Itthon egyre népszerűbb a vasút, így az átalakulás kulcsszereplője lehet, aminek élére akar állni a Siemens Mobility.

Az Index.hu interjút készített Ludvig Lászlóval, a 2018-ban elindult Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatójával, aki arról beszélt a portálnak, hogy hogyan valósítható meg Magyarországon a fenntartható közösségi közlekedés.

A vasút reneszánsza

Ahogy az Indexen is olvasható: 

„A Siemens Mobility a villamos motorvonatok mellett ma már akkumulátoros vagy hidrogén-üzemanyagcellás motorvonatokat is gyárt. A dízelvontatás ma már érthető okokból »kifutó termék«. A villamosítás nem mindenütt megoldás, mivel a villamos-felsővezeték elég drága mulatság, kisebb forgalmú pályákon nem térül meg. Ráadásul nem mindenhol lehet kiépíteni, mert az infrastruktúra vagy az építészeti előírások nem teszik lehetővé.”

A nem villamosított vonalon jöhet jól például egy akkumulátoros, hidrogénes jármű.

Ezért is nagy a valószínűsége, hogy a hidrogén lehet a jövő dízelje.

A probléma, hogy a hidrogénvonatok ára brutálisan magas. 

Ki kell építeni az infrastruktúrát

Ludvig László az Indexen arra is kitért, hogy szükség van megfelelő minőségű, sebességű pályákra, továbbá az utasok igényeit megfelelő szinten kielégítő pályaudvarokra, utasvárókra, P+R parkolókra és a vasutat vonzóbbá tevő, az utazási élményt fokozó szolgáltatásokra is. Hozzátette:

„Magyarországon is kezdetét vette egy nagy sebességű (legalább 230 km/h maximális sebességet lehetővé tevő) vasúthálózat koncepciójának előkészítése a V4-országok (Szlovákia, Lengyelország, Csehország) fővárosainak összekötésére – kiegészülve Béccsel –, és szó van egy Budapest–Kolozsvár nagy sebességű vonal megvalósításáról is.”

Versenyképes vasút

Az ügyvezető igazgató azt is megerősítette, hogy a vasút képes versenyezni a fapados járatokkal. A vasút a környezet kímélése szempontjából fenntartható, a kérdés inkább az, hogy más módozatoknál miként épül be az árakba a környezet terhelése. 

Egyes fapados légitársaságok járataihoz a kijutás körülményes, távol van a parkoló, adott esetben a szabad ég alatt kell sorban állni. Ennek kiváló alternatívája lehet, ha az adott város központjában található pályaudvarról néhány óra alatt, kényelmes körülmények között célba érhetünk.

Folyamatos innováció a siker titka

A Siemens csoport másfél évszázada van jelen nálunk, a sikerét egyértelműen annak tulajdoníthatjuk, hogy mind a mai napig prioritásként kezeli a kutatás-fejlesztést, valamint a folyamatos innovációt. Ezt bizonyítják a K+F-ráfordítások magas értékei és a bejegyzett szabadalmak száma. Cégkultúrájukba ivódott a gyártáson és az exportáláson túl, hogy lokálisan hozzáadott értéket teremtsenek (helyi gyárak, fejlesztő irodák stb.)

A Főváros sem szégyenkezhet

Budapesten jelenleg három csúcstechnológiás projekt is zajlik, amelyeket érdemes kiemelni. Ezeket az Index is sorra vette:

„Autonóm közlekedési rendszerekkel foglalkoznak, ami alatt a vezető nélkül közlekedő járművek részrendszereit vagy a járművezetőt támogató megoldásokat kell érteni. Ilyen aktuális projektjük az Odometria, vagyis egy objektumfelismerésen alapú digitális helyzetmeghatározó szisztéma. Nemrég egy budapesti villamoson teszteltek ADAS-vezetést támogató rendszert, amiről tavaly a BKV-val közösen a sajtóban is beszámoltak.

Szintén a budapesti mérnökök munkáját dicséri a DS3 (Distributive Smart Safe System), amely egy felhőalapú digitális biztosítóberendezés. Ebben az újdonságot egyrészt az jelenti, hogy ahelyett, hogy a biztosítóberendezéseket a pálya mellett, az állomásokon, vagyis több helyen szétszórva helyeznék el, a felhőben, koncentráltan kapnak helyet, így a változások könnyebben kezelhetők, az esetleges javítások hatékonyabban hajthatók végre. Másrészt a kommunikáció is digitális, vagyis sokkal kevesebb kábelre van szükség, tehát költséghatékonyabb.

Részt vettek az ICE4 nagy sebességű német motorvonatok járművezérlő rendszerének fejlesztésében, és jelenleg hasonló munkát végeznek a motorvonatok, mozdonyok kapcsán is.”

A németek is otthon érzik magukat

A cég abszolút otthon érezheti magát Magyarországon. Ludvig László ezzel kapcsolatban megjegyezte:

„A magyar–német kapcsolatokat tekintve vegyük példának a közlekedést. A magyar pályákon Taurus és Vectron mozdonyok üzemelnek, Budapesten kiválóan teljesítenek a Combino villamosok, sokan használunk német autókat, valamint számos településen közlekednek Mercedes–Benz buszok.” 

A Siemens csoport még 2013-ban kötött stratégiai partnerségi megállapodást a kormánnyal. Ehhez az ügyvezető hozzátette:

„A magyar közlekedés fejlődése óriási lehetőségek kapujában áll, ezen belül a vasúti szegmens dinamikusan növekszik, tehát van bőven tennivaló. A Siemens Mobility a jövőben is arra törekszik, hogy elkötelezetten támogassa az itthoni közlekedés ügyét, szorosan együttműködve hazai partnereivel.” 

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.