Bár hivatalosan nem is képezte a március 23-i EU-csúcs programjának részét, Brüsszelben a főszerep az Európai Bizottság és a német kormány közötti háborúé volt, amely a belső égésű motorok 2035-ös betiltása miatt robbant ki.
Német támadás
Az elvi megegyezés már tavaly novemberben született arról, hogy az Európai Unió 2035-től csak elektromos járműveket enged a piacra, és betiltja a hagyományos autóipar remekeinek értékesítését. Berlin azóta minden létező szinten lobbizott, hogy azok a járművek, amelyek e-üzemanyagot használnak majd, képezzenek kivételt a tiltás alól. Miután folyamatosan falakba ütközött, a Scholz-kabinet március közepén keményen az asztalra csapott, és gyakorlatilag blokkolta a legfontosabb szavazást, amelyet már csak a végső törvényi megfogalmazás követett volna. Berlin azóta nem játszik diplomáciai bújócskát: ragaszkodik hozzá, hogy a szintetikus üzemanyagot használó belső égésűeket az EU egyenértékűnek tekintse az elektromos járművekkel.
A harcias német kancellár mellé erős szövetségesként betársult az olasz miniszterelnök is, aki a lehető legegyszerűbben közölte, mi is az alapvető problémájuk a tervezett átállással. Giorgia Meloni szerint haladéktalanul újra kell gondolni a belső égésű motorok betiltását, mivel azzal az EU saját felső kategóriás, verhetetlen iparágát végezné ki. „Ha ragaszkodunk az olyan technológiákhoz, amelyek területén az EU-n kívüli országok sokkal előrébb tartanak, az a versenyképességünket ássa alá” – mondta, utalva arra az egyszerű tényre, hogy a globális elektromos járműpiacon Kína abszolút egyeduralkodói pozícióban van.
2035: a csend éve
Brüsszel döntött: 2035-től az EU valóban betiltja a belsőégésű motoros autók és kisteherautók értékesítését. Nincs kibúvó, nincs e-üzemanyagos kivétel, csak és kizárólag elektromos járművek. A betonfalba azért beépítettek egy kiskaput is, hátha menekülőre kell fogni.
Konszenzus vagy zsarolás?
Az előadás ezen a ponton függönyt kapott, az EU-csúcs előtt pedig mindenki azon sakkozott, le tud-e tenni az asztalra olyan javaslatot az Európai Bizottság, amelyet Scholz is elfogadhatónak tart. A csütörtöki EU-csúcsra készülve Scholz reményeit Roberta Metsola próbálta porrá zúzni. Az Európai Parlament elnöke kijelentette: senki nem teheti meg, hogy egy kvázi lezárt és elfogadott megállapodást újra megnyisson, és beleírogasson, ahogyan neki tetszik, ez ugyanis az egész EU-s jogalkotási folyamat hitelességét ásná alá.
Maga Scholz gyakorlatilag ultimátumot intézett a bizottsághoz, hogy az legkésőbb őszre állítson össze egy Németország számára is elfogadható javaslatot. Az állóháború tehát folytatódik, rendkívül kínos helyzetbe hozva az Európai Bizottságot és a jogalkotókat. Berlin zsarolása – ha nem is példa nélküli – mindenképpen szokatlan egy jogalkotási folyamat utolsó pillanatos megakasztásával. A történtek egyben nagyon komolyan világították meg az EU és a tagállamok érdekei közötti törésvonalakat: a megegyezés tehát nem csak azért lett kiemelten fontos, mert Németország egy törvényt éppen az elfogadása előtt fúrt meg, de azért is, mert blokkolása precedenst teremthet más, saját érdekei miatt aggódó országok számára is – nem utolsósorban pedig az EU egész klímaprogramját veszélybe sodorhatja.
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.