Felrobban-e a balkáni puskaporos hordó, és ha igen, kinek áll érdekében egy újabb fegyveres konfliktus Európában?

Több mint húsz, a KFOR-kötelékben szolgáló magyar katona sérült meg (közülük heten súlyosan) a május 29-én kirobbant észak-koszovói zavargásokban. A Szerbia és Koszovó közötti feszültség túlhevülése borítékolható volt, az a bizonyos szikra pedig régóta pattog a lőporos hordó körül. A kérdés az, hogy a meggyulladt kanócot a NATO el tudja-e oltani?

A harag napja

Bár Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, Szerbia azóta is provinciális területként tekint rá, és nem hajlandó elfogadni a zömében albánok, kisebb részben szerbek lakta terület szuverenitását. A verbális oda-vissza lövöldözések mindennaposak, azt azonban, hogy fizikai erőszakba torkolljon a perpatvar, a NATO a KFOR-erők folyamatos jelenlétével igyekszik megakadályozni. (A koszovói misszió egyben a Magyar Honvédség legnagyobb létszámú külföldi szerepvállalása, a NATO folyamatosan kiválóra értékeli a magyar teljesítményt a területen, sőt 2021-ben az egész KFOR parancsnokának egy magyar főtisztet, Kajári Ferenc vezérőrnagyot nevezték ki egy éves időtartamra.)

A mostani konfliktust egy első pillantásra banális helyközi polgármester-választás robbantotta ki. Még áprilisban egyszerre négy koszovói településen tartottak voksolást, miután az addigi vezetők lemondtak tisztségükről. A szerb lakosság döntő többsége bojkottálta az előrehozott választást, a részvételi arány így nevetségesen alacsony, mindössze 3,47 százalék volt. A voksolás azonban törvényes és eredményes volt, a szavazatok összesítése alapján pedig az érintett településeket albán politikusok vezetik tovább.

Az előrehozott önkormányzati választásokat még tavaly év végén írták ki, amikor az előző nagy koszovói-szerb konfliktus, a rendszámtábla-gate kitört. A pristinai hatóságok akkor elrendelték, hogy a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat le kell cseréni a koszovói járműveken, amennyiben pedig ezt a tulajdonosok nem teszik meg, akkor a hatóságok lefoglalják azokat. A rendelet elleni tiltakozásul az észak-koszovói önkormányzatok több szerb polgármestere lemondott, a koszovói rendőrség kötelékéből pedig tömegével léptek ki a szerb egyenruhások.

A koszovói szerbek az események alakulását teljesen illegitimnek tartják, mondván: képtelenség, hogy a zömében szerbek lakta településeken albán polgármesterek legyenek, ráadásul a szavazatok extrémen alacsony száma nem tekinthető törvényes felhatalmazás jogi alapjának. Amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok települések új elöljárói hétfőn először akartak bemenni munkahelyükre, a szerbek kordont vontak az önkormányzati épületek elé, és nem akarták beengedni őket. Követelésük egyértelmű:

a kormány nyilvánítsa semmisnek a választási eredményeket, és engedje, hogy a szerbek lakta területeknek szerb vezetői legyenek.

Meglepő fordulattal – miután Albin Kurti koszovói miniszterelnök elutasította a szerb követeléseket – az Egyesült Államok vezetésével a Nyugat hirtelen elítélte Koszovó magatartását, és azt, hogy a rendőrséget vezényelte ki a tüntetők ellen. Az USA azt is kiemelte, hogy a koszovói hatóságok a szövetséges nemzetek nyomatékos tanácsa ellenére alkalmaztak erőszakot, ezzel szükségtelenül az eszkaláció felé sodorva a helyzetet.

Törött csontok, égési sérülések

A koszovói rendőrség megjelenésével hamar elszabadultak az indulatok, olyannyira, hogy a KFOR-nak is be kellett avatkoznia, amely csak olaj volt a tűzre. A tiltakozás pillanatok alatt fordult zavargásba, a KFOR olasz és magyar katonái pedig abban a lehetetlen helyzetben találták magukat, hogy gyakorlatilag ők védték a kivezényelt rendőröket a feldühödött tömegtől. A végeredmény a tegnapi napon: huszonöt sérült, amelyből húsz magyar békefenntartó volt. A Magyar Honvédség repülőgépe – egészségügyi ellátásra átalakítva, fedélzetén orvoskatonákkal és Kajári Ferenc vezérőrnaggyal, a KFOR előző parancsnokával, jelenlegi vezérkar főnök helyettessel – az esti órákban elindult Koszovóba, hogy hazaszállítsák a sebesülteket.

