Brüsszel szerint Magyarországot nem fenyegeti az ukrán gabonadömping, így pénz sem jár neki

Szerző: | 2023. március. 22. | Hazai

Ismét sikerült belerúgni Magyarországba: egy centet sem kapunk az ukrán gabona okozta károk enyhítésére.

Amikor az ukrán gabonakivitel tavaly a kikötői blokádok miatt gyakorlatilag leállt, és úgy tűnt, globális élelmiszerválság fenyeget, a szomszédos országok mindent megtettek, hogy alternatív útvonalakat biztosítsanak Kijevnek a szállításra. Magyarország is a végletekig felpörgette vasúti kapacitásait és tranzitforgalmát, a szolidaritási folyosókon keresztül aztán el is kezdett ömleni az ukrán gabona, ráadásul – az EU döntésének megfelelően – vámmentesen. Ez a lépés azonban azt eredményezte, hogy az olcsó, de bizonytalan eredetű és termelésében az EU-s szabályoknak nem megfelelő ukrán termények soha nem látott mennyiségben borították el a kontinenst, elsősorban éppen a szomszédos hat ország agrárpiacának okozva igen nagy károkat.

Az Ukrajnából az EU-ba irányuló gabonaimport 2021-ben még 287 ezer tonnát tett ki, ez a szám 2022-ben 2,849 millió tonnára nőtt.

A mennyiség jelentős része az európai kereskedőknél ragad, akik a vámmentes portékát aztán vagy helyben, vagy a gazdagabb országoknak értékesítik, uniós piacon kívül és belül egyaránt, mesterségesen csökkentve ezzel az érintett országok saját gabonája iránti keresletet.

Tarolnak az ukrán exportőrök – az EU-s tagállamok kárára

Így változik a szolidaritás teljes rémálommá: Ukrajna legyalulja az EU-s gabonapiacot, Brüsszel pedig nem tesz ez ellen semmit. Tavaly, amikor az orosz blokád miatt az ukrán gabona bent ragadt a kikötőkben, és az ENSZ globális élelmiszerválságot kiáltott, valóban tragikusan festett a helyzet.

Brüsszel vállat vont

A helyzet annyira eldurvult, hogy a szolidaritási folyosókat biztosító országok – amelyekben zömében bent ragadt az ukrán gabona, jelentős csapást mérve saját piacukra –, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária miniszterei sürgős segítséget kértek a januári brüsszeli agrártanácson a területért felelős uniós biztostól, Janusz Wojciechowskitől. Brüsszelben aztán hamar kiderült, hogy az Európai Bizottság igen sajátos módon kezelné a problémát. Wojciechowski a miniszterek panaszára reagálva úgy fogalmazott: az ukrán gabona beáramlását nincs szándékukban limitálni. Ezért inkább megnyitnák a mezőgazdasági válságkeretet, és abból juttatnának az agrárpiacukat egyben tartani igyekvő országoknak.

Brüsszel semmit nem tesz, Magyarország cselekszik

A brüsszeli álcselekvéseket megunva Magyarország maga kezdi el ellenőrizni az uniós minőségi és biztonsági szabályok betartását az ukrán gabona piacromboló hatásai miatt.

A héten erre is sor került, Magyarország számára a már-már szokásosnak mondható végeredménnyel. Az Európai Bizottság aktiválta a válságalapot, és abból 56 millió eurót különített el a bajba jutott országok megsegítésére. Az uniós biztos megítélése szerint azonban ezt az összeget csupán három országnak, Bulgáriának, Lengyelországnak és Romániának utalják ki, miután a saját termelésük és az ukrajnai import meghaladta a háború előtti ötéves átlagot, így a bizottság bizonyítottnak vette, hogy összefüggés van az ukrán kereskedelem és az országok saját gabonapiacának problémái között.

Ugyanez a piactorzító hatás ugyanakkor Wojciechowski szerint nem jelentkezik Szlovákia, Csehország és Magyarország esetében, így ezek az országok egy fillért sem kapnak a válságalapból.

Fotó: MTI/EPA/Török védelmi minisztérium
A cikk eredetileg a makronom, mandiner.hu oldalon jelent meg.

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn