Olajpiaci kihívások: a nyugati média hatalmasat téved!

Szerző: | 2023. június. 5. | Kiemelt, Zöldenergia, Zöldgazdaság

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője szerint a nyugati média félremagyarázza az OPEC új megállapodását, amely szerint Szaúd-Arábia napi 1 millió hordóval fogja vissza termelését.

A napokban döntöttek az olajnagyhatalmak egy fontos olajpiaci kérdésben: e szerint júliustól Szaúd-Arábia napi 1 millió hordóval fogja vissza aktivitását. Ez az őszi 2 millió hordós és az áprilisi 1,6 millió hordós termelés-vágásokat követően csaknem 5 százalékkal szűkül a globális olajtermelési kínálat.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője a közösségi médiában posztolt részletesen a döntés várható hatásairól. A szakértő szerint a nyugati média félremagyarázza az OPEC új megállapodását.

A nyugati média következtetései az alábbiakban foglalhatók össze:

1. Egyfelől az olajnagyhatalmak – leginkább Szaúd-Arábia – most kétségbe vannak esve.

– Az IMF becslése alapján a szaúdiaknak stabilan 80 dollár fölötti hordónkénti árra lenne szükségük a költségvetésük fenntartásához.

– A szaúdi energiaügyi minisztert frusztrálja, hogy a korábbi döntésekkel ezt nem sikerült elérni, ezért további ésszerűtlen, érzelem-vezérelt vágásokat szorgalmaz.

2. Növekednek a feszültségek az OPEC-en belül, valamint a kartell és Oroszország között.

– Egyes OPEC tagok – a kapacitáskorlátaik miatt – nem tudják kihasználni a rájuk osztott kvótákat, mások viszont a jelenleginél többet is termelnének, tehát az országok elégedetlenek a belső allokációval. Míg Szaúd-Arábia a kínálat szűkítésével csökkentené az árakat, Oroszország nem hajlandó visszafogni az exportját, mert a háború finanszírozásához szüksége van a bevételeire.

3. Az elmúlt hónapok árkorrekciója miatt Amerika már megengedőbb a szűkülő kínálattal kapcsolatban.

– A Fehér Ház megpróbálja helyrehozni kapcsolatát Szaúd-Arábiával, így nem bánja a kitermelés további csökkentését.

– Az USA egyébként is növelni kívánja saját kitermelési kapacitásait és a magas árak ösztönzően hatnak az amerikai befektetők aktivitására.

Ellentmondások és valótlanságok a fenti állításokban

Hortay Olivér szerint ugyanakkor a nyugati média megállapításai azonban ellentmondásosak és valótlanok.

1. Sok ország minden bizonnyal szívesen cserélne a „kétségbeesett” Szaúd-Arábia aktuális anyagi lehetőségeivel. A Saudi Aramco több, mint egy éve a világ legértékesebb vállalata, ami rekordprofitot termel és rekordosztalékot fizet a szaúdi államnak. Az IMF 80 dolláros becslése – a szaúdi költségvetés szokásos kiadásain felül – figyelembe veszi azoknak az újonnan indítandó gigaberuházásoknak a finanszírozási igényeit is, amelyek tökéletesen nélkülözhetők. Ráadásul a Brent típusú olaj hordónkénti ára 76 dolláron zárt a megállapodás előtt és a májusi átlag úgy is 75 dollár fölött volt, hogy a lehetséges amerikai államcsőd lefelé tolta a keresleti kilátásokat. Ezek alapján az OPEC – és Szaúd Arábia – volt már rosszabb helyzetben is.

2. Nem úgy tűnik, hogy az OPEC megosztott lenne. Nem világos, hogy a lapok mire alapozzák a találkozó „feszült hangulatát”, amikor ezúttal az OPEC valamennyi nyugati médiacsoportot kitiltotta az üléséről. A kvóták belső elosztásán bármikor, különösebb következmények nélkül lehetne módosítani, hiszen a piaci szereplőket elsősorban a kitermelés összesített mennyisége és nem annak összetétele érdekli.A döntésről szóló közlemény alapján, Oroszország nem köteles csökkenteni kitermelését, azaz a valóságban az OPEC összezárt az oroszok mögött. Ez éppen a kartell kohézióját mutatja és a Nyugat számára – geopolitikai szempontból – nem túl biztató fejlemény.

3️. Amerika már egy éve elveszítette a kontrollt az OPEC fölött. Az OPEC az USA energiaembargója óta demonstratívan figyelmen kívül hagyja a Fehér Ház kéréseit és fenyegetéseit. Mióta tavaly nyáron Joe Biden személyesen végiglátogatta a nagy olajexportőröket és a kitermelés növelését kérte, az OPEC három csökkentésről döntött. Az áprilisi megállapodás ráadásul teljesen váratlan volt a Nyugat számára, ami aligha az OPEC közeledését mutatja (a nyugati újságok kitiltásáról nem is beszélve).

Hortay Olivér szerint nem tiszta, hogy a cikkek milyen békülési törekvésekre utalnak, amikor az USA bejelentette, hogy a készletei feltöltéséhez – a korábbi ígérete ellenére – nem vásárol majd szaúdi olajat (az áprilisi döntést sokan egy erre adott reakcióként értelmezik), Szaúd-Arábia pedig szankciókkal sújtott orosz fegyvercégekkel tárgyal.

Az USA kitermelési kapacitásainak növelése sérti az OPEC érdekeit, így nehéz elképzelni, hogy ez állhat a kartell döntésének hátterében. Az olajárak magasak, az infláció Amerikát is sújtja és az elnökválasztások vészesen közelednek, így nem valószínű, hogy Biden megengedőbb lenne az árak további, mesterséges növelésével kapcsolatban. A szakrétő szerint – ellentétben a nyugati média interpretációjával – a helyzet kifejezetten aggasztó.

Ugyanis az elmúlt hónapok ármozgásai egyértelműen rámutatnak, hogy csak a Nyugat súlyos gazdasági problémái (bank- és államcsődöktől való félelem, recessziós várakozások, gyengélkedő ipari teljesítmény stb.) képesek visszafogni az olajárakat.

kép: Hortay Olivér – Századvég (Forrás: Facebook.com)

Ezek a problémák azonban nagyrészt éppen a magas áraknak köszönhetők és ezzel az OPEC is tisztában van.

A kínálat folyamatos szűkítésével a kartell – amellett, hogy biztosítja saját profitját – akadályozza a Nyugat válságkezelését, hiszen amíg drága az olaj, az inflációs nyomás nem szűnik meg, a jegybankok kénytelenek magas kamatot fenntartani, ami végső soron mélyíti a válságot.

Ráadásul, geopolitikai szempontból a Nyugat számára kedvezőtlen fejlemény, hogy Szaúd-Arábia a saját kvótái árán is Oroszország mellé állt.

A szakértő szerint

naivitás azt gondolni, hogy egy kétségbeesett ország által vezetett, szétesőben lévő szövetség nyíltan szembe fordulna az Egyesült Államokkal.

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn