Pert vesztett a Kreml Ukrajnával szemben, a kérdés az, hogyan fogják bevasalni rajta a büntetést.
A Krím 2014-es annektálása óta Ukrajna perek tucatjait indította Oroszország ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon, zömében azért, hogy a területtel együtt lefoglalt és oroszosított ukrán vagyoneszközökért kártérítést kapjon Moszkvától.
Az ukrán állami energiacég, a Naftogaz is megindította saját eljárását, a Kreml fennhatósága alá került földgáz- és kőolajvagyon pénzbeli ellentételezése ügyében. A napokban a per véget ért, mégpedig ukrán győzelemmel: a bíróság 5 milliárd dollár kártérítés megfizetésére ítélte Moszkvát.
A legfogósabb kérdés természetesen az, hogy Ukrajna hogyan fogja kicsikarni Oroszországtól a neki megítélt összeget, mert annak, hogy Moszkva készséggel átutalja Kijevnek a pénzt, elég kicsi a valószínűsége. A Kreml nyilván megpróbál még jogi ellenlépéseket tenni, amivel húzhatja az időt, de az eszközei ezen a téren erősen korlátozottak.
És éppen itt jön a csapda.
Amennyiben Moszkva nem fizet, Ukrajna végrehajtást fog kérni. Ebben az esetben a nemzetközi jog értelmében zárolhatnák az összeget az orosz állami vagyon külföldi számláin, hogy Kijev abból kapja meg a neki ítélt pénzt. Csakhogy az orosz jegybank pénzének külföldi részeit már zárolták egyszer a szankciók miatt, a vagyonzárolást pedig a lehető legszigorúbb szabályok kötik.
Az a rendkívül furcsa helyzet alakult ki, hogy Ukrajna (elég hosszú ideig) éppen azért nem fog a pénzéhez hozzájutni, mert Oroszországot egyszer már büntették a jegybanki összegek befagyasztásával. Ez a lépés bizonyos fokú védettséget ad Moszkvának, ugyanis a szankciós vagyonzár durván behatárolja és korlátozza az összeg felhasználhatóságát. Ukrajna természetesen meg fog próbálkozni azzal, hogy ilyen módon kapja meg a pénzét, de ezzel akkora és olyan hosszú nemzetközi jogi procedúrát fog generálni, amire még nem volt példa.
Új ötlet: raboljuk ki Oroszországot!
Az Európai Bizottság továbbra sem tett le arról, hogy elkobozza a külföldön zárolt orosz állami és magánvagyonokat.
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó: 123RF