Ukrajnában a turizmus bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulása 1,5 és 2 százalék között mozog, nem éri el a nemzetközi átlagot (amely a pandémia előtt több mint 10, 2021-ben 6,1 százalék volt). Ennek ellenére az ország vezetése az utóbbi években elkezdte felismeri a turizmusban rejlő lehetőségeket, így a költségvetést is úgy alakította, hogy jelentős összeget különített el az idegenforgalom fejlesztésére. Ám a vis maior helyzet – 2022 februárjában kirobbant orosz–ukrán háború – keresztülhúzta a számításokat.

Az ukrán Állami Idegenforgalmi Fejlesztési Ügynökség (Державне агентство розвитку туризму) 2022-es jelentése alapján a háború Ukrajna fő turisztikai célpontjait – érthető módon – erősen megviselte. Nem meglepő, hiszen a szomszédos országok idegenforgalma is „megszenvedi” az orosz–ukrán háború következményét. Elsőre azonban igen furcsa, hogy 

mégsem olyan súlyos a visszaesés a beszolgáltatott idegenforgalmi adó tekintetében, mint ahogyan azt a szakértők gondolták. 

Helyzetkép az idegenforgalmi adóból származó bevételről 

A turisztikai vállalkozások egy része bezárt, de az ukrán állami kincstárat mégis táplálja az idegenforgalmi adó. Hogyan lehetséges ez? Egyrészt számolni kell azzal, hogy Ukrajna statisztikai adatbázisa gyakran pontatlan, sok esetben hiányos, viszont az adatok alapján megállapítható, hogy a turisztikai ágazat 2022-ben összességében csak 24 százalékkal kevesebb adóval járult hozzá az állami költségvetéshez, mint az előző év azonos időszakában. Ehhez képest a pandémia közepén, 2020-ban közel 60-70 százalékos visszaesésről számoltak be 2019-hez viszonyítva – igaz, a világ számos pontján hasonló mértékű zuhanást okozott a határok járvány miatti, de facto lezárása. Jelenleg az ágazatban tevékenykedő turisztikai vállalkozások száma 24,5, a magánvállalkozóké pedig 13,5 százalékkal csökkent.

A háború elől menekülők számára ideiglenes szállást biztosító kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyek 39 százalékkal több adót szolgáltattak be a 2022-es évben. Ami az utazási irodákat illeti, 41 százalékkal több pénzt áramoltattak az állami költségvetésbe 2021-hez képest. Az elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a statisztikai adatokat a január és a február húzta fel igazán, mivel az ukránok előre lefoglalták a belföldi és külföldi utazásaikat.

A háború idején sem szorul háttérbe a rekreáció

„Ukrajna területének egy része vagy megszállt, vagy aktív harci övezet, emiatt ezeken a helyeken lehetetlen bármilyen turisztikai tevékenység folytatása” – hívja fel a figyelmet a  jelenlegi tendenciára Mariana Oleskiv, az Állami Turizmusfejlesztési Ügynökség elnöke.

Ugyanakkor az ország nyugati és középső régióiban többnyire olyanok élnek, akik a háború miatt elmenekültek az otthonukból. „Ezeken a területeken részben újraindították a munkájukat a belföldi turizmusra szakosodott utazásszervezők.” – tette hozzá. 

Mivek több mint egy éve tart a háború. 

„Az ukránok apránként kezdték megengedni maguknak a rövid utazásokat az országon belül  az egészségük és a lelki nyugalmuk megőrzése érdekében„

– számolt be az Állami Turizmusfejlesztési Ügynökség elnöke.

Az ábra szemlélteti, hogy Ukrajna nyugati megyéiben (Ivano-Frankivszk régióban, Lviv régióban és Kárpátalján), illetve a Kijevi régió szomszédságában, a Cserkászi megyében megnövekedett az idegenforgalom. A jelenség azzal magyarázható, hogy a nyugati területek biztonságfaktora erősödött az ukránok körében. E tekintetben Kárpátalja a „béke szigete” jelzőt megszerezve a legbiztonságosabb megyének számít, mivel nem voltak harci események a területén. Ennek ellenére az Ivano-Frankivszki régiót többen választották ideiglenes tartózkodási helyként az ukránok, leginkább a nagyobb városok és a teljes „szláv” nyelvet beszélő környezet miatt. 

