Első lépésben államosítja, majd elárverezi az orosz vagyontárgyakat az ukrán vezetés.
A háború kezdete óta folyik az ötletelés, miképpen lehetne a szankciók által befagyasztott orosz állami és magánvagyonokat elkobozni, és a befolyó összegeket Ukrajnának utalni. Az jegybanki vagyon esetében reménytelennek tűnik a helyzet: a nemzetközi jog precízen és szigorúan védi a szankciók által befagyasztott összegek védelmét, amely éppen azon alapul, hogy a pénzt vissza kell szolgáltatni, amennyiben a szankciók mögött álló követelések teljesülnek.
Az oligarchák zárolt vagyonának esetében léteznek kiskapuk, ám a folyamat rendkívül bonyolult és időigényes. Az orosz üzletemberek befagyasztott pénzéről ugyanis esetenként külön bírósági eljárásban, egyesével és minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy az elkobozandó eszköz, ingatlan vagy bármilyen vagyontárgy tulajdonosa és az orosz–ukrán háború között egyértelmű kapcsolat áll fenn. Ez még gyorsított eljárásokban is éveket venne igénybe, ráadásul a siker egyáltalán nem garantált.
Meredek gondolat: Brüsszel befektetné az orosz zárolt vagyont
Tavaly nyár óta rágja, forgatja szájában, se kiköpni, se lenyelni nem tudja Brüsszel a szankciós politika részeként zárolt orosz vagyon felhasználásának ötletét. Most éppen orosz rulettet játszana Moszkva pénzével.
Kijev a háború kitörése utáni szankciók keretében természetesen azonnal befagyasztotta a területén lévő orosz vállalati és Kreml-közeli magánvagyonokat, majd azonnal hozzá is látott az elkobzás feltételeinek kialakításához.
Ukrajnában egyes iparágakban az orosz vállalatok jelentős piaci részesedéssel bírtak. Kijev célja most az, hogy először bírósági procedúrák segítségével államosítsák az ilyen cégek vagyontárgyait, majd egy privatizációs eljárás során értékesítsék is azokat – mondta Rusztem Umerov, az ukrán állami vagyonkezelő alap vezetője.
A folyamat nem csak bonyolult, de lassú is. A lefoglalt vagyontárgyakat először bírósági döntéssel az ukrán állam tulajdonába utalják, amely aztán privatizációs árverésre bocsátja azokat, majd átadja a tulajdonjogot a vevőnek. A lassúságot jelzi, hogy idén mindössze legfeljebb 102 eszközt, elsősorban ingatlanokat és járműveket fognak értékesíteni, jellemzően valamikor az év vége felé. A késlekedés alapvetően a kormányzati szervek bürokratikus eljárásrendjének és természetesen annak köszönhető, hogy az einstandra kiszemelt orosz tulajdonosok minden jogi lehetőséget kihasználnak vagyonuk megtartása és a folyamat lassítása érdekében.
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó: MTI/EPA/ANP/Remko De Waal
