A Makronóm Intézet által elkészített májusi Gazdasági monitor szerint a globális ellátási láncok korábbi zavarai normalizálódnak, a nyomás egyre csökken.
Purczeld Eszter és Mihálovics Zoltán írása a Makronómon
A Makronóm Intézet elemzői a legfrissebb Gazdasági monitorban összevetették, hogy mit mutat az ellátási láncok stabilitását mérő három leginkább figyelt index – Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI), Supply Chain Stability Index (SCPI), Global Supply Chain Volatility Index (GEP). A vizsgálat során kiderült, hogy ez a három index egyöntetűen a csökkenő nyomás, valamint a stabilizálódó beszerzési folyamatok irányát jelzi.
A GSCPI szerint az ellátási láncok zavarai normalizálódnak
Az ellátási láncokra nehezedő nyomás szintje a GSCPI alapján a hosszú távú átlag alá bukott, a globális ellátási lánc korábbi zavarai pedig normalizálódnak. A GSCPI közelmúltbeli csökkenő trendjéhez leginkább az euróövezeti kedvező folyamatok járultak hozzá, hiszen jelentősen csökkentek a szállítási idők, valamint az euróövezeti beszerzési készletek. Másfelől az euróövezeti folyamatokon túl a korai szállítási idők kedvező alakulása is hozzájárult az ellátási láncokra nehezedő nyomás enyhüléséhez.
Az SCPI szerint a szállítási költségek mérséklődése érdemi hatással van a munkaerőpiacra
A feldolgozóipari munkaerőpiaci problémák enyhülése, valamint a szállítmányozási költségek csökkenése járult hozzá legnagyobb mértékben az index pontszámának csökkenéséhez. Előbbi esetében egyszerre érvényesülhet az, hogy a lassuló gazdasági folyamatok miatt néhány esetben egyre kevesebb munkaerőre van szükség a feldolgozóiparban, illetve az, hogy a betöltetlen álláshelyeket egyre nagyobb arányban sikerül betölteni.
A kínai gazdaság nyitása nem elhanyagolható
A globális ellátási lánc volatilitása 2020 júliusa óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, ehhez elsősorban a kínai gazdaság nyitása és a megrendelések növekedése járult hozzá.
A legfontosabb tényezők
Összességében elmondhatjuk tehát, hogy az ellátási láncok normalizálódását támogatja a szállítási folyamatok helyreállása, a kínálat bővülése és a korábban tapasztalt készletfelhalmozás visszaszorulása. A három meghatározó, globális ellátási láncok egészségességét vizsgáló index alapján a legfontosabb tényezők, amelyek hozzájárultak a normalizálódáshoz az a szállítási költségek és idő csökkenése, a munkaerőpiaci feszesség csökkenése, valamint a felhalmozás visszaszorulása. Mindezek azért is fontosak, mert az ellátási láncok normalizálódása az infláció lassulásához is érdemben hozzájárul. A normalizálódás kapcsán viszont érdemes megjegyezni a teljesség kedvéért azt is, hogy egyes termékkörök esetében ugyanakkor a vállalati visszajelzések még nem támasztják alá a tényleges helyreállást.
A Panama-csatorna, mint kockázat
Az ellátási láncok normalizálódását viszont némiképp beárnyékolhatja egy azonosított kockázat. Ez pedig a Panama-csatorna. Ugyanis a Panama-csatornában tapasztalható szokatlan szárazság a jövőben okozhat ellátásilánc-zavarokat a szállítási mutatók romlásán keresztül. Ezt a csatornát azért nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a globális tengeri kereskedelem mintegy 6 százaléka ezen keresztül bonyolódik le. A tavalyi évben például közel 15 ezer hajó 520 millió tonna rakománnyal haladt át a csatornán. A leggyakrabban ráadásul konténerhajók, LPG-t és LNG-t szállító tankerek haladnak át. A probléma az, hogy az elmúlt néhány hónap szokatlanul száraznak bizonyult, hisz a csapadékmennyiség az ország nagy részén jóval a normális alatt volt. Ez az időszak pedig azért fontos, mert ekkor kezdődik az esős évszak, és ekkor kezdődik a tószintek feltöltése az ország belső részein. Éppen ezért szállítási korlátozásokat vezettek be, amelyek következtében a csatornán áthaladó hajók merülése csökkent, ami azt jelenti, hogy kevesebb súlyt/kevesebb árut tudnak szállítani. Mindezek reális következménye lehet, hogy a csatorna hajózhatósága jelentősen csökkenhet, amely újfent torlódásokhoz vezethet, megnövelve a szállítási időket. A nehézség kezelésére új szállítási útvonalakat kereshetnek a szállítmányozók, ugyanakkor ezek jelentős többletköltségeket okozhatnak.
Borítókép: 123rf