Bár – hozzá kell tenni – nem klasszikus idegenforgalomról beszélhetünk, mivel a kényszer szülte a belföldi helyváltoztatást, ám egy biztos, Kárpátalja területén nagyon sok a lefoglalt kereskedelmi szálláshely, gyógyüdülő, rekreációs központ, falusi vendéglátóhely és panzió. A háború elől menekülő ukrán belföldiek azon rétege, amely megteheti, jelenleg ezekben a komplexumokban éli a mindennapjait. Ez pedig jórészt magyarázhatja a nagyobb turizmusból származó adóbevételt.

1. ábra

Forrás: Állami Fejlesztési Idegenforgalmi Ügynökség

Egy korábbi kutatásomban, a Kárpátaljára érkező ukrán belföldiek körében készített kérdőíves felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy a megye a belföldi ukránok körében több mint 40 százalékban ismeretlen térségnek számít, viszont a természeti és kulturális erőforrásaival meg vannak elégedve, mivel Ukrajnában ez a terület egyedülálló e tekintetben. 

Bár háború zajlik az országban, Kárpátaljának most  érdemes kihasználnia azt, hogy e fura helyzetben, az említett “béke szigete” jelenség miatt jelentősen megnőtt e belföldi, turisztikai jellegű vonzereje.  

A külföldiek beutazása sem nullázódott le Ukrajnában

A VisitUkraine.today cikkében arról számol be, hogy az utóbbi időben a háború ellenére rohamosan nőtt az Ukrajnába érkező külföldiek száma. Ennek okán Andrij Demcsenkót, az Ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivőjét kérdezték arról, hogy 2022 eleje óta hány külföldi látogatott el Ukrajnába, és mi készteti őket arra, hogy háborús körülmények ellenére az országba lépjenek. 

2022. január–februárban 825 ezer külföldi érkezett Ukrajnába az állami határszolgálat adatai szerint. A következő két hónapban 280 ezer,  május–augusztus folyamán pedig 710 ezer. Magyarország, Románia, Lengyelország és Moldova állampolgárai voltak túlsúlyban, mindegyik országból több mint 100 ezren lépték át az ukrán határt. Valamivel kevesebben érkeztek az Egyesült Államokból, Fehéroroszországból, Törökországból, Litvániából, Nagy-Britanniából, Németországból, Szlovákiából és Csehországból. A fő célpont sok esetben a főváros volt.

Andrij Demcsenkó szerint ami a külföldiek Ukrajnába utazásának célját illeti elmondható, hogy a legtöbb külföldi magánjellegű látogatás vagy segítségnyújtás miatt érkezik az országba.

Megállapítható tehát, hogy a külföldiek pihenési indíttatású látogatása – érthető módon – elmaradt, és kérdéses, hogy mikor tér vissza Ukrajna turizmusa a 2014-es év előtti (az orosz–ukrán konfliktus kezdete előtti) idegenforgalmi teljesítményéhez.

A jövő kérdése 

Az orosz–ukrán háború végét sok szakértő, geopolitikus próbálta már megtippelni, de senki sem tudhatja biztosra, hogy mikor ér véget. 

Miután véget ér a fegyveres konfliktus, az ország biztonságfaktora még hosszú ideig alacsony marad a külföldiek szemszögéből nézve. Viszont a háború kitörése óta egyre több figyelmet kap az ország, és érdeklődnek az ukrán kultúra iránt. A háború kezdetétől számítva 1,3 millióan kezdték el a szolidaritás jeleként az ukrán nyelvet tanulni. Különösen az olyan országokban, amelyek földrajzilag távol esnek a háborútól, túlnyomó többségben  Argentínában, Japánban és Vietnamban. Emellett magas a nyelvtanulók aránya Németországban,Lengyelországban és Csehországban.

 A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) is segíteni szeretné az országot a turizmusa újraélesztésében.

„Az UNWTO támogatja Ukrajnát, és hisz abban, hogy az ország hamarosan a világ vezető turisztikai célpontjává válik!” –  mondta Zurab Pololikashvili, a szervezet főtitkára a ITB Berlin nemzetközi turisztikai kiállításon az ukrán standnál.

Ukrajna idegenforgalma a háború után optimista várakozásokkal nézhet szembe. Első körben természetesen sajnos a katasztrófaturizmus jellegű utazások lehetnek előnyben. És kérdés az is, hogy egy várható békekötést követően mikor, milyen mértékben térnek vissza a turisták a tengerparti üdülőhelyekre, főbb turisztikai központra. Reális kilátással a jövőre nézve, a külföldi látogatók tekintetében, Ukrajna nyugati desztinációi rendelkeznek, kiemelve Kárpátalját.

A cikk eredetileg megjelent a makronom.mandiner.hu oldalon