Egy új, kétpárti törvényjavaslat szerint szigorúan tilos lesz a földfelvásárlás az USA-ban azoknak, akik Kínával, Oroszországgal, Észak-Koreával vagy Iránnal állnak kapcsolatban.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
A Project Syndicate számolt be arról, hogy még márciusban az Egyesült Államok szenátorainak egy csoportja elfogadott egy kétpárti törvényjavaslatot, amelyet igyekeztek az amerikai mezőgazdasági földterületek védelmével elfedni.
Ez lényegében megtiltaná az amerikai termőföldek vásárlását mindenkinek, aki valamely „külföldi ellenféllel” áll kapcsolatban. Az Egyesült Államok számára, ahogy a javaslat fogalmaz,
„külföldi ellenfélnek” négy ország minősül: Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán.
Ennek ellenére a valódi célpont Kína, hiszen fokozott félelem uralkodik az Egyesült Államokban a kínai kémkedéstől. Ezt két dolog is alátámasztja: egyrészt a februárban az amerikai felségvizek felett lelőtt kínai légballon esete, másrészt az, hogy az utóbbi időszakban
az amerikai katonai bázisok közelében több olyan entitás vásárolt jelentős méretű földeket, amelyek kapcsolatban állnak a kínai kormánnyal.
Igaz, hivatalosan a törvényjavaslat célja az Egyesült Államok élelmiszer-ellátásának védelme, illetve annak biztosítása, hogy a mezőgazdasági földterületek megfizethetők maradjanak az amerikai farmerek számára. Ez a kettő össze is kapcsolódik az érvelésben, hiszen a hazai gazdálkodás védelmével így szeretnék fokozni az élelmiszer-biztonságot. De a valóságban ezek a célok nem érhetők el ezzel a törvényjavaslattal.
Az önmagában érthető, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke, hogy korlátozzák a stratégiai és polgári létesítmények közvetlen közelében lévő földek külföldi tulajdonjogát, de a törvény ezen túlmutat : tiltást vezetne be a mezőgazdasági földterületek birtoklása tekintetében azokkal szemben, akik a négy meghatározott országgal kapcsolatban állnak, kivéve az Egyesült Államok állampolgárait és állandó lakosait.
Több amerikai törvényhozó amiatt aggódik, hogy a törvényjavaslat elfogadása gondokat okozna az Egyesült Államok élelmiszer-ellátásában, hiszen könnyen előfordulhat, hogy azok nem hajlandók eladni a földjeiken termelt, termesztett javakat az amerikai fogyasztóknak. A számok szerint viszont ezek megalapozatlan aggodalmak.
Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) jelentése szerint ugyanis az Egyesült Államok mezőgazdasági területeinek csupán 3,1 százaléka volt külföldi tulajdonban. Ennek pedig mindössze 29 százaléka volt termőföld, ami azt is jelenti egyben, hogy az Egyesült Államok termőterületének csak a 0,9 százalékát birtokolják külföldiek.
Másfelől, ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy az Egyesült Államok mezőgazdasági területeinek legnagyobb külföldi birtokosa Kanada, amely nem minősül ellenséges külföldi hatalomnak. A minisztérium szerint kanadaiak birtokolják az Egyesült Államok összes termőterületének 10 százalékát, azaz közel 4,3 millió hektárt. A kanadaiakat az olasz vállalatok követik, amelyek az Egyesült Államok teljes termőterületének 4 százalékát birtokolják, ami közel 1,7 millió hektár. Ha pedig a négy ellenséges államnak minősített országot vesszük, akkor azt kapjuk, hogy Kína a teljes termőterület 0,08 százalékát birtokolja (34,425 hektár), Irán és Oroszország együttesen kevesebb mint 1250 hektárt, Észak-Korea pedig egyetlen termőterületnek sem birtokosa. (Pontosabban nem maguk az országok, hanem azok vállalatai, magánszemélyei.)
Igaz, mindezeket figyelembe véve felhozható a törvényjavaslat melletti érvként, hogy ez az elképzelés egy jövőbeni probléma megelőzésére törekszik, hiszen ha nem ellenőrzik, akkor a kínai földtulajdon biztosan növekedni fog. Ennek ellenére a legjobb mód az lenne az Egyesült Államok élelmiszer-ellátásának integritásának megvédésére, ha szabályoznák az egyes élelmiszerek elosztását. Például az adott szövetségi kormány előírhatná, hogy az amerikai termékek egy bizonyos részét amerikaiaknak kell eladni. Ha továbbmegyünk, akár azt is megkövetelhetné, hogy a külföldi jogalanyok tulajdonában lévő termőföldet csak és kizárólag élelmiszer-termesztésre használják fel. Ehhez hasonló szabályozások a meglévő szakpolitikai keretek közé esnének, mivel a kormány már most is nyomon követi a mezőgazdasági földek tulajdonjogát, és gazdasági ösztönzőket biztosít a termelés ösztönzésére. A törvényjavaslat jelenlegi változata azonban nem tartalmaz elosztást szabályozó rendelkezéseket.
Igaz, hogy jól eladható, hogy a külföldi tulajdon korlátozásával megfizethetőbbé teszik a mezőgazdasági területeket az amerikaiak számára, de a valóságban ez bonyolultabb kérdés. A Mezőgazdasági Minisztérium ugyanis a 2021-es jelentésében megállapította, hogy a külföldi tulajdonnak nincs hatása a termőföldek árára. Ez nem is lehet meglepő, hiszen – mint fentebb láttuk – külföldi entitások csupán az Egyesült Államok mezőgazdasági területének töredékét birtokolják.
Valójában a külföldi tulajdon növekedése nettó pozitív gazdasági hatást gyakorolhat az amerikai gazdákra. Hiszen a földvásárlások pénzátutaláshoz vezetnek a külföldi befektetőktől az amerikai földtulajdonosokhoz. A külföldi földtulajdonosoknak állami és önkormányzati adókat is kell fizetniük, amelyeket a döntéshozók befektethetnek a helyi közösségekbe.
Például Texasban, ahol nincs állami jövedelemadó, a helyi ingatlanadók az adóbevételek több mint a felét teszik ki. Texas azonban határozottan támogatja a kínai földtulajdon nemzeti tilalmát, és jelenleg is egy hasonló törvénytervezetet vitatnak meg, amelyet Greg Abbott kormányzó támogat. Ha a jogalkotók valóban segíteni akarnának az amerikai farmereken, akkor a külföldi tulajdonú ingatlanok után adót vetnének ki, és biztosítanák, hogy a bevételeket a mezőgazdaság ösztönzésére fordítsák.
Az adatokból kiindulva tehát az látszik, hogy a javasolt jogszabály valószínűleg nem javítja az Egyesült Államok élelmezési biztonságát vagy az amerikai farmerek jólétét. Vannak jobb, hatékonyabb módszerek e célok elérésére, amelyekről nem esik szó. A szenátorok törvénytervezetének elsődleges célja tehát színtisztán politikai. A mögötte állók számára a javasolt tilalom az olcsó módja annak, hogy hasznot húzzanak az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálásból.
Borítókép: 123rf
