukból szabadult vadállatok lennének.

Ott van például a francia himnusz, amely válogatott bűntények sorozata. Szerepel benne a zsarnok, aki azért támad a hazára, hogy „bosszút álljon ifjon, s gyönge lányon”, miközben „vérben áztatja rút zászlaját”. A következő versszak a halál dicsőítéséről szól. A Marseillaise forradalmi indulónak született. De talán nem kéne modernizálni, a mai valós világhoz igazítani az ugyancsak borzalmas képeket? Himnuszukban miért nem büszkélkednek a franciák a kiváló konyhájukkal, Párizs megkapó szépségével vagy akár a TGV száguldásával? 

Meg lehet változtatni a nemzeti dalt

Miért nem követeli a nemek közti egyenlőség nevében Olaszország első női kormányfője, Giorgia Meloni, hogy változtassák meg a himnusz első sorát „Olaszok, fivérek és nővérek”-re, így példázva a két nem közötti teljes egyenlőséget

Ráadásul a miniszterelnök asszony az Olaszország Fivérei nevű, a himnusz első sorát idéző párt egyik vezetője. A szexizmusnak sincs helye a modern himnuszokban – szögezi le a brit újságíró, aki tisztában van vele, hogy még ilyen csekély változtatások is milyen hatalmas nacionalista hullámokkal találkoznának. Pedig hány példa van rá, hogy jelentősen megváltoztatták a nemzeti dalt. Az II. világháború után a feledés homályába utálták a német himnusz első sorát, amelyben megállapították, hogy Németország minden nemzet felett áll. Az orosz himnusz szövegét is már többször módosították. 

Szentségtörés vagy kötelező aktus

Legyünk azért őszinték: igen merész ötlet, hogy át kell írni az összes nacionalista, horrorisztikus jeleneteket tartalmazó himnuszt. De Nyugaton semmi sem szent. Hiszen a történelmet is addig lehet formálni, átszabni, átgyúrni, míg nekik tetsző darabot nem kapnak. Végképp eltörölni a múltat  – ez a valódi jelszó. Ma még szentségtörésnek hangzik az új himnuszok követelése, de holnapra – könnyen lehet – ez már megszokott lesz. Minden lehetséges területre beszivárognak, hogy ott fejtsék ki korántsem áldásos tevékenységüket. Holnapután fel is hangzanak a modern, a szép új világot éltető nemzeti dalok. De miért kell ezt ennyire elaprózni? Minek kell ide  kétszáz új himnusz, elég egy is az emberiségnek, amelyet majd egy központból irányítanak. Ha ez a dal felcsendül, akkor csaknem nyolc milliárdnyian fél térdre ereszkednek. Arra viszont senki sem emlékszik, hogy mit is jelképez ez a mozdulat. 

A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Videó

Hét ábrája

Social media

Partnereink

Kérdezz bátran!
Chat