Vučić szerb elnök közlése szerint a zavargásoknak legalább 50 szerb sérültje is van, közöttük egy kritikus állapotban, akit lőtt sebekkel szállítottak kórházba. A szerb hadsereg változatlanul teljes készenlétben áll, a védelmi miniszter közlése szerint ezúttal nem engedik, hogy bárki átlépje a vörös vonalat, a hadigépezet pedig azonnal mozgásba lendül, ha a diplomácia csődöt mondana.

Véletlen egybeesések

A mostani konfliktus alaposan keresztbe tesz azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a Nyugat az USA vezetésével tesz a Koszovó és Szerbia közötti feszültség enyhítésére. Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zakharova reagálásában a Nyugatot okolta a helyzet eszkalálódásáért, mondván, Washington évek óta támogatja a koszovói agressziót, a KFOR pedig egyáltalán nem a békefenntartó, hanem a felbujtó szerepét tölti be a térségben. Koszovó szuverenitását Oroszország sem ismeri el, és a leghatározottabban elítélte a hétfői zavargások „albán szervezőit”.

Miért lényeges az orosz kormány reakciója? Ha a Balkánon újabb fegyveres konfliktus kezdődik, az az egész ukrajnai háború menetét megváltoztathatja. A NATO európai szárnyának figyelme megoszlana, ha pedig a helyzet túlzottan eszkalálódna, az az USA döntésével (biztonsági okokra hivatkozva) akár az ukrajnai háború hirtelen lezárásához is vezethet – a balkáni stabilitás ugyanis kulcsfontosságú nem csak Magyarország, de egész Európa számára, márpedig két fegyveres konfliktusban senki nem akar részt venni, pláne úgy, hogy a NATO-nak a délszláv eseményekbe nincs választási opciója a beavatkozást illetően.

Sok elemző máris azon tanakodik, kinek áll érdekében a szerb–koszovói konfliktus kiélezése. Az első számú „gyanúsított” természetesen Oroszország, akinek kapóra jönne egy újabb balkáni tűztenger kialakulása, amely elvonná a mostanában egyébként is lankadó figyelmet az ukrajnai háborúról. Ugyanakkor felbukkantak olyan vélemények is, amelyek szerint a koszovói események mögött nem az orosz, hanem éppen az amerikai titkosszolgálat áll, mégpedig ugyanazzal a céllal: egy déli konfliktussal Washington arcvesztés nélkül tudná lezáratni a számára egyre terhesebb ukrajnai háborút, majd gyorsan „rendet téve” a Balkánon, végre teljes figyelmét Kínára összpontosíthatná.

Az összeesküvés-elméleteket kedvelők figyelmét egy másik dolog is felkeltette: a koszovói incidensek időben kísérteties módon esnek egybe az Afganisztán és Irán közötti, immár fegyveres összecsapásokba is torkolló konfliktus kipattanásával. Irán elég nyilvánvalóan pozicionálta szerepét az ukrajnai háborúban, az Ukrajna elleni támadásokban oroszlánszerep jutott az általa exportált harci drónoknak. Ezek legutóbb éppen Kijevet támadták nagy erőkkel, amelyre válaszul Zelenszkij egy 50 évre szóló, Irán elleni szankciós tervezetet nyújtott be az ukrán parlamentnek. Irán háborúba taszítása – szemben a koszovói helyzettel –éppen Ukrajnának jönne jól, és máris napvilágot láttak olyan egészen erős vélemények, amelyek szerint az USA afganisztáni káosz-kivonulása egyáltalán nem is volt olyan szervezetlen, az amerikai hadsereg pedig nem véletlenül hagyta ott azt a mintegy 7 milliárd dollár értékű fegyverzetet a táliboknak, hanem azért, hogy szükség esetén azok az amerikai érdekeknek megfelelően tudják használni azokat. Ennek megerősítésére több iráni elemző rámutatott: az USA újra kinyitotta az afgán segélycsapokat, és hirtelen egy 40 millió dolláros átutalást eszközölt Afganisztánnak.

Ami Koszovót illeti: a helyzet a most következő napokban válhat kritikussá. Amennyiben eszkalálódik, az a NATO-erők átcsoportosítását vonhatja maga után, egyben az ukrajnai háború megítélését is teljesen új megvilágításba helyezheti. Ha nem robban a balkáni lőporos hordó, az eset akkor is erőteljesen figyelmezteti a Nyugatot a geopolitikai instabilitásra, amelynek bizonyos szegmenseiről az ukrajnai háború miatt mintha megfeledkezett róla.

Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki