Mérsékelten csökkent a beruházási aktivitás

Szerző: | 2023. május. 30. | Hazai

A friss, ma közzétett KSH-adatok alapján a várakozásoknál kisebb ütemben mérséklődött a beruházási aktivitás. A beruházási teljesítmény éves alapon 2,8 százalékkal csökkent. A volument az állami beruházások elhalasztása, a magas kamatkörnyezet és az uniós források hiánya csökkentették, míg a vállalati beruházások ellensúlyozták ezt.

Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

A várakozásoknál kedvezőbben alakultak a beruházások az első negyedévben. Az nem meglepő, hogy a beruházási teljesítmény éves alapon 2,8 százalékkal csökkent, hiszen az állami beruházások elhalasztása, a magas kamatkörnyezet és az uniós források hiánya egyaránt mérséklik a beruházási aktivitást. Az már meglepőbb, hogy a visszaesés csak ekkora mértékű volt, és hogy az 

előző negyedévhez képest a beruházások volumene 1 százalékkal növekedett. 

Nem sok tényezőt lehet felsorolni, ami ehhez a bővüléshez hozzájárult, talán csak a kedvezményes állami hitelprogramokat, amelyek még ha jelentős visszaesés mellett is, de életben tartották a hitelpiacot. A beruházások tehát hozzájárulhattak a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adathoz – húzta alá Regős Gábor.

Nehéz lenne azonban az adatok alapján megmondani, hogy az állami és vállalati beruházások hogyan alakultak, hiszen a KSH egy módszertani váltás nyomán állami tulajdonú vállalatokat sorolt át a vállalatok kategóriájából a költségvetési szervek kategóriájába, és ezt a bázisidőszakban nem vezette vissza – fejti ki a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

Ugyanakkor abból, hogy 

az építési beruházások volumene éves alapon 8,5 százalékkal csökkent, míg a gépberuházásoké 5,3 százalékkal bővült, arra következtethetünk, hogy végső soron a vállalati beruházások húzták felfelé a volument, 

míg az állami beruházások lefelé. Ezt támasztja alá az is, hogy például a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban nőtt a beruházási volumen, míg a közigazgatásban jelentősebben visszaesett.

Mi várható a közeljövőben?

Az elkövetkező időszakban a beruházások jelentősebb növekedéséhez két tényező járulhat hozzá: amennyiben az uniós források ténylegesen is folyósításra kerülnek (ennek időpontja bizonytalan), illetve ha a kamatkörnyezet normalizálódása nyomán a hitelezési volumen erősödik. A beruházások összességében idén vélhetően lefelé húzzák a GDP-t, az uniós források megérkezése esetén ez a hatás jövőre pozitív lehet.

A KSH friss, beruházási adatai részletesen

A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása alakította. A tárgyidőszaki visszaesést a jelentős súlyú feldolgozóipar, az ingatlanberuházások, valamint a mezőgazdaság fejlesztéseinek bővülése mérsékelte a leginkább.

A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene tehát az előző negyedévihez képest 1 százalékkal nőtt. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 1,6 százalékkal zsugorodott, míg a gép- és berendezésberuházásoké 5,9 százalékkal bővült.

– 2023 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 2,8 százalékkal mérséklődött.

– Ezen belül a teljesítményérték csaknem hattizedét képviselő építési beruházásoké 8,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,3 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek csaknem 10 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.

– A beruházási teljesítmény 51 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 7,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 2,3 százalékkal haladták meg a bázisidőszaki szintet. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 3,4 százalékkal bővült.

Beruházások az egyes ágazatokban

– A beruházások általános csökkenése ellenére hét nemzetgazdasági ágban emelkedett a teljesítményérték.

A nemzetgazdasági beruházások több mint három tizedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben az előző negyedévek két számjegyű bővülésénél mérsékeltebben nőttek (+7,3 százalék). 

A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumenváltozása

Forrás: KSH, 2023.05.30.

– 2023 első negyedévében a második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás élénkülése játszotta a központi szerepet a növekedésben, ugyanakkor a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártásban a beruházások volumene némileg elmaradt a tavalyitól, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt. Bővülés jellemezte továbbá az elektronikai ipar, a gyógyszergyártás, valamint az egyéb feldolgozóipar alágak fejlesztéseit is.

– A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 23 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 1,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A volumenváltozást két ellentétes irányú folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk kulturális és irodaház-építési projektek lezárulását a tárgyidőszaki ingatlanfelújítások (főként energetikai korszerűsítések) nagyfokú növekedése ellensúlyozta.

– A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott a 2022. II. negyedévétől jellemző csökkenés (-2,3 százalék), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.

– A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 4,7 százalékos volumencsökkenésének oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, főként a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése.

A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az előző két negyedév egy számjegyű csökkenése után 7 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók egyaránt növelték az import- és a belföldi gép és járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.

A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései mintegy 34 százalékkal csökkentek, ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok mérséklődő fejlesztései egyaránt hozzájárultak.

Címlapfotó:123rf.com

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn