Vége a Csipkerózsika-álomnak, az ukrajnai háború felébresztette a dánokat is: tíz éven belül triplázzák a védelmi büdzsé összegét.

A dán kormány május 30-án jelentette be, hogy a következő tíz esztendő alatt 2,6 milliárd eurónyi összegnek megfelelő dán koronát fektet be védelmi képességeibe, vagyis megháromszorozza a terület büdzséjét.

Troels Lund Poulsen megbízott védelmi miniszter úgy fogalmazott: a lépés egyértelmű jele annak, hogy Dánia meg kíván felelni a NATO kritériumának, amely az éves GDP 2 százalékát irányozza elő a védelmi képességek növelése érdekében.

Igaz, a 2 százalék 2014-ben tett vállalását 2024-ig kellene teljesíteni a tagállamoknak, ezt az eredményt azonban csak igen kevesen tudják majd felmutatni. (Magyarország igen, ráadásul az eszközbeszerzésre fordított arányos összeget tekintve hazánk abszolút listavezető, megelőzve valamennyi tagállamot.)

Új idők új büdzséje

Dánia a szokásos globális betegségbe esett annak idején: a hidegháború vége utáni hurráoptimizmusban drasztikusan kezdte csökkenteni védelmi kiadásait, és szisztematikusan építette le hadseregének igényeit. Az ukrajnai háború azonban Koppenhágát is arra ösztönzi, hogy a lehető leghamarabb pótolja hiányosságait, különösen a NATO-ajánlásban megfogalmazott 2 százalékos cél elérését.

Ennek demonstrálására született meg a döntés:

a jelenlegi 926 millió eurónyi éves védelmi kiadást 2033-ra fokozatosan 2,6 milliárdra növelik.

Az ütemezés pontos részletei még nem ismertek, a kormány a haderővel egyeztetve fogja benyújtani javaslatait a fegyverbeszerzésekről és a fejlesztésekről.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a lemaradások ellenére már márciusban jelezte, hogy a nyári vilniusi NATO-csúcson a GDP 2 százalékát már minimumnak, nem pedig plafonnak fogja tekinteni, vagyis elvárja, hogy a szövetséges államok – erőfeszítéseiket megkettőzve – ennél nagyobb vállalásokat tegyenek védelmi kiadásik területén.

Fotó: 123rf