Az Európai Unió szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajnával szomszédos tagállamok, köztük Magyarország importtilalmát az ukrán gabonafélékre vonatkozóan. A gazdák kicsit fellélegezhetnek.

Szappanoperába illő hosszúságúra nyúlik az olcsó, rossz minőségű ukrán gabona dömpingje ellen tiltakozó tagállamok küzdelme Brüsszellel. A háború kitörése óta az EU vámmentességet biztosított Ukrajnának exportterményei tekintetében, hogy az ukrán kikötők orosz blokádja miatt az Unió területéről tudja azokat továbbszállítani az eredeti célországba. A rendszer azonban működésképtelennek bizonyult, az európai kereskedők ugyanis lecsaptak az (egyébként termesztése során semmiféle EU-s szabályozást nem alkalmazó, éppen ezért tiltott vegyszerekkel is kezelt) gabonára, a szállítmányokat pedig szétterítették a tagállamok területén. Ez óriási káoszt okozott az Ukrajnával szomszédos öt EU-s országban, amelyek gazdálkodói

a nyomott áron tartott ukrán termények miatt nem tudták értékesíteni saját gabonájukat.

Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia hosszú hónapokon keresztül kérlelte az Európai Bizottság agrárbiztosát a helyzet kezelésére, Janusz Wojciechowski azonban jól láthatóan semmit nem tudott (egyesek szerint nem is akart) kezdeni a helyzettel.

Nincs változás

Miután a tagállamok úgy ítélték meg, hogy Brüsszel az ukrán érdekeket helyezi előtérbe az EU-s belső piac védelmével szemben, drasztikus, de teljesen érthető lépésre szánták el magukat. Saját mezőgazdaságuk védelmében áprilisban betiltották az ukrán gabona importját, amelynek határideje június 5-én járt le. Nagy István agrárminiszter akkor úgy fogalmazott: „ez az idő elegendő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének és a szolidaritási folyosók működésének átgondolására”.

Ukrajna azonnal felháborodásának adott hangot, azzal érvelve, hogy a döntés negatívan érinti Kijev érdekeit és bevételeit. Az Európai Bizottság is magához tért a hallgatásból, és azonnal elítélte a tilalmat alkalmazó államokat az egyeztetés nélküli egyoldalú megoldás miatt. Nem tudott azonban kimászni a saját maga által létrehozott csapdahelyzetből: Magyarország és a többi tagállam panaszának jogosságát még Brüsszel is elismerte, ugyanakkor az ukrán vámmentességet esze ágában sem volt eltörölni. Ezért szemet hunyt az importtilalom felett, sőt szentesítette is azt, azzal a feltétellel, hogy azt június elejéig lehet fenntartani.

Miután ez alatt az idő alatt semmilyen érdemi ötlet nem született az aggasztó helyzet megoldására, Lengyelország vezetésével a tagállamok jelezték, hogy meg fogják hosszabbítani a tilalmat.

Kijev azonnal tiltakozni kezdett, gyakorlatilag Kreml-barátsággal vádolva meg az EU-s tagállamokat, és felszólította az EU-t, hogy haladéktalanul tiltsa be a korlátozó rendelkezéseket. Ez esetben azonban Zelenszkij nem ért célt. Az Európai Bizottság bejelentése szerint szeptember közepéig az öt ország, köztük Magyarország esetében meghosszabbítják az Ukrajnából érkező gabonafélék behozatalára alkalmazott korlátozást.

Az EB a döntéssel egy időben egy másik határozatot is hozott, amellyel azonban csak növeli a problémát: egy évvel meghosszabbította az ukrán exportra vonatkozó vámmentességet is, amely a gabona-gate kiindulópontja volt. Ursula von der Leyenék szerint a rendelettel az EU ismét bizonyítja elkötelezettségét Ukrajna gazdaságának támogatására, és segít az „exportőrök nehéz helyzetén”.

Fotó: 123rf