Szerbia ez év első három hónapjában 16,7 milliárd eurós külföldi áruforgalmat valósított meg, ami 6,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában volt – közölte a szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statistiku).
Az adatok szerint az ország 7,3 milliárd euró értékben exportált, 15,8 százalékkal többet, mint 2022 első időszakában. Az import értéke pedig 9,4 milliárd euró volt, ez 0,7 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának kivitelét. Vagyis csökkent a deficit, mégpedig 30,7 százalékkal, az év első negyedében ugyanis 2,1 milliárd eurót tett ki.
Mint ahogyan arról a statisztikai hivatal beszámolt, az árubehozatal exporttal való fedezettsége 77,6 százalékos, ez is meghaladta az előző év azonos időszakában mért fedezettségi adatokat, akkor ugyanis 67,5 százalékban fedezte a kivitel az árubehozatalt. A külkereskedelmi forgalom legnagyobb százalékát Szerbia azokkal az országokkal valósította meg, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezik, így az Európai Unió tagállamai adják a teljes árucsere-forgalom 59,3 százalékát.
Szerbia legnagyobb arányú kivitelét Németország irányába jegyzik, mégpedig a hivatalos adatok szerint 1,06 milliárd euró értékben exportál ebbe az országba, és a legnagyobb importját is ezzel az országgal valósítja meg, mégpedig január és március között 1,17 milliárd euró értékben. Bár az EU számít Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnerének, érdekes, hogy a rangsorban a második helyen Kína áll, innen 1,04 milliárd euró értékben szállított be árut. Oroszország a harmadik, onnan 0,73 milliárd euró értékben érkezett áru.
Olaszországba Szerbia 0,46 milliárd euró értékben exportált, és 0,63 milliárd euró értékben importált.
Magyarország áll a rangsor negyedik helyén, legalábbis ami a kiszállítást illeti, ugyanis Szerbia 0,43 milliárd euró értékben szállított árut Magyarországra.
Szerbia második legjelentősebb partnerének a CEFTA-országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, illetve Montenegró (Koszovó esetében nincsenek kimutatások) számítanak, amelyekkel kereskedelmi többletet ért el ezúttal is. Ez a többlet elsősorban a villamos energia, a gabona és gabonatermékek, vas és acél, elektromos gépek és készülékek, valamint italok szállításából származik. Szerbia exportja a CEFTA-országokba az idei év első három hónapjában meghaladta az egymilliárd eurót, az import pedig 439,4 millió eurót tett ki, így a többlet 609 millió eurót tesz ki, az import exporttal való fedezete pedig 238,6 százalékos, áll a szerbiai statisztikai hivatal jelentésében.
Ez a három hónapos jelentés az országot régiókra bontva is elemezte a külkereskedelmet. E szerint az export 32,6 százaléka Vajdaságból származik. Ezt követi a belgrádi régió, ahonnan a kiszállított árú 23,8 százaléka valósul meg, a Sumadija, vagyis a nyugat-szerbiai régió az export 20,4 százalékáért felelt, míg a dél- és kelet-szerbiai régió pedig a 20 százalékért. Az export mintegy 3,2 százalékát területileg nem sorolták be sehova.
Az ország importjának 41,7 százaléka a belgrádi régióban valósul meg, majd 35,3 százaléka a Vajdaság területén, 12,5 százaléka Nyugat-Szerbiában, míg Dél- és Kelet-Szerbiában pedig 8,2 százaléka. Az import mintegy 2,4 százaléka esetében nem tudni, hogy az ország mely részére érkezik az áru.
Szerbia mindemellett megállapodási írt alá Kínával április közepén, aminek köszönhetően megkezdődtek azok a tárgyalások, amelyeknek célja a két ország közötti szabadkereskedelem megvalósítása.
Kedvezően alakult a külkereskedelmi egyenleg januárban is
A szerb vérengzés rávilágít: túl sok fegyver van a polgároknál
