Kínától az Egyesült Államokon át az Európai Unióig mindenhol a rizstermelés csökkenését várják. Márpedig az meghatározza bolygónk teljes népessége közel a felének, azaz több mint 3,5 milliárd ember élelmezését.

Az ukrajnai háború, illetve a Délkelet-Ázsiában tapasztalható, aszállyal kísért nagy meleg felhajtotta a rizs árát, és nem számítanak csökkenésre. Ez elsősorban az ázsiai és csendes-óceáni térségben jelent veszélyt, ahol a világ rizstermelésének 90 százalékát fogyasztják.

A Fitch Solutions Country Risk & Industry Research jelentése szerint

a rizs ára várhatóan 2024-ig a jelenlegi csúcs környékén marad.

A társaság előrejelzésének értelmében a globális hiány a 2022/2023-as termelési szezont tekintve 8,7 millió tonnára nő. Ez volna a legnagyobb rizshiány a 2003/2004-es szezon óta.

Akkor a globális rizspiacokról 18,6 millió tonna hiányzott.

Soha sincs jó idő…

Az ukrán gabona kiesése miatt a rizs sokaknál a búza alternatívája lett, ami felpörgette a keresletet. A múlt év második felében a világ legnagyobb rizstermelőjének számító Kínában a mezőgazdasági területek nagy részét sújtották a heves nyári monszunesők és áradások.

Pakisztánban – amely a globális rizskereskedelem 7,6 százalékát adja – a tavalyi súlyos áradások miatt az éves termelés drasztikus módon, 31 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.

A tavasz viszont az ázsiai térségbe hőségekkel és aszállyal köszöntött be az idén. A meteorológusok egyre nagyobb esélyt adnak az El Niñónak elnevezett időjárási anomália kialakulásához.

A globális rizshiányt főképp a nagy rizsimportőrök, mint Indonézia, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Az afrikai országok fogják megszenvedni.

India adja a globális rizsexport 40 százalékát, és több mint 150 országba szállít. A belföldi árak szabályozása érdekében az ottani kormány megtiltotta a törött rizs kivitelét, és 20 százalékos exportadót vetett ki több rizsfajtára szeptember 9-től.

A globális rizspiac jellemzően szűkebb, mint a többi fő gabonáé, ezért sokkal nagyobb árfelhajtó hatással volt rá például India tavaly szeptemberi exportkorlátozása. 

Az indiai meteorológiai hivatal „normális” monszunesőre számít, de az előrejelzések alapján 2023 második és harmadik negyedévére intenzív hőség és hőhullámok várhatók.

Thaiföldön, amely a világ második legnagyobb rizsexportőre, elsősorban az El Niño hatásaitól félnek. A helyi Nemzeti Vízkészletek Hivatala arra kérte a gazdákat, hogy a következő szezonban csak egy rizsterméssel tervezzenek, mivel az idén a csapadékmennyiség az átlagosnál kisebb lesz. Szerintük az esős évszak, amely általában május végén kezdődik, júniusban érkezik, és csak időszakos esőzésekkel. Bár a hivatal próbálja megőrizni a vizet, de az esős évszakkal kezdődően csak az első rizsterméshez tudnak vizet biztosítani a gazdáknak.

A második vagy harmadik termésnél azonban szeretnék, ha a gazdák más, kevesebb vizet igénylő növényeket termesszenek.

Jöhet a rettegett El Niño

A rizstermesztés jelentős mennyiségű vizet igényel, és nagymértékben függ a megfelelő mennyiségű csapadéktó,l valamint az öntözőrendszerektől.

Egyre több meteorológiai hivatal jósolja az idei évre az El Niño jelenséget. Vannak, amelyek már 75 százalékos esélyt adnak annak, hogy augusztus és október között felbukkan.

Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, ami három-, illetve hétévenként ciklikusan jelentkezik. Karácsony tájékán kezdődik és 9–12 hónapig tart. Az Egyenlítő mentén a Csendes-óceán vize felmelegszik, ami miatt megváltoznak a keletről nyugatra fújó passzátszelek, illetve a felszíni vizek áramlatai. A hatására aszályos, száraz időszak köszönt be Afrikában és Ausztráliában, a Karib-tengeren, Amerika nyugati partján pedig óriási esőzéseket okozhat.

A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.