Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása a Makronómon.

Először a Daily Telegraph írt arról, hogy a 2024-es brit általános választások fő esélyese, a brit Munkáspárt kiterjesztené a választójogot a mintegy 3,4 millió uniós polgárra, valamint a 16-17 évesekre. A Labour vezetője és leendő miniszterelnök-jelöltje, Keir Starmer ezeket a híreket azzal erősítette meg, hogy pártja erősen fontolóra vette a fenti lehetőségeket, amennyiben megnyerik az általános választásokat.

Szerinte egyelőre nincs konkrét elköteleződés a kérdésben, ugyanis még csak vizsgálják az uniós polgárok szavazásának lehetőségét. A fő érv ezen voksok mellett, hogy ha valaki már 10, 20, esetleg 30 éve Nagy-Britanniában él, akkor érdemben hozzájárul a brit gazdasághoz, illetve a befizetésekhez, ergo a brit közösség részét képezi.

Szavazhassanak az uniós polgárok is

Ami az uniós polgárokat illeti, a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az Egyesült Királyságban állandó lakhellyel rendelkező, valamint már letelepedett státuszt szerzett uniós polgárok eddig is szavazhattak – igaz, csupán a skót és a walesi parlament választásain, valamint a helyhatósági voksolásokon.

A Labour célja ezzel nem egy kísérlet lenne a brexit visszafordítására. A Munkáspárt a brexitet tényként kezeli – legalábbis azóta mindenképpen, amióta az Európai Unióból való kilépésről szóló második népszavazás lehetőségét elkaszálták.

A szavazást kiterjesztenék a 16-17 évesekre is

A Labour a választójog kiterjesztését az uniós polgárokon túl vizsgálja a 16-17 évesekre is. Ugyanis ez a korcsoport jelenleg nem szavazhat az általános választásokon, hiszen Magyarországhoz hasonlóan a korhatár 18 év. A briteknél viszont a 16-17 évesek voksolhatnak bizonyos szavazásokon: Skóciában a helyi választásokon például már szavazhatnak 16 évesek is. 

Emellett a fő érvek közé tartozik, hogy a briteknél a 16 évesekre már nem vonatkozik a tankötelezettség, ezen túl fizethetnek jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást is. Valamint házasodhatnak, beléphetnek a seregbe vagy éppen vállalati igazgató is lehet valaki ennyi idősen. A választójog korhatárának leszállítása újra és újra előkerül az Egyesült Királyságban. Ez a korosztály már akkor is hangot adott elégedetlenségének, amikor nem szólhatott bele a brexitbe, hiszen nem szavazhatott. A brit közvélemény elsöprő többsége viszont amellett van, hogy csupán a 18. életévüket betöltötteknek legyen választójoga, mondván, hogy 16 évesen az embernek még nincs elegendő élettapasztalata, így nem is elég érett az országos politika gyakorlati befolyásolásához. Emellett több kutatás szerint általában a 18–24 éves korosztályból mennek el a legkevesebben szavazni.

A Labour nyilatkozataira, megnyilvánulásaira azért érdemes különösen figyelni, mert jelenleg a 2010 óta regnáló Konzervatív Párt súlyos válságban van, a mostani állás szerint szinte nincs is esély arra, hogy az ötéves ciklust követően jövőre behúzzák az általános választásokat a Munkáspárttal szemben. 

A toryk beesésében minden bizonnyal szerepet játszottak a hibás gazdaságpolitikai lépések, a nehezen csökkenő infláció, valamint a párton belüli vezetői válság – Boris Johnson botránya, Lis Truss 2022 júliusa és októbere közti rövid miniszterelnöksége, majd lemondása, végül Richi Sunak kormányalakítása. Jelenleg a Konzervatív Párt és a Munkáspárt támogatottsága között a Politico adataira alapozva óriási a különbség. A május végi mérés eredményeit szemlélteti az alábbi ábra.

A Politico május 21-i adatai szerint a Labour toronymagasan nyerné az általános választásokat, ami azért is érdekes, mert legutóbb 2007 és 2010 között volt példa arra, hogy munkáspárti miniszterelnöke (Gordon Brown) legyen az Egyesült Királyságnak. Igaz, a toryk azt, hogy ez a helyzet előállt, saját ballépéseiknek, illetve vezetőiknek köszönhetik (2017-ben és 2019-ben is 40 százalék felett nyerték az általános választásokat). 

Érdemes lesz tehát a jövőben figyelemmel kíséri az Egyesült Királyságban zajló eseményeket ezen a szemüvegen keresztül is.

Borítókép: 123rf